H260310172431
K270411182501
Sz280512192602
Cs290613202703
P300714212804
Sz010815222905
V020916233006

Összes blogok

2008/11/10

Ha péntek akkor Bicske

Koradélután lett volan randim egy drága anyukával, de ő aztán jujj de bemondta az unalmassat, kicsit sűrű lett a programja, igy aztán hagyta, hogy a munka martalékává essek. Azért végül sokáig nem húztam. Bár picit elmerültem itt a kis univerzumomban, igy aztán picivel fél7 elött vettem észre csak, hogy idő lenne, de akkor már nagyon. Hazatekerni, átöltözni, és utána még ki is békávélni a kelenföldi pályaudvarra. Hétre! Úgyhogy ebből valamint az lett, hogy mikor megérkeztem haza, akkor gyorsba egy taxirendelődés, aztán felöltözés játszósba. Taxis idegbajt is kapott már, mire elkészültem. Mikor leértem, épp egy ebmer matat a kaputelefonnál. Megyek az ajtó elött parkoló autóhoz, de üres, aztán hallom a feltelefonozó embert, hogy magyarázza, hogy jajj elnézést, de annyira hasonló a név, legközelebb nem tárcsáz félre. Tudniillik, van a házban egy arc, akinek a neve 1-2 betűben tér el csak az enyémtől. Nem első, hogy már összekevernek minket. Lényeg a lényeg, be a taxi-ba, aztán becélozzuk az udvart. 2 percet kések, meglepő mód a hugom már ott, már csörget, merre vagyok. Kis keresgélés után összefutunk, megvesszük jegyeket Bicskére, kapok egy igazi finom kolbászos szenyát, amit anyum küldött (az elgyötört vegán indiai napjaim után igazi csemege ;). Még a boltban beszerezni a betevő sört , aztán várjuk a vonatot. Megbeszélgetjük az élet nagy dolgait, kicsit prüntyögök a telefonommal, aztán már vége is a fél órás útnak. Kaller nem volt, minek is vettem meg a nyűves jegyeket :( :P Klub Andorra a cél, s ha jól láttam, akkor üzemeltetnek valami taxijáratot, ingyen odavisznek a helyre. Megcsörget, 10 perc, ok, várunk, a temető oldalában, meg is mosolyogjuk a bejárat fölé öles betűkkel kiirt szót: "Feltámadunk!". Kicsit morbid, kicsit zombis. Megkezdődik a bomlás, úgyhogy a mobilra már nem lesz több szökség, el is sűllyesztem. Pár perc alatt oda is érünk a helyhez, unokatesó kint magyaráz épp pár arcnak, nagyon nem figyel, úgyhogy egész mögé tudok somfordálni, megveregetem a vállát, ő meglepődve hátrafordul, majd még meglepettebben kamillázik, nem gondolta volna, hogy Colorstar vagy Pendulum koncert helyett az ő fellépésüket választom majd inkább. Egy-két sör lecsúszik, megismerkedünk a tulajjal, lelkesen osztogatja a pogácsáját, és riogatja magakörül a csajokat. Ő sem szomjas már. Az első zenekart azt inkább csak kintről hallgatom, eléggé Péterfy Boris jellege van. Arra gondoltam, hogy itt majd kőmetál zúzás lesz, ehhez képest mindenképp meglepetés egy ilyen fellépő. Az ének egész jó lenne, nem rossz a csaj hangja, de sajnos kevés a kakaó a mikrofonon, úgyhogy a dob meg a gitárok teljesen elnyomják a leány hangját. MTV Icons turnéról előadják az Ez a ház-t is. Sajnos a Bori féle verzióban kb, ami annyira nem élvezetes, viszont miközben hallgatjuk, arra jövünk rá, hogy ez Reggie-ben, lelassitva egész jól eladható volna. Végére ér aztán a hajcihő, és jön a következő banda, Boogie Men!
A terem picit tréfás. Mesélik még kint a pultnál, hogy a szinpad nem túl nagy, megnagyobbitással a dobot sikerült csak rápakolni. Mi a fene. Kiderül aztán, mikor meglátom, hogy valójában az egy Dj pult csak, mivel a hely is inkább csak egy diszkó. Két pad jelöli tehát a "szinpad" határát, azon túl már a zenészek világa lakozik, tőle innen a halandók, a közönség tanyáz. Külön érdekesség a basszgitáros. Őszi szünet után derült csak ki, hogy viszonylag rossz jegyeket szerzett a suliban a leány, ezért most szobafogságon van. Úgy egyébként, amikor épp nem koncertet kell adni, mert akkor ez ugye autómatikusan feloldódik. Megjegyzem, nem csoda, ha a faterja a szólógitáros a bandában... :) Produkál néha fura dolgokat az élet. Jönnek sorra a számok, amiket igy, a negyedik koncert környékén már egész jól tudok kivülről. A hangositás nagyon jó, nincs benne hiba, remekül szól a zene, tökéletes az ének, és a terem is kellemesen tele emberrel. Be kell látni, itt mondjuk nem nehezebb teltházat csinálni, mint a művházban, de igy megvan a hangulat, jobban hat ez igy, mint amikor egy szinházteremnyi méretben elöl a szinpad elött elveszik a 40-50 ember. Műsor közepén következik egy ismert feldolgozás, Halász Judittól a Boldog születésnapot ;] Gergő rögtön meg is ragadja az alkalmat, és bekonferálja, hogy az unokatesójának nemrég volt a szülinapja, sajnos az aznapi koncertre nem jött el, de most végre itt van. Illetve, az unokatesójának, merthogy van egy másik is még, neki meg télleg pár nap, és szülinapja van, hát nagy tapsot neki. Nekem ;] És ezzel a 3 napra megelőlegezett gesztussal is csak a második helyet sikerült megkaparintania, Maresz gyorsabb volt, a csokijai meg már vészesen fogynak ;)
A harmadik zenekart, no, azt már nem nagyon hallgattam, szégyeljem is magam, hogy az új, ismeretlen dolgokra mennyire nem vagyok nyitott. Valahogy eldumáltunk az időt, fárasztottuk uncsitesóm csaját, mondjuk amilyen magas labdákat néha véletlenül felad, nem volt nehéz feladatunk. Végetértek a koncertek, oszladozni kezdett a nép. Még gyorsan dumáltam valami sokéves motorról. Lehet végre beszerválok egy paripát? ;] Aztán átmentünk a Hangulatba. Vagy Homályba? Nem tudom én mán azt. Ott egy picit oda***tam a homályos hangulatnak. Épp Teknő, meg romacsoda ment, vettem egy sört, meg őszilevet, aztán a maradék 600 pénzt azt eljátszottam a zenedobozon. Igy lett aztán Csapda, Linkin, RHCP, Ákos, DirtyDancing, Eminem meg még Csapda a népi rigmusok helyett, és közben a népet is jól hazazavartam vele ;] Dudi aztán hazavitt minket, mmint hozzájuk haza. Nem voltam mán túl jól, kis hányinger gyötört a nemtudom mi miatt, meg elég nagy fáradtság. Mondjuk ez utóbbit a 4 óra alvásommal még megértettem. n5 körül aztán elindultunk ki az állomásra, első vonathoz. Jött velünk Zsömi is, akit aztán még a vasúti váróban halálra ölelgettem, ő meg masszivan kedvesen összeszőrözte a kedvenc Kenny-s pulóveremet, úgyhogy jól kicsinálta szegénykét. Hazaérés úgy f6-ra tehető, innentől aztán megkezdtem a hétvégi téli-álmot-szunnyadó-medve mantráját mormolni. Durmolni.
Du 2ig aztán jó sok mindent összeálmondtam. Ami nagyon megmaradt, az Zsömi a Golden retriver volt, valahogy ő is belekavarodott a storyline-ba, bár ideje legnagyobb részét hasravágva töltötte, miközben simogatták ;]
Kulcsszavak: bicske boogiemen zene