Néha annyira tudom utálni.
Olyan egy kiállhatatlan kis hülye tud lenni, hogy legszivesebben
lekevernék neki egyet. Úgy fel tud bosszantani, hogy tényleg
üvölthetnékem van... Kis hülye, azt hiszi, ő sz@rta a
spanyolviaszt...
Néha meg... Olyan kis elesett.
Nézem ahogy ül az ágya szélén és pityereg. Látom hogy fáj neki,
látom hogy szenved. Ilyenkor meg annyira tudom sajnálni. És nem
tudom miért, de ilyenkor nekem is nagyon tud fájni. Gyűlölöm a
világot, hogy fájdalmat okoz neki. De legjobban azt a bizonyos Nőt
gyűlölöm, aki miatt látom, hogy potyognak a könnyei. Ilyenkor
harcolnék akár az egész világgal is, csak hogy megvédjem. Feltámad
bennem valami fura érzés, és mintha egy tigris lennék aki a kölykét
védi, harcolnék bárkivel, aki csak a közelébe megy. Tudom, nem a
"kölyköm" csak az öcsém... de akkor is.
Úgy odamennék hozzá... Megölelném... Mondanám neki, hogy nem lesz
semmi baj, elmúlik.
De nem tehetem. Makacs... Hisz férfi. Ráadásul Bak - Férfi.
Harcol az egész világgal, és egyben önmagával. Nagyon nehéz
elfogadnia, hogy valaki vígasztalja. Büszke és makacs.
De olyan kis elesett most. Hogy tudnék neki mégis segíteni ha nem
engedi?
Anyutól elfogadja a közeledést, pedig ők mégis lényegesen többet
vitatkoznak. Én miért nem tudok neki segíteni?
A minap úgy alakult, hogy mikor a Páromnál aludtam, most először ő ment reggel dolgozni, én meg délután mentem volna utána. Igenám, csakhogy most anyukája se volt otthon, így nem volt, ki kicsukjon, mikor elhagyom a lakást.
Elindult az agyalás, hogy most mi legyen.
Ekkor az én Párocskám kitalálta. Odaadja nekem a saját kulcsát, és mikor én úgy döntök, hogy kipihentem magam, bemegyek utána. Ez eddig rendben is van.
Csak miután ezt megbeszéltük, pár perc múlva esett csak le, hogy ez mit is jelent.
Egyrészről hatalmas bizalmat kaptam tőle, mert lássuk be, ez nem más, mint mikor valaki nagymértékben megbízik a másikban…
Másrészről viszont egy bizonyos mértékű felelősség is.
Tehát… Dórika megint agyal.
Az utóbbival nincs is semmi probléma… megoldom…
Igazándiból az elsővel sincs, de mégis.
Mert mit is jelent az a szó, az a fogalom, hogy Bizalom.
Az együttműködés legfőbb építőköve. Minden a bizalomra épül.
Taitosz szerint "egy dolog hinni önmagunkban, de még nagyobb dolog hinni másokban."
A bizalom olyan döntés, amit magunknak kell meghoznunk, kockázatot jelent, amit magunknak kell vállalnunk.
Viszont egy dolgot nem szabad elfelejteni. Ára van. A sebezhetőség.
Hát én most ezt a leckét kaptam az élettől. De megbirkóztam vele.
És egy dolgot soha nem fogok ebből a leckéből elfelejteni:
Szívet melengető élmény.
