H0108152229
K0209162330
Sz0310172401
Cs0411182502
P0512192603
Sz0613202704
V0714212805

Összes blogok

2009/08/18

Borg-ban voltunk a delelott, a Viking muzeumban.

http://www.lofotr.no/ 

Beszamolo kesobb, mar ha kivancsiak vagytok.  

Kulcsszavak: Lofoten Viking_Museum

2008/11/17

Arra a megállapításra jutottam, hogy a Lofotenen nincs állatkert. És akkor lehet, hogy van olyan lofoteni, aki még nem volt állatkertben? Sokkolt ez a felfedezés, hiszen könnyen lehetséges. Lehet, hogy még nem nyaralt külföldön, de az is elég, hogy nem volt még a déli városokban. Nem tudom hol vannak állatkertek Norvégiában. Hiányoznak az állatok. Nagyon, nagyon. Főleg a kutyusom mamánál, no meg a patkányaink. Jövőre beszerzek egy szőrös négylábú valamit.

Kulcsszavak: Lofoten

2008/10/22

Lofotakvariet

Úgy indult a nap, hogy megint csak foci lesz belőle, nem is vittem magammal a gépet, aztán Martin mondta, hogy foci után (ami nem lesz hosszú) a Lofotakvarietbe megyünk. Elkezdtem mérgelődni, mert reggel még vaciláltam, hogy mi legyen a géppel, de a probléma megoldódott, mert anya utánam hozta. Köszönöm.
Imádom az akváriumot. Mikor kicsi voltam, és nyáron itt voltunk, anya az akvárium kávézójában dolgozott, én meg mindig mentem vele. Még egyszer, imádom! A világ legjobb helye, és mikor kicsi voltam és ott lábatlankodtam, elvittek fókát és vidrát etetni. Felejthetetlen.
És most nyolc év után visszamentem. Fókaetetés volt éppen, megnéztük. A fókák most kisebbnek tűntek, mint akkor, de még mindig imádnivalók és most is volt kisfóka. Aztán ugye jöttek a vidrák, a kisvidra azóta megnőtt, de a fogai még mindig élesek. Majd bementünk az épületbe. Ugyanaz a szag, ami semmivel össze nem téveszthető és meg nem állapítható, de számomra nagyon kedves. Körbe mentem. A csúnya hal még mindig meg van, úgy néz ki mint Godzilla hal változata, hatalmas fogakkal. Aztán ott volt a többi hal is, ugyanazok. Jó őket nézni. Aztán meglepetés ért, új termet nyitottak az emeleten, nagyon impulzív volt, de az már nem a halakról szólt. Lofoten térképe (domborzati) volt kiterítve egy hatalmas kör alakú asztalra, majd gombokat kellet nyomogatni, és akkor "megmozdult" a térkép. Megnézhettem, hogy hogyan alakult ki a földgáz és kőolaj, hogy ezek hol találhatók a Lofotenen, majd jött a Golf-áramlat, és annak hatásai a térségre, majd a halászattal zárt a program. Ebben a teremben még sok érdekes és izgalmas dolog volt, megéri megnézni az akváriumot, aki egyszer már itt van a Lofotenen látogasson el oda, szépen kérem rá.
Azon gondolkodom, hogy ha lehet, jövőre vállalnék az akváriumban nyári munkát, nagyon jó lenne, még azért kapnék pénzt, hogy a kedvenc helyemen lehetek nap mint nap.
Itthon pedig milánói makaróni fogadott. Már megint túlettem magam, de most nem sajnálom, ez a kedvenc kajám.
És az eső esik, de mindegy, addig nem zavar, amíg bejön a Tv.
Kulcsszavak: Lofotakvariet Lofoten

2008/10/14

Melbu

Tegnap túrázni voltunk Melbuben, ami nincs messze Svolvaertől, de hajóval is menni. Olyan ahjóval, ami bekapja az autókat. Izgalmas volt.
Nyelviskolai kirándulás volt, reggel 8.15-kor volt találkozó az öreg centrumban. Egész sokan voltunk, egy teljes nagy busz megtelt flyktengerekkel (menekültek). Anya is jött, az egész buszutat azzal töltöttük, hogy a mögöttünk ülő szomáliaik nyelvét kritizáltuk. Borzalmas, végig mély torokhangokat használnak, és rohadt gyorsan beszélnek, követhetetlen. Nem mintha érteném, de a darít beszélő afgánokat úgy ahogy követni tudom, de itt összeolvadt az egész.
Kb. fél órát töltöttünk a tengeren,  a hajó jobbra-balra hullámzott, anya és a barátnője rosszul is lett, én szeretem a hajókat, nem nagyon zavar, hogy hullámzik, egész stabilan megállok a lábamon (most már, mikor kicsi voltam, mindig rosszul lettem).
Melbuben találkoztunk az ottani nyelviskola diákjaival és közös túra gyanánt megmásztunk egy hegyet. Melbu egyébként kedvelt síközpont itt, a Lofotenen. 4 km volt a túra, egy kicsit azért megviselt, nem volt valami egyszerű, de csodálatos volt fent. Benne voltunk a felhőben, és esett az eső, de közben sütött a nap is, szóval láttunk szivárványt is. Fönt egy síházban lehetett kapni teát, kávét meg ételt, ott volt a túra vége, de az én osztályom tovább ment. Competision! Ki szalad fel hamarabb a hegytetőre? Én hülye futottam velük, de miután mindannyian lehagytak megálltam, majd szépen komótosan folytattam az utat, ami elég meredek volt, de 5 perc után már fönt is voltam. Onnan láthattuk a szivárványt, és még 3 várost láthattunk. Az egyik Melbu volt, a másik kettőt nem tudom, de közölük az egyik egy szigeten volt. Martin elmesélte a történetét. Egy óriás kisfiúnak fájt a foga, óriáspapa pedig kihúzta neki, és fogból lett a sziget.
Mikor leértünk a hegyről, már csak kevesen voltak a háznál, a többiek elindultak lefelé. Anyá ott hagyott. Mindenki kérdezte, hogy van, de senki nem tudta az ottmaradottak közül, szóval lefelé az osztálytársaimmal mentem. A hegy alján voltak tehenek, ott bőgtek nekünk, aranyosak voltak.
A buszon megtaláltam anyámat is, szóval minden a helyén volt, indultunk visszafele.
Jó kis túra volt, egy kicsit hosszú, egy kicsit nehéz, de abszolút élvezhető, és lehengerlő látványban volt részem. Egyszer visszamegyek. :)
 
Hajóút:
 
 
Túra:
 
 
 
A hegytetőn:
 
 
 

 
Az osztály és a síház:
 
 
 
Visszafelé a tehenek:
 
 
 
Csakhogy negatív dolog is legyen, már megint lemerült a fényképezőgép, de ma vettem új elemet, ami azért nagyon jó, mert holnap szociál lesz. Kalleba megyünk, barlangba a hegy alá. :)
 
Kulcsszavak: fényképek Lofoten túra