Összes blogok

Tegnap éjfél körül be akart valaki jönni a lakásba. Egyedül voltam itthon, Viktor épp ivott valahol a változatosság kedvéért. Nagyon beparáztam (a kutya is), felhívtam azonnal, meg bezártam az ajtót még jobban. Egykor még mindig ébren voltam, nagyon paráztató volt.

Viktor 3 környékén jött haza, felébredtem, váltottunk pár mondatot, bűzlött a piától, de nem volt durván részeg. Tök normális, kedves hangon beszélt.

10 perccel ezelőtt átjön a szobámba egy szál alsó gatyában. Kérdezem, mi van, válasz: semmi, ruháért jött. Furcsa az egész.

Kinyitja a szekrényt, kutat benne egy kicsit majd kimegy a fürdőszobába. Pár perc, jön vissza, leül a fotelbe, ami átmenetileg van letéve a szoba közepére, egyébként szét van csavarozva, és pár nappal ezelőtt hozta fel a kuka mellől, hogy felújítsa mert megtetszett neki.

Felülök újra, megkérdezem, mi a baj, felcsattan, hogy semmi és ül tovább. Minden ok? Igen, hagyjam békén - de ezt valami egészen durva hangon mondja már.

hogyhogy átjöttél  - ok, nem bírom abbahagyni, de hát basszus tényleg lövésem sincs, mit keres a macska foteljában hajnalban, gatyában, engem felkeltve.

 Felcsattan nagy duzzogva átmegy a másik szobábs, én utána, leveti magát a kanapéra. Megsimítom a vállát, nagyon durván ellöki a kezem, félek tőle.

(kibaszott mérges vagyok, de visszafogom magam) Választ várok a furcsa viselkedésére, és basszus neki áll feljebb, hogy én miért nem hagyom őt békén, hogy miért lovagolok ezen hogy szálljak le a témáról, sőt, hogy inkább nyomtam volna vezetéket a hátába, mint hogy basztatom.

Elmondom neki még egyszer, hogy nem tartom extrém kérdésnek, hogy miért ébreszt fel reggel 6-kor magyarázat nélkül.

Becsukja a szemát, nem válaszol, pedig ébren van - reménytelen nyilván, percek óta tudom.

 

 Két óra múlva kelnem kell, nem aludtam valami sokat, és hogy miért kell a balhé, végképp nem értem.

Nem tűnt normálisnak, egészen komolyan félek.

 

 

... hogy bazmeg megkérdezem, hogy vannak-e céljai az életben, és kiderül, hogy egy indie együttesben akar zenélni... így konkrétan, EZ. És most hallom először.

 

Most komolyan? WTF?

Rózsát kaptam. Vöröset. Teljesen elérzékenyültem, én ilyet nem szoktam, gyönyörű, és Tőle... aztán vacsi után meg előszed egy szemérmetlenül nagy csomag sütit, és kijelenti, hogy mindet nekem kell megenni :D

Valami színes kellene. Magamra.

Hajat festeni. Vagy egy körömlakk, de az meg munkában egy nap alatt össze-vissza kopik.

Egy színes szoknya.

Vagy a piros lakk tornacipőm.

 

De leginkább valami új.

 

 

Kávét iszom és itt van velem Bú. Harry "dolgozik", gólyatábor van, holnap pedig évnyitó.

 

Kaptam egy polcot. Nem jelentette be előre, csak összeszedegette a szanaszét heverő dolgaimat és bepakolta. Aztán (talán napokkal később) megmutatta. Az első reakcióm - szerencsére szigorúan magamban - az volt, hogy "ATYAÉG, PAKOLOM ÉS MÁR VISZEM IS!!!". Aztán rájöttem, hogy ez hülyeség, Harry pedig nagyon is aranyos.

Tegnap egy hisztis kisgyerek anyukájára tett valami nem túl szép megjegyzést. Kicsúszott a számon, hogy "na majd kipróbáljuk!", aztán persze már azonnal sikítottam volna, hogy visszaszívjam, de ő meg mit csinál? Mosolyogva megszorította a kezem. Sokat számít a négy év, a hülye berögződéseimmel* meg majd elkergetem néha, és azzal is, amikor az ő szentimentális kitöréseire megmakkanok. Komolyan figyelmeztetnem kell magam, hogy szabad és jó, ha ragaszkodom hozzá, hogy ki szabad és kell mutatnom, mennyire szeretem.

 Kiderült, hogy ő még életében nem látott, olyat, hogy valaki önszántából ne akarja kitenni a párja fényképét, már persze ha kicsit is szereti. Merthogy hozzá tartozik, és az jó.

 

Gyönyörűséges tortát sütött nekem Ildi. Pisztáciazöld, virágokkal díszítve, belül pedig csokis ls gyümölcsös is, azaz tökéletes. És kaptam tőle egy pisztáciazöld almareszelőt :)

Apám nem köszöntött fel, öcsémnek nem volt kedvem felvenni a telefont.

 

Bú-s és Salman-os táskát varrok. Nagy fényképezést csaptunk, a táska kész, már csak díszíteni kell.

 

3 hét és kijön az új Tori Amos album.

 

És veletek mi történik mostanában?

 

^{*Közös jövőről nem beszélünk, nem gondolkodunk. Anyaösztönök tabu. Apró gyerekek tabu, házasodó barátok kerülendő téma, összeköltöző barátok kínos téma.Párkapcsolati problémák - csak ha ég a ház.}

 

 

Elment a drága egyelten hosszú éjszakára, és én még örültem is egy kicsit a szabad estének.

Erre mi történik?

Rámjön a stresszből felfázás (= egy pillanat alatt kezdőpdik, s másnapra nyoma sincs), zavarnak a szúnyogok, és egyébként sem tudok elaludni, csak forgolódom, ki-be takarózom. Salman persze ilyenkor felszívódik.

 Mégegy hónapja sincs, hogy minden éjszakát együtt töltünk, de általában amúgy is egyedül alszom már 3 éve. Hát mi a fene ez?! És el merjem mondani neki?

Szerintem örülne, ha tudná :)

 

Na meg persze megint egy strigula az együttalvósok mellett :D

Minden jó mostanában. A nyár olyan jól telik, mint már sok éve nem.

 

 

Voltunk Ildivel Ladyzebráéknál és a Veszprémi Utcazene Fesztiválon.

 

Shoppingoltunk Pesten és fröccsöztünk Katáékkal.

 

Nyaraltunk egy tökéleteset, meseszerűt a Garda-tónál, nagyokat kirándultunk a hegyekben, bejártuk a tóparti városokat és Veronát, coach surfingeltünk Bergamoban, s meglátogattuk a város legjobb pizzériáját. Iszonyú mennyiségű fagyit ettünk, több éjszakát végigbeszélgettünk, találtunk vacsizós törzshelyet igazi olasz rizottóval.

 

Vendégül láttunk egy Indiába tartó német biciklistát egy éjszakára.

 

Tanítgatom Bút láb mellett sétálni.

 

Paradicsomot aszalok és almatortát sütök.

 

Két hét múlva oltári nagy bulit csapunk egy Duna-parti nyaralóban.

 

Fogalmam sincs, mi van a családommal, ők sem keresnek engem.

 

 

Meddig lehet ennyire tökéletes minden?