H260310172431
K270411182501
Sz280512192602
Cs290613202703
P300714212804
Sz010815222905
V020916233006

Összes blogok

2008/12/10

Három az út

Három nap az út

Joseph Boyden

Geopen Kiadó

Nyugaton a helyzet változatlan 

„McCaan hirtelen feltérdel, és teli tüdőből ordítani kezd:

-Fejezztétek be, hogy a tieiteket lövitek, rohadékok!

Érte nyúlok, lehúzom, miközben golyók fütyülnek a feje mellett. Halljuk, hogy egy hang a távolból visszakiabál, a puskaropogás elcsitul, és most már tisztán hallható, hogy valaki tüzet szüntess -t kiabál,”

 Hogyan lesz az ember madár?Egy gránát túlságosan a közelembe csapódott be. Feldobott a levegőbe, és hirtelen madár lettem. Amikor földet értem, már nem volt bal lábam. Mindig tudtam, hogy az embernek nem való a repülés.   

Három indiánról szól a mágikus, sejtelmes, nagyon gyakorlatias, ugyanakkor szürreális  lassan hömpölygő, monológok egymásra megfeleltetéséből szőtt történet, akiknek  a sorsát visszavonhatatlanul befolyásolták a 20. század eseményei. Niska a kanadai fehérekkel vívja egyszemélyes háborúját, míg Xavier és Elijah az antant csapatok mesterlövészeiként a fritzekkel, és egymással harcolnak az I. világháborúban, Joseph Heller regényéhez hasonlóan, ahol Milo a saját csapatait bombázza meg.Mindegyikük „batyujában” ott a krí indiánok szellemi öröksége, mégis más-más megoldást találnak saját történetük problémáira.

Ez a könyv egyszerre különleges és hétköznapi, sötét és napsütötte. Olyan háborús regény, amelyben épp elég barátság, szerelem és filozófia van ahhoz, hogy nagyon élvezetes legyen.

Ez egy több szálon futó történet, ahol az idősíkokat váltogatva ismerjük meg két fiatal krí indián történetét, akik gyerekkoruk óta barátok, majd később az I. világháborúban is együtt harcolnak.

Az egyikük inkább a hagyományoknak megfelelően élne, míg a másik  , teljesen azonosulni tud a fehér emberek szokásaival, könnyebben illeszkedik be a katonák közé. Kettejük tetteit, érzelmeit követhetjük végig a háborúban zajló események közepette. A gondolatok, helyszínek leírása annyira részletes, hogy az olvasó szinte maga előtt látja az eseményeket.

Végigkövethetjük, hogyan változik át a két barát értékrendje a lövészárkok poklában, melyiküket milyenné változtatja át a háború szörnyűsége.

A másik szálon futó történet a krí indiánok hagyományaiba enged betekintést. Megismerhetjük szokásaikat, életvitelüket, hagyományaikat, melyeket a gyarmatosítókkal szemben már csak néhányuknak sikerült megőrizni....

A regény rendkívül élethű képet ad a háború borzalmairól, az emberi kapcsolatok fontosságáról és az érzelmek hullámzásáról. A könyv méltó emléket állít fel azoknak az embereknek, akik részt vettek a háborúban, különösen a harcban résztvevő indián katonáknak.

A kanadai író díjnyertes regénye az első világháború idején játszódik. Főhősei indiánok, a nagynéni és súlyosan sérült unokaöccse.

Három napig tart az út a vadonba. De az indiánok nyelvén a háromnapos út a halált jelenti, amíg a lélek a testből feljut a mennybe. Ez alatt az út alatt megismerkedhetünk a jósasszony életével, s a háború borzalmaival is.

Egy nyugodt, szemlélődő krí indián asszony szavai mögé bújtatja az író a 20. század felgyorsult világának összes félelmét. Az I. világháborúban harcoló, onnan hazatérő unokaöccsét viszi a civilizációból – mely testben és lélekben nyomorékká tette – vissza a vadonba, amelyben gondtalan ifjúságát töltötte. Az út három nap csupán, de ez alatt a hajón megtett hosszú és fáradságos út alatt mindkét ember életét megismerjük. Niska, az idős vajákosasszony elmeséli, hogy nem tud elszakadni ősi gyökereitől, s csak a vadonban tudja életét élni. Unokaöccse, Xavier, akit most hoz haza, gyermekkora legjobb barátjával indult el a háborúba, melynek borzalmairól semmit sem tudtak. Sokáig együtt harcoltak, de jellemük különbözősége hamar megmutatkozott, mert Elijah örömét lelte abban, ha egy ellenséges katonát megölhetett. Ők voltak a legjobb céllövők, ők tudtak leginkább észrevétlenek maradni, s ez a háború túléléséhez elengedhetetlen. Különleges képességeikkel, mely a vadonban élők sajátja, nagy elismerést szereztek bajtársaik szemében, de Xavier nem tudott megbocsátani Elijahnak, s végzett vele. A háború azonban kegyetlen, s bár Xavier életét meghagyta, de nyomorék, kábítószerfüggő emberi roncs lett belőle. Ez nyilván egy Ken Kesely -től származó motívum a Száll a kakukk fészkéből c. világhírű regényből, ahol a történet egyik szereplője, a magát süketnémának tartó indián, Bromden végez a főhőssel, mert úgy véli, hogy lobotómiája (agylebenykimetszés) miatt képtelen azt megtestesíteni tovább az intézetben, a mivel azonosulni érdemes volt.

A regény megrázó részletességű leírás két kanadai krí indián mesterlövész részvételéről az első világháborúban. A cím, vagyis a háromnapos út a kríknél a halált jelképezi, az utat, amíg a lélek feljut az égbe. A regényben ugyancsak három napig kenuzik egy idős, indián, varázserejű nő a lövészárkokból amputált lábbal és jó adag morfiummal visszatérő unokaöccsével.

Az utazás során gyötrő emlékeik keresztezik egymást, a fiú rémlátomásaiban és a néni meséléseiben indián romantika és misztikum keveredik a háború felfoghatatlan és túlélhetetlen borzalmaival. Az ölelés helyett végül marad az ölés… 

A háromnapos út a kanadai krí indiánok nyelvén a halált jelenti, amíg a lélek a testből feljut a mennybe. De három napig tart az útja Niskának, az öreg krí vajákosasszonynak is kenuján a fehér emberek nagyvárosából, ahol heteken át várta az érkező katonavonatokat, hogy a világháborúban megcsonkult unokaöccsét hazavihesse a vadonba. Az unokaöcs nemcsak testileg, lelkileg is megrokkant: ébren és álmában egyaránt kísértik az iszonyatos harctéri élmények, melyek alól csak a morfium mámora kínál ideiglenes felmentést.A háromnapos, monoton kenuút során egymásba fonódnak mindkettőjük emlékei: a rezervátum helyett a nomád életet választó, ítélethozó és az ítéleteket végrehajtó törzsfőnök apja nyomdokába lépő jósasszonyé és a lövészárkok poklában magát hírhedt mesterlövésszé felküzdő fiatalemberé. Ez az emlékezés tartja életben mindkettőjüket a háromnapos út másik, komorabb jelentésének örök határmezsgyéjén.     És amíg külön-külön, az egyik a másiknak, a másik önmagának meséli életét, mindvégig ott feszül a kérdés: mi történt a fiatalember barátjával, fogadott testvérével, akivel együtt járták be kisfiúként a fehérek nevelőintézetét, ifjú vadászként a vadont és született katonaként, majd morfiumfüggő roncsként a flandriai harctereket? És van-e még remény egy megújult, boldogabb életre?A krí indiánok világáról szóló, fájdalmasan szép regény mintha titkok és misztikus összefüggések labirintusán vezetné végig az olvasót, ahol minden feltáruló csapóajtó mögött egy-egy újabb rejtély és borzalom lappangana. 

info@geopen.hu

babucse@geopen.hu

       .

 

Geopen Kiadó

Kerekes Tamás

www.tollal.hu