H260310172431
K270411182501
Sz280512192602
Cs290613202703
P300714212804
Sz010815222905
V020916233006

Összes blogok

2011/02/24

Koncerten

Egészen elszoktam tőle, hogy milyen az ilyen. Vagy másfél éve lehettem utoljára. Ennek megfelelően az első szám első percétől vigyorogtam.


(Tovább...)
Kulcsszavak: Finnország zene

2010/07/11

Hét és fél

Amint azt írtam, hét és fél évet töltöttem a mozinetnél (mozinettel), az első nyomtatott lapszámtól kezdve vezettem ott a rovatomat, és most, a 75. számmal intettem búcsút neki, a rovatoknak legalábbis végképp.

Ez a 7 és fél olyan szám, ami végigkíséri az életemet.


(Tovább...)
Kulcsszavak: Finnország Misi társas

2009/01/02

Játékok a fa alól 3. – Ticket to Ride skandináv módra

Jó régen tudtuk már, milyen társasok lesznek a fa alatt, hiszen én szereztem be őket, magunknak. Az első példány, amit ki is próbáltunk (még a kártyajátékok előtt), a Ticket to Ride: Nordic Countries (Zug um Zug: Skandinavien) volt, amely – a címe alapján nem túl meglepő módon – Skandináviába helyezi a közönségsiker vonatosdit, 2-3 játékos részére (ha amazt nem ismered, ne is olvass tovább).


(Tovább...)

2007/08/06

Újra itthon Tampere után

 

Jó volt, nekem most meleg van itt. Csak a végén ne kellett volna (tegnap, sztrájk stb.) három órát várnunk a csomagjainkra a reptéren...

Bőséges finnországi beszámoló és képek özöne is lesz valamikor, amikor idő jut rá, szóval valószínűleg valamikor a rozsdás ősz hajnalán. Most először is a Sziget következik, bulik hajnalig.

Kulcsszavak: Finnország

2006/10/20

Sörözöm

Az elmúlt napok, hetek feszültségei rohamosan sodornak az alkoholizmus felé, mondhatnám, ha így lenne, de ez nem így van, ennek ellenére kedd este valóban a feszültség oldására fogyasztottam el két, a hűtőnkben a helyet már régen foglaló sört, mielőtt szerdán Sacimmal, zizzz-zel és risingsun-nal négyesben a mintegy fél éve tervezett, végre megvalósult, kellemes hangulatú sörözésen újabb söröket guríthattam le a torkomon, ami ismét segítette az aznapi feszültség oldását.

2002-es belgiumi tartózkodásom során szert tettem néhány új barátra a sörfajták között; közülük az egyik a már-már borra emlékeztető hatású, tömör és sötét Duchesse de Bourgogne volt, amelyet tölgyfahordókban érlelt 8 és 18 hónapos régi ale-ekből elegyítenek, és ezután is még jó sokáig megőrzi a minőségét. No, ezt most kedden sikerült bő két évvel azután elfogyasztanom, hogy Diëgo elhozta nekem két éve, külön a kérésemre, szóval a lejárati időt szépen túlléptem, ám egy ilyen sörnél ez szerencsére nem sokat jelent: tény ami tény, még mindig kiemelkedő minőségű, különleges italnak tartom. Utána egy cirill betűs, kicsit édeskés, egészen kellemes „kommersz” (láger) sör következett, amelyet Szántó Petinek köszönhetek nem is olyan régről.

Szerdán először teljesen felvillanyozódtam, amikor megláttam, hogy a rég látott Kasteel Brune sör kapható most már itthon is, ezért ezzel kellett kezdeni a sörözést. Az egyik utolsó Finnországi estén a Plevna sörözőjében, emlékszem, hogy a sokszemélyes nagy barna asztalnál már egyik kedvencemként ittam ezt a sötét gesztenyebarna itókát; Tiku, a tüsi hajú finn lány viszont amikor megkóstolta, megborzongott, azt mondta, olyan, mintha kólát vagy kanalas orvosságot inna. Ezzel egybecseng Zizzz véleménye, aki Jägermeisterhez hasonlította; mindenképpen édes, vaskos ital, alacsony szénsavtartalommal, sörhöz képest igen magas alkoholfokkal (11%), némi karamelles-krémes ízhatással. Utána szinte csak szimpla szénsavas barna sörnek tűnt a Chimay Bleue, amelynek Grand Réserve-verzióját két nappal korábban annyira elámulva fogyasztottam – jól esett viszont mellé a szedermártásos vaddisznósült.

Ezután egy faro következett. Farót is Finnországban ittam először, a füstös-krémes gőzű tradicionális „smoke sauna” kipróbálása után, ott, abban a kőkerítéses kerthelyiségben, remek hangulatban, és az emlékeimben sokkal jobb hatás élt. Lehetséges persze, hogy a csalódás fő oka az, hogy a Chapeau Faro (a linkelt oldalon véleményt nyilvánítók pontozása alapján) az egyik leggyengéb minőségű faro lambic sör – és talán a legédesebb is mind közül. Az igen agresszíven savas, fiatal lambic sört a faro típusban kandiscukorral édesítik, ezzel szándékozván könnyebben fogyaszthatóvá tenni (a geuze típusban ezzel szemben öreg lambickal keverik a hasonló hatás érdekében), ám a Chapeau terméke így inkább valamiféle cukrozott gyümölcslére emlékeztetett. A gyümölcsös íz nem baj ennél a fajtánál (a savasság és édesség találkozása miatt logikus), de az arányok nem tetszettek; elbizonytalanodtam, talán a geuze lambic fanyarságát jobban kedvelem; legközelebb legfeljebb csak másfajta faróval próbálkozom. Az egész végére kellett némi rendesebb, „sörszerűbbb” élmény is, így a megbízható, aranysárga, „tipikusan belga ízű” (fűszeres, gyümölcsös, finoman édeskés, de egyben fanyar is) Judassal fejeztük be az estét.

Kulcsszavak: Finnország sör

2006/10/06

Take 6

Hogy milyen az a koncert, amelyiken a Cotton Club Singers csak házigazdaként vesz részt? Hát olyan, amelyiken a fellépő a Take 6. Novemberben lesznek a Kongresszusi Központban, és a mai reggelemet egészen feldobta, amikor megláttam a hirdetést. Rögtön tudtam, hogy erre nagyon hamar fogok jegyet venni (még nem kapható, természetesen máris utánaérdeklődtem). Hogy milyen az a Take 6? Hat afro fickó, gyönyörű bársonyos, telt néger hanggal, mind a hat elboldogulna szólóénekesként is, de együtt vannak és a capella nyomják, amivel eddig 8 Grammyt gyűjtöttek be.
csoportkép
2000-ben láttam őket Finnországban, a Pori Jazzfesztivál nagyszínpadán, egy-két órával az akkor még teljes Buena Vista Social Club két és fél órás koncertje előtt. A hangulat megvolt: fapadokon állva, színes esernyők tengerében, vízfüggöny mögül bámultuk a dús zöld szigeten a fiatal sztárok után az öreg sztárokat, borzasztó boldogan, ismerkedve az új zenékkel, hiszen eladdig még egyik együttesről sem hallottam. Azóta is csak a BVSC terén történt előrelépés (margitszigeti szabadtéri színpadi koncert körüli üldögélős-zenehallgatós happening, koncertek a Szigeten, cd...). A Take 6-nek azóta keresem a cd-it, és azóta először csak pár hónapja találkoztam egy válogatásalbumukkal; akkor nem akartam annyit áldozni rá, amennyit a koncertre személyenként fogok, de attól tartok, az előadás erre is meghozza majd a kedvemet.
Kulcsszavak: Finnország koncert zene

2005/07/12

Skandináv körutazás, 1998

Itthon vagy zuhog az eső, vagy csak nyúlósan lóg a lába, az enyém meg (egyre kevésbé, de azért még mindig) fáj, ezért hétvégén megint otthon hevertem, így irigykedve olvasom a többiek beszámolóit napfényes Adriáról vagy dunai motorcsónakozgatásokról.
Ám most a nővérem feldobott valamivel: elküldte azt a levelet, amit hét évvel ezelőtt, alig huszonévesen írtam Jocónak, Írországba szakadt barátomnak háromhetes skandináviai buszos körutunkról. Viszonylag nyugodt szívvel teszem közzé, mert miután az utazási irodához különböző véletlenek (tényleg) során elkerült a levél, ők maguk is megkértek, hadd használhassák referenciaanyagként az útjukhoz...

(de hogy ne tegye szinte elérhetetlenné a lentebbi bejegyzéseket a valóban nem túl rövid -- bár viszonylag szűkszavú – beszámoló, inkább áttettem a maga idejére, 1998-ba...)

Kulcsszavak: Finnország

2005/07/04

Finn kacsák, nemzetközi konyha

Finnországból megkaptuk végre nagy utat megjárt nászajándék-dobozunkat, amelyben többek között szerepelt a finn Kaj Stenvall házasságos festményének reprója (Stenvall már egy-két évtizede festi ezeket a donaldkacsás fejű, finnesen melankolikus olajfestményeit) a művész aláírásával.
kaj stenvall
A cégtől pedig most, ma délután megkaptam egy héttel ezelőtti névnapom alkalmából A nemzetközi konyha remekei című (általam választott) szakácskönyvet is, jó lesz, fogok is majd főzőcskézni belőle, szeretem az ilyet.


Jók ezek az ajándékok, egy időre elterelik az ember figyelmét arról, hogy akár egy-két hónapon belül megszűnhet a munkahelye -- az egyik kolléganőmnek ma reggel mondták meg, hogy a hónap végén elköszönnek tőle, a másik, a gyerekét szintén egyedül nevelő anya (aki az imént adta át az ajándékot) pedig éppen sír, mert kikészíti a bizonytalanság, a munkahelyi kóros információhiány, és nem tudja, mikor kerülhet ő is utcára...

Kulcsszavak: Finnország

2005/06/15

Magyar Posta

Írországba szakadt jóbarátom közel két hónapja feladott nekünk egy csomagot postán.
Soha nem jutott el hozzánk.
Körülbelül egy hónapja Satu is küldött egy csomagot, Finnországból.
Ennek sem láttuk semmi jelét.
Tegnap érkezett vissza hozzá, Finnországba a csomag, kis mértékben megviselve,
NEM KERESTE
felirattal.

Tény, nem kerestem, ahogy a másik csomagot sem. Mert egy nyamvadt értesítőt sem voltak képesek bedobni a postaládába.
Azért.
Kulcsszavak: Finnország

2005/04/12

Lék

Kirstivel, a finnországi tanárnővel sikerült végre pár szót váltanom emilben. Levelében emlékeztetett a mostani finn állapotokra – Tampere ugyan dél-Finnország, de még mindig hó lep mindent. Írtam neki, hogy ne keltsen nekem "honvágyat" egykori ideiglenes otthonom iránt, mire perceken belül ezt a pár napja készült képet küldte válaszul:
cool
Ha valaki nem sejtené, ez itt egy lék (áprilisban!), este lefotózva (az éjszakai hidegben a legjobb a lékben fürdeni...). Öt éve már, hogy ilyenben utoljára megmártózhattam, de most is bármikor szóba jön Finnország, elkap ez a furcsa honvágyféleség...
Kulcsszavak: Finnország jég