H260310172431
K270411182501
Sz280512192602
Cs290613202703
P300714212804
Sz010815222905
V020916233006

Összes blogok

2011/05/02

Végtére is nem parázhat az ember mindig a nőügyein, szarni bele, az élet megy tovább. Láttam ma a slozi falán egy feliratot, így szólt: " Minden nő kurva, amelyik nem, az nem jó semmire!". Ez nagyon undorító felírás persze, de tök jót röhögtem rajta. Miután így rendbejött az önbecsülésem, tehát vissza a normális kerékvágásokba,ami jelen esetben cseppet sem normális, mert össz-vissz egy Esterházy Péter nevű fazonról fogok írni. Támad a magaskultúra és a sznobság!

 

Annyi a lényeg, hogy eljött a sulinkba Esterházy Péter, hogy egy másik fickóval dumáljon kb. 100-200 ember előtt mindenféléről. Körülbelül, mint egy kocsmai beszélgetés, kocsma és sör nélkül. EP magyar író, legalább olyan híres mint amennyire hosszú a haja, tankönyvekben szerepel és még mindig él, ezt adjátok össze, derék ember, vállalni, azt tud! A beszélgetőpartnere Ernő volt, az egyetemünkön ő az atyaúristen és kész. Itt és most moderátori minőségben volt jelen, ez nem olyan moderátor, mint amilyen én voltam annak idején a focimeccseken (láthatósági mellényben kellett verekedéseket megakadályoznom, folytatnom, elkezdenem). Mondom, hogy magaskultúra van.

 

Rögtön bele is kezdett, negyed órán keresztül szabadkozott, hogy felesleges méltatni Esterházy életművét, eközben folyamatosan méltatta Esterházy életművét+ 1-1 idézet valami irodalmi hatalmasságtól/3 perc, csak a szokásos előadás-érzet bizsergett a hallgatóságban. Közben látni véltem Esterházy Péter őszes haját, utóbb kiderült, csak egy fehér baseball-sapka volt. A 15. perc elején a moderátor elkezdett megfogalmazni egy kérdést, amit a perc végén kérdőjellel zárt. Döbbent csend, mindenki Esterházyra mered, majd az est folyamán először megszólal a beszélgetőpartner:

 

„ Attól tartok, hogy ez egy kérdés volt. ”

 

Kifejtette, hogy nem sokat hallott az előzőekből, hátraszólt a közönséghez, hogy ők hallanak-e bármi is, a hótt süket közönség ingatta a fejét, hogy ők nem hallanak semmit. Háhá, kiáltott fel az öreg. Döbbent csend, körülbelül jelezte, hogy kérem a következő kérdést, köszönöm!

 

Körülbelül másfél órás beszélgetés következett, Esterházy minden megszólalásából sütött valamiféle bölcsesség-irónia-esszencia (mint ahogy süt ebből az írásból az elfogódottság és az nyálcsurgatás). Például, hogy ő ugye matematika szakon végzett, ezért nem vágta igazán, hogyan is megy az alkotás a feltörekvő önjelölt bölcsész-írópalántáknál, így jobb híján elment a könyvtárba és olvasott. Tudniillik „nem tudtam, hogy az író minden nap elmegy berúgni a kocsmába…”

 

Aztán átterelődött a szó a focira, Ernő érdeklődött, hogy szemüvegben hogyan is lehettél te csatár, erre Esterházy válaszolt, hogy „Ernő, látszik, hogy neked fogalmad sincs, mit csinál a csatár. ” De Ernő csak erősködött, hogy „hát a csatár, az…” Esterházy rögtön csapta lefele, hogy „Ernő, ne alázd meg magad” , de végül is megtudta mindenki, hogy a csatár gólt lő, nem? De.

 

Aztán persze bejött még néhány Babits meg Kosztolányi meg Gadamer, ezeket idézgette a vezetőnk, de velük az író nem tudott mit kezdeni, szóval a beszélgetés körülbelül úgy zajlott, hogy a profdoktor kérdezett, Esterházy pedig folytatta azt a mondatát, amit még azelőtt szakítottak félbe. 
Emlékezetes este volt, nem jegyzeteltem egy sort sem, mert általában a legemlékezetesebb estékre nem visz az ember se tollat se papírt, ez már csak így van. Kérdezni lehetett volna, nekem max. annyi jutott eszembe, hogy elnézést, Esterházy Péter, kezet foghatnék Önnel?- dehát nőjek fel, vagy legalább olvassam el valamelyik könyvét.

Kulcsszavak: esterházy

2006/12/03

Esterházy Péter vs. Ludditák

Az író családjával hősiesen végighallgatta a koncertet, sőt figyelt is a szövegekre. Sajna a képfeltöltéssel gondjaim vannak (azért az Ubuntu nem csak móka és kacagás), ezért csak az adott szavamnak lehet hinni, hogy így volt.

Tréfás. 

Kulcsszavak: Esterházy linux ludditák