H260310172431
K270411182501
Sz280512192602
Cs290613202703
P300714212804
Sz010815222905
V020916233006

Összes blogok

2009/10/31

Tegnap befejeztem a porszívózást és éppen a porzsákot vittem kiüríteni az udvarra, mikor egy kocsi állt meg a ház előtt és egy nő szállt ki belőle. Én szakadt pólóban leizzadva, csapzottan, ő kiöltözve friss frizuval. Bekiabált, hogy ő az új védőnő és bejönne, ha nem bánnám. De bántam, odabenn minden egymás hegyén-hátán, még csak belekezdtem a rendcsinálásba, a gyerek játékai a járókába hajigálva. A konyhában totális káosz (amerikai konyha, utálom, mert mindenki belát) Szóval nem örültem neki, erőltetetten mosolyogtam, mint Szilveszter, mikor rájönnek, hogy Csőrike van a szendvicsében. A nő beviharzott, eközben bemutatkozott, kezet is fogtunk ( ezt bánja ő !:-) a cipőit ledobálta az előszobában és a helyes kis talpain szinte besüvített a nappaliba. Közben eldarálta, hogy ezentúl ő a védőnőnk és meg akarja ismerni a hozzá tartozó babákat. A fiam, aki egyébként igen interaktív 11 hónapos, azonnal bömbölni kezdett, ki ez a nő, aki így letámadja. A nő ügyet sem vetett rá, azonnal elkezdett kérdezősködni a gyerekről, mit eszik, iszik, alszik-e, sír-e, mit tud már. Én nem tudtam, mit is kell ilyenkor mondani, mi a jó válasz. A lányom válaszolgatott neki, én eközben azt mértem fel, milyenek lehetnek a körülmények egy védőnő szemével.Elképzeltem, hogy ő vajon mit szólna hozzá, ha én váratlanul berohannék a lakásába, mikor nagytakarításban izzad és mindenféle hülye kérdéseket tennék fel. Ő pedig kénytelen lenne az egészhez jó képet vágni, pedig még a nevemet se tudná és csak elmondanám, hogy rendőr vagyok és ezt még csak nem is igazolnám. Szerintem fel lenne háborodva, hogy bejelentés nélkül érkeztem, valószínűleg másnap már a katonai ügyészség előtt állnék.