H260310172431
K270411182501
Sz280512192602
Cs290613202703
P300714212804
Sz010815222905
V020916233006

Összes blogok

2009/09/28

Csáth Géza nőábrázolása

Csáth Géza

Az álmok asszonya

 

Az 1933-ban Németh László által megfogalmazott titkos Csáth Géza kultusz megerősítése a Lazi Kiadó által kiadott kötet, mely Az álmok asszonya címet viseli. Nyilván a kiadó a már megjelent öt Csáth Géza novelláskötetből merített, de állt már elő a Lazi Kiadó ( Szeged) néhány éve, eleddig ismeretlen Csáth- napló részletekkel már. Az igazi Csáth novellák reneszánszát azonban egy szabadkai kutatónak (Dér Zoltán) köszönhettük - eddig. A most megjelent novellás könyv mintegy felel Németh László esszéjére, aki „nőhalmokon bukdácsoló fiú -nak” írja le az írót. Az eddig megjelent novellaválogatásokból hiányoznak az ifjúkori művek, írta a rendszerváltás éveiben az íróról monográfiájában Szajbély Mihály (Gondolat Kiadó). A freudista iskoláztatású Csáth édesanyja korai halált (nyolc éves volt) soha nem tudta teljesen feldolgozni. Csáth Géza nőalakjainak ábrázolásához azonban ez adhat kulcsot kezünkbe. Ez fogalmazódik meg  a Találkoztam anyámmal c. novellájában  is.

Általában elmondható a válogatásról, hogy szerencsésen jeleníti meg a Csáth novellák felszínén látszó, de mögötte munkáló diszharmóniát. Csáth jó iskolát talált a nemiséghez Szabadkán. Kosztolányi volt az első vetélytársa. Közösen udvaroltak egy vaskereskedő feleségének, mázsákkal mérhető szegeket felvásárolván.  Kosztolányi vehemens szeladon lehetett, komoly ellenfél, hisz a közösen alapított Előre c. lap forgótőkéjének felhasználása árán ismerte meg a szerelmet, mert az egy forint ötven krajcárt kitevő tiszta vagyont egy szőke démonnál feláldozta a szerelem oltárán. Juhász Gyulához hasonlóan a színházi drapériák közt lesz elsőször szerelmes, előbb Tarján Ida drámai szendébe, majd Csendes Alice lesz a végzete. A beteljesületlen szerelemről szóló Kályha c. novellája révén figyel fel rá Bródy Sándor, noha az író még csak tizenhét éves. Szerencsére az írás eme antológiában megtalálható. Elgondolkodtató, Csáth Géza nőalakjairól szólván, hogy Jókaitól, vallomása szerint azért fordult el, mint mondta, mert „Jókai a nők írója, s hiányzik belőle az igazi nagyság.” A palicsi szabadfürdőzést szorgalmazó fiatalemberből hiányzott a Jókaihoz és Mikszáthoz hasonló, naiv nőszemlélet.  A most tárgyalt kötet  A vörös Eszti c. írásában vallja meg, hogy egy bukott szolgálólány oldalán ismerte meg a testi szerelmet, ami mindvégig fontos Csáth Géza  életében. Naplójában gondosan felírta a naponkénti nemi aktusok számát, gondosan elkülönítve a vaginális és az anális behatolást. Lokalizálva, a most tárgyalt kötet nőalakjai között egyforma arányban találhatni iskolaigazgatók lányainak szende báját, és a férjhez menést életcélnak felfogó, gyakorlatias kisvárosi menyecskét. Ugyanakkor nem adja magát oda a cinikus Schopenhauernek, sőt Parasztszerelem c. írásában vitát nyit vele. Ám már korai írásaiban leszögezi, hogy noha az ifjúság és a vágy egy tőről fakad, ezek később kioltják egymást.

Csáth felfogásában a parasztszerelem a kultúra betegségétől érintetlen, vad állatias szerelem. A természetes ösztönök vad kiélése. A kultúrától érintetlen ember él a pillanat boldogságáért, és szeret, amíg csak él. Ám a kultúr fertőzött (Kerekes Tamás) ember már gondolkodni tanítja az embert, és nem élvezni az életet. Eközben védelmére kel a Petőfi révén elhíresült Prielle Kornéliának is, aki nyolcvan éves korában kezdett egy gyöngéd liasont egy jóképű harmincas ulánussal. Érvei mögött azonban ott munkál Nietzsche is. A későbbi Csáth bizarr és izgató színeinek forrását itt kell keresnünk. A Pán halálával elköltözött szatír azonban magával viszi a művészete is. Csáth lélekábrázolása új utat keres. Idillikus és elégikus novelláinak főhőseiben ott dolgozik a naturalista ösztön. Majd átfordul szimbolizmusba néha. Ez azonban Csáth pályaképének döntő fordulata lesz:” A szimbolikus történetektől azonban a lélek titkainak kutatása felé is el lehetett indulni”(Szajbély Mihály) Plusz, mínusz kezelte az allegóriát is: bibliai parafrázisában József nőgyűlölő lett, mert nem akadt Putifárné-ja. Később visszafordul a természetességhez. Szeptember (19039. c, írásának hősnője maga a természetesség:” Nő volt, jószívű és gondos, mint egy állat, ki jól kiszemeli a fészeképítésre a helyet és élni akar, és él.”

Az utolsó novellák is mutatják, hogy mennyire foglalkoztatta a nőiség természete, amik már nem Freud közvetlen hatását éreztetik, hanem saját pszichoanalitikus koncepciójának eluralkodását (Tálay főhadnagy). A főhadnagyné rajtakapja a férjét, amikor az a híres primadonnával csókolódzik a színházi öltözőben, s ezzel asszonyi öntudatát vérig sérti. Elsősorban szexuális önérzetét. Később azonban hajlandó volt elhinni, hogy nem történt semmi.

Csáth Gézával azonban nem bánt ilyen kegyesen a sors.

 

Kerekes Tamás

 

Lazi Kiadó

Csáth Géza: Az álmok asszonya

www.lazikiado.hu

info@lazikiado.hu

   A  kiadó Lazi Könyvkiadó 2000, Szeged A mo­dern ma­gyar p­ró­za el­ső, má­ig nagy ha­tá­sú a­lak­ja Csáth Gé­za. Or­vos volt, í­ró volt, az em­be­ri test és lé­lek a­la­pos is­me­rő­je, a szá­zad e­le­ji fény­lő, fül­ledt sze­cesszi­ó ma­gyar hő­se i­ro­dal­munk­ban.Leg­e­rő­sebb al­ko­tó­i i­gé­nye az em­ber új­ra­fel­fe­de­zé­se. A va­ló­ság és a kép­ze­let sík­ján egy­for­ma biz­ton­ság­gal mo­zog, az i­dill, a t­ra­gi­kum és a g­ro­teszk e­gy­a­ránt vonz­za, az ö­rök­ké­va­ló­ság­ba len­dí­tő gyö­nyör épp­úgy ér­dek­li, mint a fáj­da­lom misz­ti­ku­má­nak szí­nes tü­ze­i.So­kat írt a nők­ről. Vá­lo­ga­tá­sunk­ban e­zen í­rá­sa­it kö­töt­tük cso­kor­ba, s nyújt­juk át - nem csak nők­nek. Nő­vé vá­lás­ról, é­vő­dé­sek­ről, hó­dí­tá­sok­ról, nagy sze­rel­mek­ről és csa­ló­dá­sok­ról, fél­té­keny­ség­ről, a há­zas­é­let jó és rossz ol­da­la­i­ról, fér­fi­ak nők­kel kap­cso­la­tos o­kos­ko­dá­sa­i­ról, a nők más­sá­gá­ról szól­nak a no­vel­lák.Csáth sze­ret­te a nő­ket, a­hogy az é­let e­gyéb ö­rö­me­it is. Az é­let­vágy, a nagy­be­tű­vel írt É­let lá­zas i­gen­lé­se mély­ről e­re­dő, jel­leg­ze­tes a­la­pél­mé­nye. Az é­let szük­ség­sze­rű fáj­dal­ma­i e­lől a­zon­ban fo­lya­ma­to­san me­ne­kült, így ál­ma­i tö­ké­le­tes asszo­nyát is csak a nar­ko­ti­kum­tól bó­dult ál­mok­ban ta­lál­hat­ta meg.    

2007/05/26

17:57:41, kincsoo irta idezet naplójába
Fölhasították a kutya mellkasát, leitatták a vérét, s munkájuk közben hallgatták az állat rettenetes, tehetetlen nyögését. Megnézték a dobogó szívet, kezük közé vették a meleg, mozgó kis gépet, apró szúrásokkal rontották el a tömlőt, a billentyűket

2007/03/26

Ópium

(a bejegyzés megtekintése során nem kívánt információk birtokába juthatsz az Ópium című filmet illetőn, pl. hogy Görömbei a gyilkos).

 

Ezt a filmet láttam szombaton, hogy Szász János: Ópium. Nem volt igazán jó, persze nagyon rossz sem, de egy kicsit többet vártam. Azt mindenesetre sikerült megtudnom, hogy az őrültekkel nagyon rosszul bántak 1913-ban, bár az elektrosokk és a frontális lobotómia még nem létezett akkor (annak ellenére, hogy a filmben szerepel). Mondjuk volt elektromos asztali ventilátor is.

 

Arra nem sikerült rájönnöm, hogy miért Ópium a mű címe, bár a főszereplő Brenner József (aka Csáth Géza) kétségkívül élt ezzel a szerrel a filmben is, de nem ezen volt a főhangsúly. Igazából nem is lett volna a főszereplő, hanem Klein Gizella, az őrült nő, aki – amellett, hogy megszállta a gonosz – íráskényszerben szenved, ezzel remek ellenpólust képezve az írásképtelenségtől gyötört íróval. Sajnos ezt a szálat – ami talán a legérdekesebb lehetett volna – nem igazán bontotta ki a film, csak utalás volt rá.

 

Igaziból asszem az volt a baj, hogy nem sikerült bemutatni semelyik szereplő lelki történéseit, meg ilyesmit, vagy azért, mert a férfin keresztül akarta bemutatni a nőt, csak nem sikerült, vagy azért, mert azt akarta ábrázolni, hogy nem történik semmi. Így aztán maradt az, hogy milyen borzasztó dolog is őrültnek lenni, vagy esetleg egy áttéttel az, hogy a művészt mennyire nem érti meg a társadalom, de ez azért eléggé elcsépelt téma mindkét esetben.

 

Ja, meg persze az a hatalmas tanulság is kiderült, hogy a művész és az őrült milyen közel állnak, valamint ha kivesszük az őrültséget a művészből, akkor a művészete is megszűnik.

 

A női főszereplő (Kirsti Stubo) nagyot alakít, és végülis a férfi (Ulrich Thomsen) se rossz, így a film hibái a forgatókönyvet is író Szász Jánosnak tudhatók be szerintem. Merthogy laikusként a képpel se volt semmi bajom. De amúgy inkább a forgatókönyv lehetett itt rossz, maguk a jelenetek végülis rendben voltak, csak az egész nem állt össze valamilyen egységes masszává.

Kulcsszavak: Ópium Csáth film

2007/03/24

Így készült az Ópium

most az rtl-en..
Kulcsszavak: Csáth film