H260310172431
K270411182501
Sz280512192602
Cs290613202703
P300714212804
Sz010815222905
V020916233006

Összes blogok

2013/05/14

Betegen, otthon

Beteg lettem, de nagyon. Mindenhol fájt mindenem. Még szerencse, hogy amikor hívtam őket, rögtön jött a Doktornő és a Doktor úr. Alaposan megvizsgáltak: a Doktor úr a sztetoszkópjával hallgatott belém, komoly arccal, jegyzeteket készítve, míg a Doktornő megmérte a lázamat és egy kalapáccsal ütlegelte a térdemet.

Végre kiderült, mi bajom van, a Doktor úr nagyon komoly arccal közölte velem: félig bárányhimlő, félig pedig nem. Kaptam gyógyszert is, amit ebéd előtt, alvás előtt és felkelés után kell bevennem, egy napig, aztán öt napig nem, aztán egy napig megint és így tovább. Mielőtt távoztak volna, jelezték, hogy még ötször kell majd jönniük.


(Tovább...)
Kulcsszavak: Bori Misi

2012/12/31

Restart

Amikor a halál lehetősége kézzelfogható közelségbe kerül, az ember elég sok mindent át- és újragondol. Ez az élmény most megvolt, megvan: november közepén olyan nyavalya tört rám, amibe sokaknak beletörik a foga, és amelynek ráadásul, hurrá, a hajlamosító tényezői közé tartozik, hogyha az embernek volt már ilyenje (csak hogy bizakodva nézzek a jövőbe).

Nyilván sokat gondolkodik az ember ezek után (megteheti, másfél hónap kvázi-kényszerszabadsággal), hogy mit is kellene máshogy csinálnia, hogyan kellene átszerveznie az életét. Mindezt kisebb mértékben már egy éve is megtettem, lemondtam számos olyan dologról, ami igazán érdekelt és szórakoztatott, mert nem fért az időmbe, de úgy tűnik, még ennél is kevesebb fér bele, nem is annyira az időmbe, mint az energiámba.

Az a baj, hogy egyelőre túl sok a kérdőjel. Az egyik legnagyobb kérdőjel például az okokhoz kapcsolódik; a jövő év rá fog menni, hogy feltárjuk, genetikailag alvadékonyabb a vérem, vagy csak az egészségtelen életmód (kevés sport, sok szénhidrát, egész nap ülés, stressz, kevés alvás) váltotta ki a nyavalyát, esetleg valamiféle rejtőzködő nagyobb baj áll a háttérben.

Egyértelmű, hogy többet kellene sportolnom. De vajon honnan tudhatom biztosra, hogy a betegséget nem sokkal megelőző, kéthónapos futás-fellángolásom (amit egyelőre tavasztól folytatni tervezek) nem járult hozzá a trombózisomhoz? A másik sportlehetőségem az úszás, de az immunrendszerem annyira nulla, hogy a klóros vízben biztos mindent összeszednék.

Egyértelmű, hogy egészségesebben kell étkeznem. Ezt már az elmúlt hónapban is próbálgattam, még nem teljes erőbedobással, de most kiderül, hogy az immunerősítőként ivott gyömbéres tea, a húsgolyókhoz (is) evett vörösáfonya, a levesként is rendesen fogyasztott fokhagyma mind vérhígító hatású, ami a vérhígító mellett ki tudja, annak hatását mennyire fokozta. Vérhígító mellett az alkohollal is csínján kell bánni, ami nagyon nem esik a nehezemre, de azért a havi egy-két sörözés hiányozni fog. A szénhidrátot vissza kell szorítanom, ez az egyetlen, amiben biztos vagyok. A többi mind kérdőjel.

Ahhoz, hogy a munkámban fejlődhessek, a szabad időmben kellene fejlesztenem magamat. De épp ez a szabad idő az, aminek híján vagyok: így, hogy tömegközlekedéssel, munkával, a gyerekekkel foglalkozással, altatásukkal este fél tíz-tízkor kezdődik az az idő, amit magáncélokra fordíthatok, beleértve azt is, amikor a feleségemmel lehetek. Nyilvánvalónak látszik, hogy az altatáson lehetne spórolni, ha leszoktatnánk őket a bent maradásunkról, de ez jelentős mértékű üvöltéssel fog járni, amit nem akkor kezd el az ember, amikor már hónapok óta váltogatják egymást a felső légúti megbetegedésekkel, magyarul az ő torkuk is tropa…

És akkor van a hobbi mint olyan, a sok ráérős időben. Hobbi kell a boldogsághoz; idő kell a hobbihoz. De hobbijaim közé sorolnám sport helyett az úszást és a kirándulást is, talán idén már az utóbbira Miskát is elvihetem párszor. Feltéve persze, hogy a lábam végre megfelelő állapotba kerül hozzá.

Na szóval, azok után, hogy egy-két fontos területet leszámítva egészen kereknek tűnt ezelőtt a világ, amelyben tudtam, mit akarok és mi tesz boldoggá, most hirtelen semmit nem tudok, annyi mindent kellene újratervezni és megtalálni az új egyensúlyt az életben, amíg van, ha már van.

 

Azért a halál szele nemcsak arra jó, hogy az embert újratervezésre késztesse. Arra is tökéletes, hogy igazán tudatosítsd magadban, hogy számodra mi a legfontosabb. Amikor ugyanis a kórházból kiszabadulván párszor beborultam a halál gondolata kapcsán, sosem a szaros életemet sirattam. Sokat megtudtam a világról, sokat láttam már, tele volt az eddigi élet csodás élményekkel. Ami igazán, mélyen, súlyosan elszomorított, az kizárólag egyetlen gondolat volt: nem akarom, hogy apa nélkül nőjenek fel. Hetekkel Miska születése után felfogtam, hogy a gyereke(i)m átvették a legfelső helyet a fontossági sorban, de most átéreztem, hogy ezek nem csak szavak, nem csak képzelem ezt az értékrendet: tényleg mindennél fontosabbak lettek számomra.

Ez pedig nem jelent mást, mint hogy az újratervezést is ennek szem előtt tartásával kell véghezvinnem.

Boldog új évet mindannyiunknak.

Kulcsszavak: ünnep beteg Bori Misi Sac

2012/10/11

A gyerekeimről,

arról, hogy hogyan játszunk, hogyan fejlődnek a társasozással (egyelőre főleg Miska, de hamarosan Borcsának is eljön ez az idő) egy ideje írogatok (társszerzőként) egy másik blogba, félig felkérésre, félig önszántamból. Akit érdekel, itt el tudja olvasni mind a bő három tucat bejegyzést, amelyeket általában igyekszem képekkel is illusztrálni, például ilyenekkel:

meg egyebekkel.

Nem akarom ezzel (is) spammelni a sarkot, viszont akit érdekel a továbbiakban is, annak, ha már így facebookosodunk, ajánlom a blog facebookos oldalát tetszikezésre, mert akkor a jövőben mindig láthatja, ha valami új cikk kikerült.

(x)

Kulcsszavak: Bori Misi társas

2012/10/02

Borcsa is mesél

Oké, mivel ő még csak kétéves, a sztorinak kicsit kevesebb az értelme.

Filmtörténeti könyvet lapozgat-gyűröget kis kezei között.

– A Vida nem tudja – néz fel a könyvből, határozott hanggal és összevont szemöldökkel helyezve hangsúlyt erre a számomra megfejthetetlen mondatra.


(Tovább...)
Kulcsszavak: Bori mese

2012/09/16

Miskablog retró

Tavaly több hónapon át tartó könyörgéssel és rimánkodással rá tudtak beszélni egy rövid ideig, hogy vezessek egy külön helyen, magasztos és jövőbe néző céllal blogot én és a gyerekeim témában. A Három királyfi mozgalom kapcsán jött az egész, amit a cégünk erősen támogatott, nem is megyek be a részletekbe, de a lényeg csak annyi, hogy erre a nonprofit tevékenységre (blogírás apa-gyereke témában, de amúgy kötöttségek nélkül) semmi időkeretem nem jutott, úgyhogy hamar be is halt. Mivel a héten egyszer tíz percembe telt, mire mindezt egyáltalán újra megtaláltam, most úgy döntöttem, gyorsan idemásolom a vonatkozó és itt nem megjelent bejegyzéseket, hogy legyenek valahol. Nem lesz semmi különös, ellenben hosszúnak hosszú lesz.


(Tovább...)
Kulcsszavak: Bori mese Misi

2012/08/06

A nyaralásról

Kisebb színes-hangos-képes naplóféle, főleg önös érdekből, hogy emlékezzek rá, mert pillanatok alatt elfelejtek mindent, ami volt.


(Tovább...)
Kulcsszavak: balaton Bori Misi

2012/07/17

Csak egy kép

Anya: Borcsa, feltétlenül kellenek azok a karikák a vacsorához?

Borcsa: hihihi.

Miska: Szerintem azok azért vannak ott úgy, mert az egy jel. Borcsa úgy rakta azokat oda, hogy egy jel legyen. Borcsa, mi az ott az asztalon?

Borcsa: Karika.

Miska: Jóóóó, de hogyan raktad oda?

Borcsa: Levettem a pirosról.

Kulcsszavak: Bori Misi

2012/07/05

Reggel

Neurózisosan köszöntött a reggel, ezért bevállaltam a félórás késést is, mert a korán ébredő gyerekeket, mire én is felkeltem, már elkapta a rettentő nyűgös, akaratos, hisztizős hangulat, vagy talán rajtuk volt hajnal óta, és a szintén keveset alvó Sacon kezdtek kiütközni a belefáradós tehetetlenség jelei. Nem mintha én sokkal többet tehettem volna, de azért egyszer elvonultam külön szobába a nagyobbik hisztériázóssal egy kis beszélgetésre, aztán ugyanezt tettem a másik hülyeség miatt üvöltő kisebbikkel, akivel nyilván kevésbé értem célt, mert egyrészt most lesz kétéves, másrészt mégiscsak nőből van, a legcéltudatosabb fajtából, de azért úgy éreztem, egy icipicit javítottam a helyzeten.


(Tovább...)
Kulcsszavak: Bori Misi Saci

2012/01/27

Nüni és nuni

 

Mármint az okos kislányom szerint.

Kulcsszavak: Bori

2012/01/16

Update

Miska még kicsit taknyos, kicsit köhög, de sokkal jobban és már nem lázas.

Borcsa csupa takony, fuldoklósan köhög, bazi lázas.

Sacinak nincs ideje betegnek lenni.

Én kicsit köhögök, elég taknyos vagyok (fülfájósan) és 37,4.

Ma megyek dolgozni.

Kulcsszavak: beteg Bori Misi