H260310172431
K270411182501
Sz280512192602
Cs290613202703
P300714212804
Sz010815222905
V020916233006

Összes blogok

2009/05/10

Csapatépítés, Mariazell

Igyekeztem olyan képeket összeszedni ide, amelyeken vagy senki nincs, vagy én vagyok, vagy a kollégák kevésbé felismerhető módon. Pár kép a csütörtök-szombati csapatépítőről; persze elsősorban csapat nélküli képek.


(Tovább...)

2008/10/18

Back home again

Hát, megjöttünk...

 

Ismét nagyon szép helyen jártunk...

 

Fantasztikus ez az Ausztria, mindig is tudtam, mondtam.

 

Többezer méteres hegyek között, csodaszép helyeken jártunk, megvolt mindenünk, mi szem-szájnak ingere, fantasztikus volt a társaság, és bár természetesen nagyon fárasztó volt (hogy ne lenne az egy nemzetközi konferencia?), nagyon jól éreztük magunkat...

 

Fotók letöltés és szortírozás alatt :-)

Kulcsszavak: Ausztria meló

2008/07/28

Német kórusút 7. - Hazafelé (Melk)

Két nagyobb pihenőt ejtünk hazafelé: először is, megállunk egy autóspihenőnél, amely erős dezsavüvel kecsegtet: azt hiszem, egykoron Belgiumból hazafelé is itt álltunk meg busszal uszkve hét és fél éve. Csak akkor a sötétben nem láttam, hogy mögötte egy tóra nyílik kilátás.


 


(Tovább...)
Kulcsszavak: Ausztria kórus utazás

2008/07/25

Német kórusút 2. - Blindsee, Innsbruck

Mivel a felettünk magasodó Zugspitz felhőkbe burkolózik, inkább egy tókerülő sétát tűzünk ki célul, térképről kinézett tóval. Déltájt indulunk a Blindseehez, kellemes sétának ígérkezik; újabb jó kis testmozgás sportos kismamáink számára. A pihenőnél leparkolunk, aztán irány le, a tóhoz!


(Tovább...)

Német kórusút 1. - Salzburg

Bár az érintettek már egymillió képet unatkoztak végig a témában, azért a nem érintettek (és az érdeklődő érintettek) kedvéért az én szemszögemből is megmutatom az osztrák-német kórusút képeit, ömlesztve.

Különben is, az első napokat külön töltöttük; mi például Tibivel és Zsuzsival, kismamák-kispapák indultunk neki szerdán, hogy aztán kora délután Salzburgba érve leparkoljunk a hegybe vájt parkolóban, és nekiinduljunk a városnak.


(Tovább...)
Kulcsszavak: Ausztria kórus utazás

2008/01/08

Végre újra itthon

 Lássuk csak az első eseményeket itthon....

Végre a határon, ami elvileg már nincs. Vagy mégis van? Két hatalmas osztrák rendőr ellenőrizte az útlevelem, és a személyim. Nem volt semmi gáz, csak annyi, hogy felébresztettek édes álmomból.

Újra Budapesten! Hatalmas latyakhegyek, és jégkorcsolya pálya a pályaudvar előtt. Semmi baj csak lassan és egyenesen előre. A taxis 3 ezer forintért vitt 30 háztömbnyire.

Végre a hetediken, pár lépcsőfok, és otthon vagyok, csak még előtte legurulok a lépcsőn a 10 kg kofferommal. Pár horzsolás, de lassan már otthon vagyok.

 Ééééés, végre itthon. És csak rágyújtok a nem torokkaparós magyar cigimre, és végre ellazulok. Lassan jönnek át a többiek is, hogy megünnepeljük a karácsonyt. Elsőnek érkezik h, aki egy csavaros tükröt hoz nekem ajcsiba. Végre bámulhatom a hab testemet torna közben! :) De van e nekem itthon csavarhúzóm? Majd kérek egyet Rush Kapitánytól.

Másnap megérkeznek Ágiék is, és majdnem kibuggyannak a könnyeim, amikor meglátom a cicusos ágynemühuzatom, és a kittykémet. És olyan jóóók.

És ivászat, és bulimeghívás. :)

 

Lehet hogy kint minden színesebb, és szebb, és hiába jobb a pénz is, ha választanom kell, akkor szívesebben válok osztrák hóangyalból magyar latyaklánnyá. :)

Kulcsszavak: én Ausztria

2007/12/19

Kis kalácsom :P

 Jön a karácsony, az önnepek, én meg el is felejtettem, hogy hétfő már szenteste. Ezért fogtam magam és bemásztam a nagyvárosba. A kínálat, kedvező, divatos, és olcsó, ám még mindíg nem érzem nagyon egésznek a csomagot. Ezért hát végigsétálok az üzletek utcáján, hátha támad valami briliáns ötletem.

 A kirakatok nagyon szépek, szintén karácsonyi ünneplőbe bújtatva. Szép ruhabolt, csinos kis édességüzlet, és milyen szépen ki van díszítve a számítógépes játékprogramos bolt. Topogok egy kicsit, hátha eszembe jut, hogy mondjam németül a laptopom tisztító spray-ét. És csak nézek be az ablakon. Szép a kirakat. Ismerős férfi magyaráz az egyik pultnál egy vevőnek, míg a másik pultnál egy kék szempár kerekedik rám, majdnem habzó szájjal figyelvén.

 Ekkör jöttem rá, hogy az utcában lévő 25 számítástechnikai bolt közül pont kifogtam Jürgenét.... Jürgenestül... Dorisostul.

 Baszki!

 Belenézek a szempárba, és próbálok azon gondolkozni, hogy most kéne valami okosat csinálni. Vajon felismer a Jürgennek ajándékba adott pajkos fotóimról. Nem...már más a hajszínem. Eközben amíg ezen gondolkozom továbbra is csak néz rám annak az embernek az élettársa. Vajon kijön, hogy nekem menjen? Ugyan, én sem tudtam az ő létezéséről. Szaladjak? Na most kell okosnak lenni. Ki a gyorsabb, ha futni kezdek? Doris, vagy én? Vagy nézhetjük úgy is, hogy Doris, vagy a busz, ha pont elkapnám. A nőnek már a szája is kinyílt. Mit tegyek, másodpecek kérdése, hogy elkapjon. Úgy csinálok, mint, aki csak a kirakatot nézegette, és tovább haladok, abban a reményben, hogy nem ismert meg.

 

 Hát... nekem boldog lesz a karácsony, na de az tuti, hogy Jürgennek egy "baszki" lesz a fa alatt.

Kulcsszavak: én Ausztria

2007/12/17

Az első hét

 Kereken egy hete tértem vissza Ausztriába, és a heti eseményeket összefoglalva egy szemernyit sem unalmasabb, mintsem Magyarország. A helyzet ugyanúgy nagy történésekbe, Komplikációkba, és komédiázásba fullad.

 A második munkanapomon megbüntetett egy ellenőr a buszon, mivel otthon felejtettem a tárcámmal együtt a bérletem. Remek! A harmadik napon így dolgozni sem dolgozhattam, nem csak én, de a főnököm is idegroncs lett, amiért az őrsről kellett elhozni, hál égnek az óta lenyugodott, a kapcsolatunk is újra a régi.

 Az ötödik napom a megszokott munkarendemmel történt, amíg be nem jött egy csapkodó részeg állat, aki a barátnőjét kereste. Mivel versenyüvöltésben jobb vagyok, akárcsak a rendőrséggel való fenyegetőzésben sikerült elüldöznöm az embert. Azt mondták a kollégáim, hogy amíg otthon voltam nem tudják mit tanultam a Vodafonenál, de sokkal agresszívebb lettem, ami az adott helyzetben mindenkinek imponált. Így a nap hőseként hajthattam a fejem álomra.

 Tegnap dumáltam a főnökömmel, és kérdezte, hogy amúgy mi van velem, gondoltam unalmas csevelynek nézek elébe. Egyszer viszont megkérdezte, hogy mi van a pasimmal. Elmondtam neki nagy bőszen, hogy az egy dolog, hogy idekint volt valakim, de az óta csak fél évet voltam már itthon, és bőven akadt az óta más, akivel… na értitek. Most nem is vágyom szerelmi vallomásokra, így a témát le is zártuk, amilyen hamar csak lehetett.

 A mai nap, pedig nem az ébresztőre kellett felkelnem, hanem egy telefonra. Valaki idegen hívott a szám alapján. De amikor meghallottam egyetlen szót…

 

Hallo Alexandra!...

 

 

 Hát sajnos tudtam, hogy a hülye volt oszifőnökömön kívül ki hívott még egyedül Alexandrának. Jürgen volt az… Azt mondta látott az edzője vásárolni, onnan tudta, hogy visszatértem. Elcseverésztünk meg minden, de valójában nem értem minek keresett meg, és az az érzésem van, hogy Ő sem tudja.

 

 Kérdem én…

 Minek?

 Mit akar?

 Miért?

 És vajon annak az embernek, akivel róla beszélgettem jó lesz e a Jaguár is? :)

Kulcsszavak: én Ausztria

2007/12/02

Egy hét

A tegnapi nap fergeteges volt. Lementünk stexelni Francivak, Vikivel, később pedig megérkezett RiO is. Nem voltunk ott sokat, de pont elég volt arra az idő, hogy az új vörös hajamat megdícsértessem, és bezabáljunk mint a disznó. Ez után elmentünk Monoba, mivel Franciék nem csípik a tömeget, ám a kis lyukban való eldöglés tökéletes volt arra, hogy tartsunk egy kis sziesztát. Annak idején más tárasággal voltam ott párszor, lehet ezért is tűnt döglötttnek a hely. Át is ficcentünk hamar Morrisons 2-be, ahol viszont mindenki ott volt, akit szeretek.

Sokat beszéltünk a visszamenetelemről, és egészen furcsa volt. Nyilvánvaló, hogy jobb lesz nekem kint, jobbak is a fizetések, azonban félek, hogy mégis mit fogok kint kezdeni a haverok nélkül, és milyen magányos leszek. Egy hét múlva ilyenkor már a pályaudvarra fogok buszozni, most viszont csak nézek ki a fejemből, szervezem az embereket, a helyet, és a dekorációt szombatra, mosok, főzök, és vakargatom le magamról a belépő pecsétet a tegnapi buliból. Gondolkozom, és egyre többször fordul meg a fejemben, hogy szeretek itthon lenni, szeretem ezt a várost, és szeretek mindent, ami itt történt velem.

Azért remélem gondoltok majd rám sokat!

2007/12/01

Ma buli van :)

Felkeltem, és magamhoz is tértem, és arra a megállapításra jutottam, hogy ma zsebre kell vágnom a világot, és szórakozni fogok.

Elkezdtem olvasni egy asztrológiai könyvet. Ikrek létemre egész pozitívakat ír. Láttam a Bookline-ba a Secretet , azt is meg fogom venni

Elkezdtem írni egy regényt. 

Nekiláttam összeszedni a dolgaimat, amiket kiviszek.

Áztattam magam a zuhany alatt fél órát, levetettem nappali borostám, és felkaptam az éjszakait :)

Végre sikerült összeszerveznem Riot és Francit egy közös Stexelésre, és utána tipli az éjszakába. Szeretek Rioval bulizni, ha velünk van mindig kapunk másik törzsközönségektől egy kis zsebpénzt. Kis selyemfiú!

És már csak egy hét!!!:D Hölgyeim és Uraim! Induljon a visszaszámlálás!

Kulcsszavak: én Ausztria