Citológia
A citológia (sejttan) az élőlények testét alkotó legkisebb alaki és működési egységet, a sejtet kutatja. Tanulmányozza alaktani sajátosságait, fénymikroszkópos és elektronmikroszkópos szerkezetét,
a szerkezeti elemek összehangolt működését és a sejtes szinten zajló biológiai folyamatokat.
Az élő szervezetet felépítő anyag a protoplazma.
A protoplazma rendkívül bonyolult, félig folyékony, kolloidális rendszer.
80%-a víz, ezen kívül tartalmaz még szerves és szervetlen anyagokat.
A legfontosabb alkotórésze a fehérje. (A fehérje aminosavakból épül fel, melyek polipeptidlácokat tartalmaznak.)
A protoplazma legdifferenciáltabb (legelkülönültebb) formája a sejt (cellula).
A sejt alkotórészei:1. citoplazma
2. sejtorganellumok (járulékos alkotórészekből)
3. mag
A sejt az élet legkisebb alaki és
működési egysége.
A sejtek alakja rendkívül változatos. Formájukat
részben környezetük, részben működésük szabja meg. Lehetnek pl.
gömb, sokszögűek, kocka vagy henger alakúak.
A sejtek
mérete igen eltérő lehet. A legkisebb sejt 4 µm
(nyiroksejt), a legnagyobb sejt 600-700 µm (petesejt). Az emberi
szervezet sejtjei átlagosan 10-30 µm között változik.
1.
A citoplazma
a sejt alapállománya, a sejtnek a magon kívüli része.
A citoplazmában egy szilárdabb külső és kevésbé szilárd belső részt
különböztetünk meg.
sejtmag
sejthártya
citoplazma
A sejthártya elhatárolja a külvilágtól a sejtet. Továbbá ezen keresztül veszi fel a tápanyagot a környezetből és adja le a bomlástermékeket.
A citoplazma legnagyobb mennyiségben vízből áll, melyben szervetlen ionok, szerves sók, szénhidrátok, aminosavak, zsírsavak és nukleotidok találhatók.
A sejtplazma víztartalma a kortól függően változik.
2. A sejtorganellumokhoz tartozik a citocentrum és a mitokondriumok.
A citocentrumnak a sejt
osztódásában és mozgásjelenségeiben van fontos szerepe.
A mitokondriumok fehérje és lipid-molekulákból
álló lemezes szerkezetet mutatnak, és fontos enzimrendszereket
tartalmaznak. Elsősorban a sejtanyagcsere oxidációs folyamataiban
vesznek részt.
A citoplazma nagy részét az endoplazmatikus retikulum (belső membránrendszer) tölti ki, melyeken riboszómák helyezkednek el.
Két eltérő endoplazmatikus retikulumot különböztetünk meg: durva felszínű vagy szemcsés (DER) illetve a sima (SER) felszínű típust.
A sejt működését tekintve a legfontosabb szerkezeti elem a sejtmembrán.
A Golgi-készülék kétpólusú: cisz-pólus, transz-pólus.
A Golgi-készülék biológiai funkciója sokrétű. Üregeiben történik a DER-ben termelt fehérjék szerkezetének módosítása és itt szintetizálódnak a poliszacharidok.
3. A sejtmag (nucleus) általában a sejt közepén helyezkedik el.
Nagysága változatos, kb. 5-25µm átmérőjű.
A mag általában gömb alakú, de vannak
pálcika és orsó alakú magvak is.
A sejtek lehetnek egy-kettő sőt többmagvúak is.
A magot a kettős membránból álló maghártya választja el a citoplazmától.
A mag belsejét a magnedv tölti ki. Ebbe ágyazódik be a DNS (dezoxiribonukleinsav), mely a géneket tartalmazza. Az emberi kromoszómaszám 46.
Továbbá itt található még az RNS (ribonukleinsav) is.
A sejtek egy része membránjaik speciális átrendeződésével más sejtek, szerves maradványok, folyadékcseppek bekebelezésére képesek. Majd a felvettek anyag csomagoltan kerül a citoplazma belsejébe. => endocitózis
Az exocitózis az endocitózissal ellentétes irányú folyamat. Emészthetetlen váladékszemcsék vándorolnak a sejtmembránhoz, a membránfaluk összeolvad a sejthártyával és a tartalmukat a sejten kívüli térben adják le.