H260310172431
K270411182501
Sz280512192602
Cs290613202703
P300714212804
Sz010815222905
V020916233006

Összes blogok

2008/12/05

A NAGY Ő

NE KERESSÉTEK A NAGY ŐT!

MEGVAN!

SHIFT ÉS AZ ENTER MELLETT KETTŐVEL!

Kulcsszavak: ő

2007/11/25

Blogírás

Visszaolvastam az "ő" címkével ellátott bejegyzéseimet...egy barátnőm kért meg rá, hogy mutassam meg mi történt pontosan, és nekiálltam énis.

 

Fura érzés. Emlékszem, hogy mit éreztem, de olyan nagyon távolinak tűnik, mintha nem is én éreztem volna. Kívülről látni az eseményeket, látni, ahogy átvertem és áltattam magamat...döbbenetes. Általában kártyavetésnél érzek ilyet...

 

De még mindig azt érzem, hogy szerelmes voltam. De ha őszinte akarok lenni, akkor jobban bántotta a büszkeségemet, mint az érzelmeimet az, ami történt. Aquában már megfordult a fejemben, hogy ezt akartam -e...valahogy már nem volt meg a varázsa.

 

Hogy miért írok le ilyeneket? Ez nem magyarázkodás. Csak akkor valahogy úgy hittem, hogy önmagammal szemben nem lenne fair, ha azt mondanám, hogy mégsem szeretem. Büszkeség again. Megszerezni, levadászni...és már nem izgis. Ez volt valójában. Persze, hiányzott...de elvoltam nélküle. Gólyatáborban is, vártam ugyan, h hívjon, de inkább azért, h bizonyítsa be, h kellek neki. H érezzem, h *uralkodom* rajta.

 

És azért nem tiltottam le msn-n, azért kajtattam utána magyarázatot követelve, mert tudni akartam, hogy mi az, ami jobb nálam. Maximalizmus again.

 

Éreztem én ezt eddig is...de most, hogy teljesen hidegen hagy az erőltetett kapálózása, most valahogy nyugodt szívvel mondom el, hogy egy kétszínű, tényeket elferdítő valaki vagyok. Hiába, gyarló az ember...mintha önmagamnak akartam volna bebizonyítani, hogy képes vagyok szeretni, és kapcsolatban élni.

 

Sikerült...és itt nyer új értelmet az az érzés, amit akkor éreztem, mikor először megláttam Ádámot a szintgyűlésen...hogy *én vele járni fogok*. Ennyi nem több. Erőnek erejével kellett kényszerítenem magam, hogy *de hát szerelmes vagyok*...azt hiszem, itt kezdtem el lezárni a régit.

 

Emígyen (hu micsoda szó) talán neki is köze volt mindenhez, könnyeben engedtem el. De abban, hogy nem zárkóztam be és nyalogattam a nem is olyan mély sebeimet, mindenképpen.

 

Fura egy érzés összefüggéseket meglátni...:)

 

Kulcsszavak: ő én mi

2007/09/14

Vége

Befejeztem.

Ne akarjon többet elém kerülni.

Egy életre elásta magát.

Ma egy véletlen folytán, vagyis hogy együtt mentünk négyen moziba, kiderült, amit eddig csak sejtettem.

A magyarázat.

 

Egész egyszerű...nem szeret. Vagyis pontosabban...

 

Aljas, kegyetlen, szívtelen és gonosz módon úgy hazudott rebbenés nélkül a szemembe szép mondatokat, úgy adott "esélyt" (na persze) a "kapcsolatnak", hogy közben a szomszédba kacsingatott.

 

A tesóm kell neki.

 

Ha szíven szúrnak és forgatják a kést, az se fájna annyira, mint ez.

 

Déjá vu...

 

Első szerelem: szerető vagyok és ráhajt a barátnőmre.

 

Második szerelem: félévi szenvedés után azért ad nagy kegyesen jutalomfalatkát, hogy utána a sárba tiporjon és röhögve ugráljon rajtam.

 

Ezek után bíznom kéne bárkiben is?

 

Állítólag már két hónapja megy ez a hátam mögött, amit én csak egy kis ideje sejtek. Tesóm félt, h őt utálom meg emiatt, de most kibukott belőle. Rá nem haragszom.

 

De ő...úgy ment bele, csak akkor, amikor már tudta, hogy messze leszek. Nem azért volt rossz neki, mert elmentem...hanem mert hazajöttem. Én hülye...

 

Nem keresem, nincs mit mondanom neki.

 

De ha olvasod a blogomat...ha ahhoz volt bátorságod, hogy midezt végigcsináld, ha ahhoz elég nagyfiú voltál, hogy tönkretegyél, akkot legyen merszed ahhoz is, hogy elém állj és közöld ezt...de ne csak velem. Mindenkinek mondd el, hogy képes voltál kihasználni egy lány szerelmét csak azért, hogy valakit magad mögött tudhass, míg meghódítod a húgát. Ehhez legyél nagyfiú...

 

Hogy beismerd, hogy egy utolsó alak vagy, aki csak utalgatni mer akkor, mikor már nem bírja. Aki képtelen bevallani, hogy elege van. Aki képes lenne egy testvérpárt egymás ellen fordítani, aki nyílt kérdésre is képtelen egyenes választ adni.

 

Ezt ismerd be.

 

A szerelem ellentéte nem a gyűlölet, hanem a közöny. A szerelem úgy múlik el, ahogy jött. Egy pillanat alatt.

 

Nem gyűlöllek. Nem. Semmit nem érzek. Csak szánalmat és megvetést. De ezt...csak magadnak köszönheted.

Kulcsszavak: ő én vége

2007/09/13

Gondolkodjunk pozitívan...

 

Valószínűleg lassan nem lesz ki miatt hazajárnom Egerszegre, de no para, úgyis beraktak nekem egy órát egyetemen csütörtök estére, szóval nem idegesítem magam egyik miatt se...

 

Nem tudom mi lehet az oka, hogy mégsem tudok örülni annak, hogy a "pasim" (pfff...) nem jelentkezik egy hétig, semmit nem tudok róla, ennek ellenére vagy pont ezért rohadtul hiányzik, kikészülök és nem tudom értékelni azt, hogy van, akitől megkapom mindazt, amit tőle hiába várok...igazából itt is gyakorolhatnám az optimizmust, hogy nem arra gondolok, hogy nincs, aki miatt hazajöjjek, hanem, hogy van, aki miatt fennmaradjak...de nem megy. Még nem. Túlságosan...áááá, utálom ezt az egészet.

 

Miért nem befolyásolhatom a saját életemet?!

 

Még jó, hogy vannak, akik segítenek...különben kikészülnék. Amúgy sem vagyok önmagam, legszívesebben elbújnék a világ elől, vagy a már nem áradó Dunának mennék...:P

 

Megint pofára ejtettek...miért hittem mást? Bedőltem a "hosszú távra tervezek", "szeretlek" szövegeknek...mikor tanulok már meg gondolkodni? Ilyen nincs, vagy legalábbis velem nincs...boldog voltam...hihetetlen.

 

Nagyon jól tudta, hogy ez lesz, de inkább másnak panaszkodik, esélyt sem adott, nem értem...de sejtem,hogy mi a történet lényege...amint biztos leszek benne...de erre gondolni sem akarok.

 

Könyörgöm,adj valami magyarázatot...akármit...hinni akarok abban,hogy nem hazudtál nekem...de nehéz...

Kulcsszavak: ő én

2007/09/08

Én hogy szeressem őt,mondd?!

Sorsom már az, mit Ő mond...

Kell, hogy lásd a változást

Ez a néhány hét, érzem, átformált.

Csak tudnám bár, hogy miért

 

Úgy lüktet benn a kérdés:

Túl sok tán ennyi érzés?

Férfi ő, miért lenne más?

S annyi férfi volt már énvelem

Ő mindnél többet ér, több bárkinél

 

Úgy fognám át, úgy sírnék már

Vágytól sebzett szám súgná nevét

Százszor is, hogy ő is érezze már

Azt, mi rám talált 

 

Várj, csak azt ne hidd, hogy tréfa ez

Miért van így, tőle kérdezd

Nézz rám, ez volnék én

A lány, ki rég oly hűvös volt

Eltűnt, messze jár, vissza sem tér

 

Vágy, lázas remény szédít és bánt

Ó, hogy rám talált

Lásd, ha Ő szólna így rólam 

Nézne rám, s hívna lázban

Tán elvesznék, megriadnék

Egy szó, s fejem meghajtanám

Hisz bármit kérhet már

 

Kívánom őt,

Úgy vágyom őt

Mindig csak őt...

 

(Jézus Krisztus Szupersztár - Mária Magdolna éneke)

 

Hát ez a két nap...imádok itthon lenni:D 

 

Nem unalmas az élet az biztos...az ember a lehető legprimitívebb lények egyike. Legfőképp akkor, ha képtelen gondolkodni, mert az érzelmeire hagyatkozik...

 

Szeretek kerítőnőt játszani, főleg ha semmit nem kell csinálnom, csak végighallgatnom két barátomat, akik elpanaszolják a bánatukat,aztán csak rá kell ébreszteni őket, hogy alig egyetlen apróságot (a legfontosabbat) hagytak figyelmen kívül...hogy szeretik egymást. Márpedig ez (nem mindenre,de) sok dologra megoldást jelent...:D:D

(nagyon örülök nektek, de komolyan)

 

Az egyetlen gond, hogy csak a saját életemet nem tudom rendbetenni...mert most pont abba a kategóriába tartozom, amikor a szerelem nem elég...legalábbis egy emberé biztos nem. Akarat, áldozathozatal, szenvedés...hiányzik...az egyik oldalról. Szegényemet eléggé leterheltem tegnap, sírva mondtam el neki minden bajomat...ez azért megdöbbentő lehetett, főleg úgy, hogy mióta ismer nem látott sírni...de nem bírtam tartani magam. Egész egyszerűen rettegek attól, hogy most és így elveszíthetem...félek, hogy nem elég amit teszek, hogy nem ért meg...és a legszörnyűbb, hogy pont azt szeretem benne, hogy nem untat, hogy kikészít, hogy...hogy olyan, amilyen. Legalább nem punnyadok bele a jólétbe. De olyan szívesen kipróbálnám, hogy milyen lenne unalmasan létezni, csak annak élni, hogy szeretem, hogy nem lennének gondok...csak hogy legyen összehasonlítási alapom:D

 

Most egész jól vagyok, mert úgy érzem, jelenleg nem tudok mit csinálni. Nem akarom felhívni, kiváncsi vagyok, hogy jelentkezik -e, de nem vagyok benne biztos, hogy kibírom...azt írta, hogy lebetegedett, aggódom érte, hogy ne legyen nagyobb baja... 

 

"Nem tudom, mit érzek,

De tőled más lett az egész

Én is megváltoztam, és már nem zavar, hogy nézel,

Hogy itt vagy mellettem, és néha hozzám érsz

 

Amit mondanék mind hazugság

Még soha nem kerestem erre szót

Tudod az elveszettek nem tudják 

Hogyan is kell kimondani a jót

Hát akkor állj elém, és nézz csak rám

Itt az arcom, és ha kell talán neked adnám

Állj elém és nézz meg jól

Már csak tőled függ, és bármi lehet az álmunkból...

 

Mindent elvesztettem,

Sokszor most is félek még

Nekem semmim sem volt,

Csak egy elmosódott emlék...

De érted azt hiszem, bármit megtennék

 

Amit megtanultam, mind hazugság

Aki vigyázott rám, már nincs velem

És azt kívánom, bárcsak tudnád,

Mit is érezhet a védtelen... 

 

(Valahol Európában - Hosszú és Éva duettje) 

 

Kulcsszavak: ő én barát musical

2007/08/18

Ma spontán mozimaraton...part 3...új emberek, régi arcok...ami kell:D

 

Nyertünk ma meccsen (már a ZTE...) juppi:D:D:D

 

Hm...délelőtt horgászat...fogtam vagy 5 kiló szeméthalat, semmi értelmes, csak a chipsnek való...de azért én élveztem:) Szeretek horgászni...

 

Délután fagyizás, meg egy telefonos beszélgetés, ami ismét ledöbbentett...

 

Szemrehányó hangon a kis drágám nekem esett az éteren át, hogy találkozóm van -e valakivel meccsen, azért sietek -e oda annyira...hát bazz...mintha köze lenne hozzá:D:D:D

 

Jaj, megjött Krisz...

majd még írok:D

 

(amúgy elvileg ő is jön, de csak ugy 3 ora mulva...:S:D) 

Kulcsszavak: ő film

2007/08/16

Megbántasz vagy megváltasz?

 

Fuzsi nadon cejeti...kisziszája micinál?

 

Ma megkaptam a kegyelemdöfést. Egyelőre nem akarok többet írni, csak négy sort a mai msn beszélgetésünkből. Ha kiderül, hogy miért csinálta ezt, akkor részletesen beszámolok...de egyelőre még én sem igazán értem.

 

- És mit szólnál, ha azt mondanám, hogy én is szeretlek?

- Akkor nem tudnám, hogy igazat mondasz -e.

- Igazat mondanál?

- Én nem szoktam hazudni.

 

Ezen gondolkozni és ezt feldolgozni már nincs erőm. Rövidzárlatot kaptam a megterheléstől. Fullon vagyok. Ez...

 

sok(k).

Kulcsszavak: ő sokk

Tegnap buli...hát, nem volt valami maradandó élmény. Leszámítva azt, hogy elég komolyan rám mászott,fel akart szedni etc,etc egy srác.

 

Focizik (zut!), egész jól néz ki, de valahogy nem vitt rá a lélek, hogy engedjek neki. Ma már írt, hívott, hogy találkozzunk, de focistákkal elvből nem kezdek egyrészt, másrészt meg...

 

"A hűség nem érzés, hanem döntés..."

 

Nekem érzés volt...pedig nincs is kihez:D Nem éreztem volna helyesnek, tudtam, hogy szarul lennék utána...de most elvileg fél óra múlva beszélni akar velem szívem lábbal tiprója, ha végre értelmes mondatot sikerül kipréselnie magából, akkor nyugodt szívvel megyek el délután (vagy nem megyek ugyebár, de erre a lehetőségre elég kevés esélyt látok:D)

 

Köszönöm mindenkinek a jótanácsokat...most már nem küzdök érte. Csak hagyom, hogy legyen, ami lesz. Aztán...ki tudja:)

Kulcsszavak: ő buli

2007/08/15

"Ha lenne csajom, mennék..."

 

Mintha nem rajtad múlna...

 

Ha sportot akarsz űzni abból, hogy kikészíts idegileg, jelzésértékkel közlöm, hogy már régen teljesítetted a kvalifikációs szintet...be kell valljam, ilyenkor kijön, hogy röplabdás vagy. Sáncolhatatlan ütéseket viszel be...

 

Ha nem kellek neked, akkor mondd meg, de ne játssz macsót, hogy te bármikor ki tudsz használni, mert attól nem leszel vagányabb, hogy tönkreteszel valakit.

 

Örülök, hogy sikerült meglepetést okoznom neked. Igenis, a szilárd egy halmazállapot a gáz és folyadék után. Arról nem tehetek, hogy téged is úgy hívnak...:D

 

És a békáért kívánhatsz. De csak két választásod van. Eldöntheted, hogy lemondasz rólam, vagy hogy kellek -e neked. Ha nem kellek neked, lehet, hogy te nem veszed észre, de igenis, kellenék másnak.

 

Mert ha másra nem, arra rányitották a szememet, amit te igyekeztél eltitkolni előlem. Hogy különleges vagyok. És nagyon jól tudom, mások is tudják, hogy szeretlek, ennél nagyobb dolgot pedig senki nem adhat neked. Én felajánlottam egy lehetőséget arra, hogy boldog légy. Értelmet adnék a kedvetlen és értelmetlen életednek. Nem értem, esélyt miért nem adsz, mit veszíthetsz...mert te is érzed, hogy jó lenne.

 

Még várok. Lehet, hogy azért, mert nem tudok veszíteni, vagy el vagyok rontva, szeretethiányos és reménykedő típus vagyok. Még nem mondtam le rólad. Hosszú idő kell, hogy újra önmagam legyek, mert érted feláldoztam (volna) mindenemet.

 

Ha most azt mondod, hogy szeretnéd megpróbálni, boldog leszek. És bebizonyítom, hogy jól döntöttél.

 

Ha azt mondod, nem, elfogadom, és továbblépek.

 

De ha nem mondasz semmit, akkor csak azt éred el, hogy még meg is gyűlöljelek...szólj, ha ezt akarod, mert az gyorsabban és fájdalommentesebben menne, mint az, hogy végignézem -és hallgatom, hogy szándékosan kínzol...

 

Elegem van belőle, hogy szeretlek. 

 

 

Kulcsszavak: ő

2007/08/06

Milyen ember az olyan, aki

  • eléri, hogy a saját húgomra féltékeny legyek
  • kijelenti, hogy nem érez semmit, de egy hétre rá állandóan velem van
  • "tönkreteszi" immár a 4. évfordulómat (szoilveszter, szülinap nem múlhat el balhé nélkül...)
  • sms-t ír, és ezzel feldobja a napomat
  • maga sem tudja, hogy mit akar
  • vonz, mint mágnes a vasreszeléket
  • változik és változtat
  • de mindezek ellenére szeretem?
Kulcsszavak: ő kérdés