H260310172431
K270411182501
Sz280512192602
Cs290613202703
P300714212804
Sz010815222905
V020916233006

Összes blogok

2011/01/08

Ügynök

36 év után kirakták a munkahelyéről. 4 év múlva törzsgárda pénz-osztás lett volna. Már sosem fogja megkapni. Ivott akkor. Ki ne inna a helyében? De ezért kirakni? Nem volt részeg és ha az a hülye ellenőr nem szondáztatja meg, sosem derült volna ki. Két évvel ezelőtt hagyta el a felesége, a lányuk már rég elköltözött. Van már egy unokája is, a lánya azért elfogad pénzt tőle. A felesége nem is keresi. Igen, iszik. Nem most kezdte, eddig soha, semmi gond nem volt belőle. És most kirakták. Az isten verje meg őket. Valamiből élni kell. Utcára nem akart kerülni. Jelentkezett egy telefontársasághoz üzletkötőnek. Meg tudja csinálni. Miért ne tudná? Élni kell. Igaz, sosem szeretett beszélni, mindig ideges lett közben és olyankor elcseppent a nyála. Hátha nem veszik észre. A betanulás keserves volt. Rengeteg papír, rengeteg. Mindent pontosan ki kell tölteni, millió féle nyomtatvány, űrlapok. És a talpalás. Élni kell. Ezen a héten dolgozhat végre önállóan. Ebből már pénze is van. A kötések után kapja. Reggel kiosztják a feladatokat, elosztják a régiókat és megszállják az utcákat a hozzá hasonlókkal. Házról házra járnak. Sok helyen nincsenek otthon délelőtt, de hétvégén is menni kell, akkor több az esély. Nincs sok pénz egy kötésből, de szerényen meg lehet élni belőle. Persze vannak a "régiek", azok sokkal jobban keresnek, nekik már talpalniuk sem kell, egy ilyen tanította be őket is, szép öltönyben, jól vasalt ingben.

Ő azt a nadrágot vette fel, amiben munkába járt. Nem új, de tiszta. Megmaradt a mosógép, hogy az asszony elköltözött. Még utoljára megtanította használni. Pulóvert vett felülre és felvette a szekrényben már vagy 20 éve várakozó nyakkendőt. Piros nyakkendő rücskös felülettel, jó lesz az. A főnöknek persze selyemből van, majd talán ő is vesz egy újat, bár nem tudja mibe kerülhet manapság egy nyakkendő. A piacon biztos árulnak azt is. Mindent árulnak ott már. Ez a kabát nem túl meleg, a cipő sem, most még a munka elején van, 4 hónapjába került, hogy megtalálja ezt az állást és 2 hónap volt a betanulás. A munkanélküli segély nem túl jó pénz, örült, hogy fenn tudja tartani a lakást. Majd vesz másik cipőt ha telik rá. Meleget. Az kell. És valami meleg kabát is kéne, ilyenkor, mikor Keresztúrról kell Kőbányára mennie nagyon cudar tud lenni a hideg. Attól meg csak jobban folyik a nyála. És kipirosodik az orra. Néha megáll egy-egy kocsmánál ha van a közelben és bedob egy felest. Könnyebb úgy az út, csak nagyon kell vigyázni, nehogy a kollégák észrevegyék. Vodkát szokott kérni, annak nincs szaga. Az ügyfelek még nem tették szóvá. Biztos nem érezték meg, nem is feles az, csak három cent. Annyit szokott kérni. A hideg ellen.

Nem jól kezdődik ez az önálló munka. Fel kellett hívnia egy tapasztaltabb kollégát, mert nem ismerte ki magát hirtelen a sok ajánlat között. Még szerencse, hogy segített neki. Aztán amikor végzett, összefutott a kisfőnökkel. Átnézte a papírokat és belekötött. Hogy miért nem írta ki az utca teljes nevét? Miért, miért... Nem mindegy, hogy Ady, vagy Ady Endre? Nekik nem. És, hogy a körutat krt.-nek rövidítette. Mindenütt úgy rövidítik. Nem értette. Vissza kellett mennie az asszonyhoz. Aki ráadásul lila tollat használt. A franc a belét. Mi a fenének lila tollal írni? Ki az aki lila tollat használ? Normális ez? Persze azt sem fogadták el. Ezek mindenbe belekötnek. Lehet, hogy megérezték rajta a vodka szagát? És azért? Amikor másodszor csöngetett az asszonyhoz az épp telefonált. Nem vette észre. Mondta volna a mondókáját, csöndesen, hogy ne zavarjon, amikor az asszony rászólt, hogy várjon türelemmel, épp az ő cégével beszél, már őt ellenőrzik, jöjjön csak be. Úgy érezte magát, mint akit pofán vágtak. Megrémült. Talán az asszony rosszat fog mondani róla? Érezte, hogy a hátán verejtékcseppek gyűlnek és kúsznak végig, szájában összegyűlt a nyál, tétován toporgott az előszobában. Az asszony akkor letette a kagylót és hellyel kínálta. Újra alá kellett íratnia vele a sok-sok papírt. Egy nyálcsepp a papírra csöppent. Szerencsétlennek érezte magát. Mindent ismét kitölteni. Végig kiírta az utca nevét és megkérte az asszonyt, hogy ezúttal ne használja a lila tollát. Odafigyelt a körútra is.

Meg kell élni. Muszáj.

 

 

(Spórolt nekem a kis emberke havi 3500 Forintot.)

Kulcsszavak: ügynök történet