H250209162330
K260310172431
Sz270411182501
Cs280512192602
P290613202703
Sz300714212804
V010815222905

Összes blogok

2006/11/30

Hát ez gyorsan kiderült...

Túl erősek az ösztöneim, és úgy tűnik győznek az akaratom felett... Időt szerettem volna, hagyni Neked, hátha rájössz, nem az a megfelelő hangsúly, melyet velem szemben használsz. De mint tegnap kiderült, nem vagyok képes elviselni, hogy hosszú távon alázzanak.

 

Te 4 nap alatt elérted azt, hogy kiborultam, és kijött belőlem az elmúlt 5 hónap feszültsége. 4 nap alatt sikerült megdupláznod azt a negatív lelki állapotot, amelyet az elmúlt 5 hónapban képes voltam féken tartani. Csak gratulálni tudok hozzá...

 

Még mindig értetlenül állok a dolgok előtt. Még mindig nem értem, ha rólam van szó, és ott vagyunk bent, akkor miért vagy lekezelő, fölényes, és miért bánsz úgy velem, mintha egy kiskirály lennél. Nem vagy az. Sőt... Semmivel sem vagy több, mint én. Mint ahogy én sem vagyok több, mint Te.

 

Elvárod, hogy kedves, és figyelmes legyek Veled szemben, ellenben Te a sárga földbe is beletipornál, ha tehetnéd. Ugráltatsz, és lekiabálsz. Majd közlöd, hogy nem kell megsértődni.

Nos rendben. Nem sértődöm meg... Múlt héten kipróbáltam azt a taktikát, hogy inkább elvonulok egy másik sarokba, és szép csendben végzem a dolgom. Nem jött be. Tegnap kiderült, már erre sem vagyok képes. Kinyílt a szám, a vége az lett, hogy Te sértődtél meg. És tudod, mit? Egy percig sem bánom. Mind a két esetben igazam volt, és nem fogok bocsánatot kérni. Ha Te ezt akarod, akkor legyen. Nem kötelező szeretetben együtt dolgoznunk...

Kulcsszavak: ösztön harc munka