H260310172431
K270411182501
Sz280512192602
Cs290613202703
P300714212804
Sz010815222905
V020916233006

Összes blogok

2011/12/11

Azt hiszem ez egy KÖR és nem az utolsó…

Azt hiszem írtam egy verset :O Nahát kérem, amúgy azt hiszem, fogalmam sincs miért is írok most ide. Elég régen írtam már és eddig is eléggé szaggatottan és elég elégikusan. Okom természetesen van rá. Élvezhetem az első vizsgaidőszakom nyújtotta örömöket. Viszont még egyelőre jól bírom. Az első idegösszeroppanás után már minden sokkal könnyebb :D

Nagyon szeretném, ha a naplóm aktívabb lenne. Mondjuk többet írnék és változatosabb témákban, vagy mások többet kommentelnének, amikre tudnék válaszolni és lenne miről írnom. Persze ez utóbbihoz is többet kellene alapból írnom. Vagyis az ördögi körből nincs menekvés.Apropó ördögi kör… az ördögök és a körök elég gyakran üldöznek, azt hiszem… És ha már itt tartunk az alvászavar is egy ilyen kicsomózhatatlan, kigubancolhatatlan, feltörhetetlen kör. Tudnék én igazából aludni, de ahhoz nem kellene ennyi gondot a nyakamba akasztanom, vagy lazábbra kéne fognom a gyeplőt. Esetleg lazára venni a figurát vagy ellazulni, netalán tán lazítani. Egy szóval : béna vagyok. Hoppá, ez máris két szó! Pedig nem KÉTelkedem bénaságomban. Valamit rosszul csinálok. És ha már egyszer későn fekszik le az ember aludni, akkor abból nincs menekvés….

 

Lássuk be: most vagy szeleburdi vagyok, vagy széllel bélelt vagy szellemes! Azt hiszem már nem is fogom fel miket írok. Vagyis FOGalmam sincsen. Tehát visszajutottunk az első gondolatomhoz, vagyis a KÖRből tényleg nincsen menekvés.  

Akkor azt hiszem, ideje nyugovóra térnem.

 

Körkörös szerkezetekben és tőismétlésekben gazdag jó éjszakát kívánok mindenkinek! … Azt hiszem… ;)

Azt hiszem ez egy KÖR és nem az utolsó…

Azt hiszem írtam egy verset :O Nahát kérem, amúgy azt hiszem, fogalmam sincs miért is írok most ide. Elég régen írtam már és eddig is eléggé szaggatottan és elég elégikusan. Okom természetesen van rá. Élvezhetem az első vizsgaidőszakom nyújtotta örömöket. Viszont még egyelőre jól bírom. Az első idegösszeroppanás után már minden sokkal könnyebb :DNagyon szeretném, ha a naplóm aktívabb lenne. Mondjuk többet írnék és változatosabb témákban, vagy mások többet kommentelnének, amikre tudnék válaszolni és lenne miről írnom. Persze ez utóbbihoz is többet kellene alapból írnom. Vagyis az ördögi körből nincs menekvés.Apropó ördögi kör… az ördögök és a körök elég gyakran üldöznek, azt hiszem… És ha már itt tartunk az alvászavar is egy ilyen kicsomózhatatlan, kigubancolhatatlan, feltörhetetlen kör. Tudnék én igazából aludni, de ahhoz nem kellene ennyi gondot a nyakamba akasztanom, vagy lazábbra kéne fognom a gyeplőt. Esetleg lazára venni a figurát vagy ellazulni, netalán tán lazítani. Egy szóval : béna vagyok. Hoppá, ez máris két szó! Pedig nem KÉTelkedem bénaságomban. Valamit rosszul csinálok. És ha már egyszer későn fekszik le az ember aludni, akkor abból nincs menekvés….Lássuk be: most vagy szeleburdi vagyok, vagy széllel bélelt vagy szellemes! Azt hiszem már nem is fogom fel miket írok. Vagyis FOGalmam sincsen. Tehát visszajutottunk az első gondolatomhoz, vagyis a KÖRből tényleg nincsen menekvés.Akkor azt hiszem, ideje nyugovóra térnem.Körkörös szerkezetekben és tőismétlésekben gazdag jó éjszakát kívánok mindenkinek! … Azt hiszem… ;)

2011/06/21

Az ördög nem alszik...

 És, hogy már most emelkedő tendenciát mutasson a kedélyszintem elmesélek egy vicces kis sztorit a hétvégéről. Vizsgastressz ide vagy oda, piálás ide vagy oda, nekem egyik sem kell ahhoz, hogy előbújjon belőlem a kisördög.

 

 Többnyire X-szel, a legjobb barátommal szoktunk nagy ramazurikat csapni, amely abból áll, hogy fél liter vízzel, némi csokival és a jókedvünkkel felszerelkezve nekivágunk éjjel az erdőnek, illetve a közeli faluba vezető bicikliútnak. Most, hogy kijött a nyár itt az ideje már szerepjátékozni is, de egyelőre csak beszélgetünk és csodáljuk a csillagokat, éjszakai állatokat. Szombaton ismételten ilyenre készültünk, mivel én le voltam taglózva és már gondolataim is szétrepesztették fejemet.

 

No igen ám, de most nem mentünk be annyira a susnyásba, csak a bicikli út kezdetén található játszótérig értünk el. Előzőleg a szokásos találkozási pontunknál megleptem X-et egy világítós ördögszarvval, így világítós szarvakkal tértünk be a játszótérre, ahol hintázni és beszélgetni kezdtünk. Többnyire vicces dolgokról beszéltünk, így elhangzott egy-két röhögés is, de talán a legdurvább mégiscsak az én számból Pottyant ki. Nevezetesen az alábbi mondat: "Édesanyám basznak a macskák". Ennek a mondatnak evolúciója van, igazából nem számít az eredete csak a durvasága egy nyaralóövezet kellős közepén. Meg is hallottak minket a közeli panzióból és csakhamar egy ezüstmetál suzuki fénye törte meg az éjszaka csendjét. (Ohh azta, szinesztézia :O Na bocs.) Egy morcos 40-50 év körüli, de mindenesetre középkorú és nem középkori (bár a fene tudja) szikár férfi szállt ki a kocsiból, csapta be az ajtót és csörtetett felénk (éppen mikor már énekeltem volna). Természetesen ilyen helyzetben minden normális, épelméjű embernek az jut elsőre az eszébe, hogy a fickó lepaktált az ufókkal és most elrabol minket, hogy főzeléket főzzön belőlük. Ilyen körülmények között pedig még a jó rétorok sem tudják megvédeni a saját igazukat. Aztán az ipse elkezdett dübörgő hangon (igazából cérna vékony volt, de az űrlények tuti elváltoztatták) elküldeni minket, mert hát mi egész éjszaka (3/4 órát) a hintán visongtunk, nem bírtunk magunkkal és nyílván drogosok meg alkeszok vagyunk vagy beszívtunk, de mindenesetre ördögi tervet szövünk a közelben nyaraló német turisták ellen. (Igazából könyvekről beszéltünk.) Hát ezek után mi csak elfúló hangon beleegyeztünk, hogy elmegyünk vagy csendben maradunk - főleg a rendőrség emlegetése után. Jó éjszakát kívántunk az ufóügynöknek és néztük ahogy tovahajt az ezüst ördögi szekérrel. Mindeközben arra gondoltunk, vajon mit gondolhatott, hogy X fején még ott díszelgett az ördögszarv?

 

Ezek után megpróbáltunk csendben maradni, de az nem ment, így bementünk a városközpontba, ahol dübörgött teljes erővel a "Kör közepén állok" valami hejehuja kukorcaszökevény rablóbandi együttes előadásában. Ez jelezte, hogy lakodalom van a mi utcánkban, sőt nem is egy, hanem mindjárt kettő is. Így mi sem volt természetesebb, mint világító ördögszarvakkal és széttárt melegítő felsővel csapkodni és vonulgatni a násznép szeme láttára. Igazából ilyen hajnali órákban (mivel időközben fél 3 lett) már senki sem lepődött meg ezen, sőt azon sem, hogy a közeli üzletekhez emelkedő lépcső korlátjánál előadtuk a város szívében a Rómeó és Júliát finomított feldolgozásban. Ugyanis mindketten csak négy sort tudtunk belőle: mindketten ugyanazt a négy sort. Csak kár, hogy én voltam Rómeó és ezt mondtam Júliámnak: Rómeó, rómeó! Ezek után helyrepofoztuk egy kicsit a szöveget és végül Júlia szép leány kimondta: gyere mérgezzük meg egymást aztán jóság van. Ezek után egy térfigyelőkamerának játszottuk el, hogy mi vagyunk az ördögök, vagy egyenest maga a Sátán. Így szépen a zebrán vonulásztunk krampuszmódra. Aztán hazakotródtunk. Ennyi volt, nem egy eseménydús este, de hát most csak ennyire futotta az energiából.

 

Legközelebb tényleg nem szeretném ilyesfajta történetekkel untatni a társaságot, mivel ez mégiscsak az unalmas hétköznapok egy szeletkéje, vagy akár "pizzaszelete", így úgy döntöttem mostantól többnyire novellákat gyártok ide. Azért néha napján lelkizek is kicsit és mesélek unalmas életemből fejezeteket, de most fő célom az elbeszélés vagy novella, esetleg vers. Majd meglátjuk. Igyekszek valami epikus művel előrukkolázni és nem váratni az esetleges (bár bevallom, nem hiszem, hogy vannak) olvasóbrigádot! Ha pedig mégis lírai alkotás tárul a képernyők elé akkor ezer bocs és száz anyamedve. Ennyi volt mára, eloson az ördöggárda. 

Kulcsszavak: ördög kaland

2007/02/16

Tasmán ördög

"Jellegzetes a fekete szőre, átható bűze, ha izgatott, hangos sikolya és vad étkezési szokásai. Vadászik és dögevő állat, emellett közösségi étkezésekben is részt vesz."

link

Kulcsszavak: ördög tasmán