H260310172431
K270411182501
Sz280512192602
Cs290613202703
P300714212804
Sz010815222905
V020916233006

Összes blogok

2008/09/05

Szeptember 5.

Lehet, hogy ma bő lére eresztem, tekintve, hogy egy csomó mindent elfelejtettem leírni, tehát aki kezdi unni a felénél, az nyugodtan lépjen le (nem mintha eddig nem tette volna).
Szóval kezdjük a norvég nyelvleckével (ahogy jobb híján hívom őket). Az órát vettük. Kedves régi ismerős. Csak az a probléma, hogy az analóg órát nem tudom leolvasni... Na mindegy, megvolt az alkalom, hogy megtanuljam végre. Rendesen. Hát, sikerült. 16 évesen felértem a csúcsra, és le tudom olvasni az analóg órát. Bravúros teljesítmény. Tapsot érdemel. Kvart over, kvart pa, kvart over pa... Akkor most mi is van?
A mai nap bementünk Svolvaerbe, és amikor beültünk a kocsiba, anya hozzám vágta  a táskáját, hogy vigyázzak rá. Én meg belenéztem. És mit találtam? Egy vörös filctollat. Ez még rendben is van, de a kiskanál fölött már nem tudtam napirendre térni...
Gondolkoztál már azon, hogy mi lenne, ha minden egyes gondolatodat papírra vagy más egyéb dologra vethetnéd? Ha minden  érzésed, amit elfojtasz életre kellhetne? Én sokat gondolkodtam ezen. Ha minden gondolatomat és érzésemet visszaolvashatnám, talán egyszerűbben dönthetnék. Megalapozott tényekkel szembesülnék, tudnám, hogy mit éreztem egyes dolgokkal kapcsolatban régebben. Persze nem arról van szó, hogy nem emlékeznék a rossz, vagy jó döntésekre, de azért jobb lenne tudni, hogy mégis mi alapján tettem ezt vagy azt. És azért is jó lenne visszaolvasni, hogy egyfajta listát csinálhassak, mi szól ez vagy az mellet, hogy milyen érzéseim voltak erről vagy arról.
És ezennel új témához érkeztem. Most jön az úgy nevezett "depresszió", bár a napot még nagyon szeretem (szeretném, ha nem esne az eső). Szóval kitört belőlem a honvágy. Először akkor, mikor egy Asmával folytatott beszélgetés alkalmából kiderült, hogy az ofőm szerint én félévtől megint a VMG-be járok. Ez elgondolkoztatott. Ezt a tanévet biztos itt töltöm. De mi lenne, ha jövőre mamához költöznék? Akkor folytathatnám a gimit. De akkor ez nem lenne "árulás" anyával szemben? Nem tudom, nagy dilemma.
A honvágy második hulláma Kinga személyében érkezett. Arról mesélt, hogy ki lesz az új állatház főnök, ha Ildiék elballagnak, és azt mondta, hogy a Tanár úr engem tisztelt volna meg vele (legalábbis úgy tudja), ha nem költöztünk volna ide. 
És beszéltem Orsival is. És leírta, hogy olvassák a blogomat, akik szeretnek. Ez meghatott. Most hiányoznak a legjobban. És Asma beteg is. Nagyon rossz, hogy nem tudok segíteni, ráadásul Zuzu a pesszimisták széles táborát gazdagítja. Nehéz vele "jó" dolgokról beszélni, mikor éppen tényleg rosszul van.
Jelenleg teljesen össze vagyok zavarodva, és nem arról van szó, hogy nem szeretném Norvégiát. Szeretem, csak messziről...