H260310172431
K270411182501
Sz280512192602
Cs290613202703
P300714212804
Sz010815222905
V020916233006

Összes blogok

2010/08/04

Ízlésről vitatkozni

Ez a bejegyzés közvetitett. Az eredeti cime: http://bastya.blog.hu/2010/08/04/izlesrol_vitatkozni

Sose szeretnék olyan klubhoz tartozni, amelyik engem elfogadna tagnak.  (Annie Hall)

Volt nekem egyszer egy osztálytársam még az első középiskolámban, aki nagy metálos volt, vagy rokker, nem is emlékszem már pontosan, bár szerintem ő sem tudta a különbséget, de hát gyerekek voltunk még. Egyszer állunk a buszmegállóban és én éppen zenét hallgattam kazettáról, boldog ifjúság. Megkérdi tőlem, hogy belehallgathat-e? Mondtam, hogy igen, mert nagyon kíváncsi voltam, hogy mit is fog mondani a zenére. Belehallgat és mondja, hogy ez marha jó, mi ez? Mondom Beatles. Aha, mondja. Elég nyálas, látszik, hogy Beatles. Nem szóltam semmit, csak magamban nevettem.
 
Az Entertainment Weekly lehozta a szerinte legtúlértékeltebb húsz film listáját. Szerepel rajta minden olyan film, amelyekről mindenkinek van véleménye, függetlenül attól, hogy látta-e vagy sem. Húsz olyan film, amelyről nagyokat lehet vitatkozni, mert híresek és népszerűek.
 
Az Index sem volt rest, ő is összeállította a maga tízes listáját, ami aztán szintén nagy vitát váltott ki. Meglepő módon ezen a listán is olyan filmek szerepelnek… lásd fentebb.
 
Hogyan kapcsolódik az én kis történetem a másik kettőhöz? Egyszerűen: ízlésről van benne szó, amiről, mint mindannyian tudjuk, nem lehet (vagy lehet, de nem érdemes) vitatkozni. Az ember nem vitatkozik arról, hogy ki milyen filmet, zenét, festőt, írót, könyvet (a sor bővíthető a végtelenségig) szeret. Persze véleménye mindenkinek van ezekről, amelyet el is mondanak, csak aztán onnan már nincs visszaút. Onnantól kezdve már szekértáborok alakulnak ki, amelyek egymást hozzáértését vagy hozzá nem értését dicsérik illetve gyalázzák. Mert hogy lehet szeretni X filmet/zenét/festőt/írót/könyvet/stb., mikor az nyálas/ódivatú/nem trendi/amatőr/tehetségtelen/unalmas/stb.
 

sarok.org

Ízlésről vitatkozni

Ez a bejegyzés közvetitett. Az eredeti cime: http://bastya.blog.hu/2010/08/04/izlesrol_vitatkozni

Sose szeretnék olyan klubhoz tartozni, amelyik engem elfogadna tagnak.  (Annie Hall)

Volt nekem egyszer egy osztálytársam még az első középiskolámban, aki nagy metálos volt, vagy rokker, nem is emlékszem már pontosan, bár szerintem ő sem tudta a különbséget, de hát gyerekek voltunk még. Egyszer állunk a buszmegállóban és én éppen zenét hallgattam kazettáról, boldog ifjúság. Megkérdi tőlem, hogy belehallgathat-e? Mondtam, hogy igen, mert nagyon kíváncsi voltam, hogy mit is fog mondani a zenére. Belehallgat és mondja, hogy ez marha jó, mi ez? Mondom Beatles. Aha, mondja. Elég nyálas, látszik, hogy Beatles. Nem szóltam semmit, csak magamban nevettem.
 
Az Entertainment Weekly lehozta a szerinte legtúlértékeltebb húsz film listáját. Szerepel rajta minden olyan film, amelyekről mindenkinek van véleménye, függetlenül attól, hogy látta-e vagy sem. Húsz olyan film, amelyről nagyokat lehet vitatkozni, mert híresek és népszerűek.
 
Az Index sem volt rest, ő is összeállította a maga tízes listáját, ami aztán szintén nagy vitát váltott ki. Meglepő módon ezen a listán is olyan filmek szerepelnek… lásd fentebb.
 
Hogyan kapcsolódik az én kis történetem a másik kettőhöz? Egyszerűen: ízlésről van benne szó, amiről, mint mindannyian tudjuk, nem lehet (vagy lehet, de nem érdemes) vitatkozni. Az ember nem vitatkozik arról, hogy ki milyen filmet, zenét, festőt, írót, könyvet (a sor bővíthető a végtelenségig) szeret. Persze véleménye mindenkinek van ezekről, amelyet el is mondanak, csak aztán onnan már nincs visszaút. Onnantól kezdve már szekértáborok alakulnak ki, amelyek egymást hozzáértését vagy hozzá nem értését dicsérik illetve gyalázzák. Mert hogy lehet szeretni X filmet/zenét/festőt/írót/könyvet/stb., mikor az nyálas/ódivatú/nem trendi/amatőr/tehetségtelen/unalmas/stb.
 

sarok.org