Összes blogok

Magad titkának őrizője
halkan gyűrűző csobbanás
konokság oldószere
kézmeleg oltalom
tovamész csorbultan
úttalan utadon
eltemetődött
magány

Ha már nincs mit veszíteni, magam mögé bújok, nehogy elvegyék azt is.

cseppenként hull a bárány vére
áldozat és áldozó fájdalma
a megalvadt csöndben

a kisfiú és a bárány itthagyott
árvaságuk úszik a szélben
magukra maradtak és magamra hagytak
már a csönd csorog az áldozati tálba
- a túlpart nem látszik az éjben -
.... a kés, az ittmaradt