H260310172431
K270411182501
Sz280512192602
Cs290613202703
P300714212804
Sz010815222905
V020916233006

Összes blogok

2006/11/10

A féltékenység

A féltékenység

 zöld szörnyeteg

Könyv a féltékenységről




A „sárga szörnyeteg’” kifejezést Jack London lefoglalta az alkoholizmus számára. Innen jut eszembe, hogy a féltékenység emberi történelme olyan hosszú, hogy ha csak egy üveg whiskyvel lát az elbeszéléséhez az ember, mire végére ér, garantáltan másnapos lesz.
Ezért a féltékenység-a zöld szörnyeteg- genetikai, evolúciós aspektusait vizsgálta
David. M. Buss: Veszélyes szenvedély (szerelem, szex, féltékenység) című művében. Klinikai vizsgálatok is szerepelnek a műben, mesterséges helyzetek, noha ennek a veszélyére maga a szerző hívja fel a figyelmet, amikor elárulja, hogy egyik kísérletnél a szervező terapeutát a féltékeny férj kis híján agyonverte. Külön erénye a kötetnek, hogy a szerző nem restellte olyan kultúra-antropológus körmére nézni, mint a vitathatatlan szaktekintélynek örvendő Margarat Mead, az ő állítása szerint Szamoa szigetén nem ismerik e gyötrő érzést. Mint kiderül, az állatvilág is ismeri, noha a biológiai populáció mindössze 7%-a él promiszkuitásban.

A szerző felfogása néhol bizarr:
„Nem mindenki elmebeteg attól, hogy betegesen féltékenynek diagnosztizálják. Egy pár terápiára jelentkezett, a férj beteges féltékenységén akartak változtatni. A férj akkor kezdett féltékenykedni, amikor a felesége ismét munkába állt, fogyókúrázott, sokkal jobban öltözködött, egyszóval vonzóbb lett. Különös ugyan, de elengedte a feleségét a legjobb barátjával együtt egy floridai nyaralásra. Hazatértük után a barát elmondta, hogy bizony időként összefeküdt az asszonnyal. A férj nem tett szemrehányást a barátjának, ám annál inkább aprította a hűtlen feleséget. Elvette telefonját, autóját, és azzal vádolta, hogy sok más viszony is van a rovásán. Féltékenykedése tönkretette a házasságot”


A kötet szerint a féltékenység az evolúció védelmi stratégiája a betolakodás ellen, magva pedig vágyaink rejtett oldala, amelyet minden erőnkkel titkolunk: vonzalmunk mások iránt. A féltékenység adaptáció.
Az ősember férfi szemszögéből nézve társa hűtlenségének egyetlen igazán káros, a génállomány fennmaradása szempontból megbocsáthatatlan formája a szexuális hűtlenség. A nő szexuális kilengése aláássa a férfi hitét abban, hogy genetikailag ő az apa. Így a felszarvazott férfi évtizedekig energiáját fekteti be más utódjának felnevelésébe. A nők, ha férjük más asszonyhoz és annak gyermekeihez társult, elveszítette az általa élvezett biztonságot. Mivel e végzetes csapás legbiztosabb jele az érzelmi érintettség, a nők fokozott éberséggel figyelnek társuk érzéseire.”
A férj egyéjszakás szexuális kilengése természetesen sokkoló, ám a legtöbb nő mégis azt tudakolja: „Szereted?”-
„A nők többsége könnyebben megbocsátja az egyszeri, érzelmektől mentes kilengést, mint azt a nyomasztó tényt, hogy egy másik nő birtokolja partnerük idejét és gyengéd szeretetét. Ősanyáink féltékenysége a szerelem fogytán tört ki, és tetteik rugója a férfi irántuk való elkötelezettségének biztosítása volt.”

A féltékenység egy evolúciós védekezési mechanizmus, hogy a reproduktív sikertörténetben a legjobb körülmények közt történhessen a genetikai génállomány átörökítése. Ezért van az, hogy a félrelépő nők a tüszőérés idején lépnek gyakrabban félre, szexuális csúcsformájukhoz igazítva titkos találkáikat, férjükkel ezzel szemben a „biztonságos napokon” élnek szerelmi életet, mert nem teherbe akarnak esni, hanem férjnél akarnak maradni.

A pszichiátriai skatulya: Othello szindróma, azaz házastársi paranoia esetei:
Larry és Susan három éve éltek boldog házasságban. Larry mindig csíkos nyakkendőt kötött, amikor munkába indult. Valami rejtélyes oknál fogva Susan minden áldott reggel megfigyelte, hogy merre állnak a nyakkendő csíkjai. Egy este aztán döbbenten vette észre, hogy férje nyakkendőjén másképp állnak a csíkok, mint reggel, amikor dolgozni ment: tehát a nap folyamán valamikor le kellett vetkőznie.
Victor egyik napról a másikra szenvedélyes Beethoven-rajongó lett. Felesége azonnal sejtette, hogy Victor viszonyba keveredett egy zenebaráttal.
Egy férfi karácsony este kipillantott az ablakon. Látja ám, hogy a szemközti ház ablakának adventi fényei ugyanabban a ritmusban villognak, mint saját karácsonyfájuk izzói. Mérget mert volna rá venni, hogy felesége a szomszéd szeretője.
Bármennyire is különbözőnek tűnek az esetek, van néhány közös vonásuk: mindegyik kapott pszichiátriai címkét az orvosnál, s mindegyik féltékeny házaspár gyanúja beigazolódott.

Kerekes Tamás


David. M. Buss: Veszélyes szenvedély (szerelem, szex, féltékenység) Vince Kiadó, Budapest



A könyv fejezetei:
A veszélyes szenvedély - A féltékenység mint paradoxon - Féltékenység a Marson és a Vénuszon - Az Othello-szindróma - Ha nem lehet az enyém, ne legyen senkié! - Titkok és hazugságok - Miért lépnek félre a nők? - Megküzdési stratégiák - Érzelmi bölcsesség
(Fordította Ballér Piroska)


Részlet a könyvből:
A spermiumok versengenek egymással. Ez akkor is így van, ha két férfi ondója kerül be a nő szaporító szerveibe. A spermiumok akár hét napig is életképesek maradhatnak - nem pedig csupán egy-két napig, mint azt a kutatók korábban feltételezték. Sőt, munkatársaim azt is felfedezték, hogy a nők hüvelyének falában "kamrák" százai rejtőznek, melyekben a nők elraktározzák a hímivarsejteket, majd néhány nap múlva útnak indítják őket, mint maratoni futókat, petesejtjük felé. Ha egy nő két férfival szeretkezik egyetlen hét leforgása alatt, akkor a két férfi spermái versengeni és küzdeni kezdenek egymással: a győztes jutalmul megtermékenyítheti a petét. A spermaversennyel kapcsolatos kutatások azt mutatják, hogy a férfiak spermamennyisége - a testsúlyukhoz viszonyítva - kétszer annyi, mint más, monogámként számon tartott főemlősöké. [...] Ráadásul az emberi spermium többféle alakban létezik (polimorf), különféle funkciók ellátására. A legnagyobb számban az úgynevezett "petefogók" fordulnak elő; voltaképpen ők a főállású spermiumok: csúcsos fejűek, hosszú farkúak, született gyorsúszók, a spermavilág Mark Spitzei. A hímivarsejtek kisebb, de még mindig népes csoportja viszont a bunkós farkú: ezek az úgy nevezett "kamikaze"-spermák. Nem valami remek gyorsúszók, de nem is ez a dolguk. Amikor a női test laboratóriumában két férfi hímivarsejtjei kavarognak, akkor a kamikaze-spermák rávetik magukat az idegen petefogókra, és megsemmisítik őket, miközben ők maguk is elpusztulnak. Ezek az élettani megfigyelések hosszú evolúciós történet titkát tárják fel: a férfiak a szó legszorosabb értelmében küzdöttek egymással, még a nők testében is, hogy eljuthassanak a lényeghez: a petesejthez, amelynek oly nagy szerepe van a gének átörökítésében. (Veszélyes szenvedély)
Vince Kiadó

Kulcsszavak: érzelem genetika