H0108152229
K0209162330
Sz0310172431
Cs0411182501
P0512192602
Sz0613202703
V0714212804

Összes blogok

2008/11/12

Jól szituált, (jó)40es pasi az utcán orrot túrva köp egy hatalmasat előttem.
Kulcsszavak: életkép

2008/11/10

Azért van abban némi vicc, hogy egy utcai víztörést ennyi ideig tart rendbehozni...

Történt ugyanis, hogy pénteken, a kereszteződésben kisebb gejzír alakult ki. No nem nagy, olyan 5 cm magas, de messziről is szépen lehetett látni. Mindez reggel. 9kor már ott volt, és csak figyeltem mi történi.

Megjelent pár Vízműves autó, tettek vettek, de délutánra sem történt nagyobb változás, a víz is jött még mindig felfelé. Így hagytuk itt a várost. 

Hazaérvén azt tapasztaltam, hogy el van kerítve a rész, gondolom, aszfaltozásra vár.

Minden esetre vicces, hogy nem lehet gyorsan megcsinálni...

Kulcsszavak: életkép

2008/10/15

Anakronizmus

A Ragadozó Ötvenes áll, két helyen utazik a lépcsőn, fekete műbőr kabátban, kövér és izzad, és talán csendben tudja is már, hogy sosem lesz nyugger, mert elviszi addig az érszűkület, de hamarosan megérkezik a mozgólépcső tetejére és folytatja útját, talán féltengelyért, talán hasaszalonnáért. Fent leszáll, tottyan, felsejlik a lassú mozdulatból, hogy azért tudna ő hozzátenni az öregséghez is, ha megérné, amikor hirtelen szagot fog, a zsákmány rég nem ízlelt illatát: meglátott valamit. Egy tizedmásodperc talán míg megmerevedik, majd futni kezd, mint a macska és már nyújtja is a markát, a legendás ragadozó markát, az igazi horngyula kezet, remegés nélkül, amelyen az ujjak mintha csak rajzolva lennének, olyan, mint egy kétujjas kesztyű, kar kinyújt, a karmos ujjak kissé behajlítva, anno dacumál ezzel a kézzel hordta haza az U-vasat, vagy bármi mást, amit a Gyár gyártott, nyúl csak egyre, előredől és lohol, míg végül célt talál. Kitépi a kislány kezéből a Metró újságot, aztán lassan megáll, a hömpölygő tömegben. Elfáradt.
Kulcsszavak: életkép

2008/01/18

Egérarcú nyugdíjas

alamuszin pislog körbe-körbe, a metróban, az újságosnál, és közben tölti a számlát, az áfást, a 120 forint ára napilapról, hogy a Lacika bétéje vissza tudja igényelni a 24 forintot, körbe-körbe néz, hogy ki figyeli és mindenki figyeli, mert egy hosszú sor áll mögötte, akik csak beugranának két metró között egy újságért vagy cigiért, és mind bele is vágná a kést a nénibe, aki egyre másolja a bété adatait, szúnyoghálófelfeszítés és tájcsiszkétbórd-oktatás között ingadozik a tevékenységi kör. aztán majd ott fog állni még ma a zöldségesnél, ahol addig túrja a két szem krumplit, amíg ki nem fogja az igazgyöngyöt, meg metrón, ahol az öledbe rakja a cekkert, és csak azért nem a megénekelt mellét, mert azt levette az esztékában a Svejcer doktor kétszáztízezerért, csak az a kurva vizitdíj ne lett volna. és ott lesz a boltban, ahol szintén áfás számlát kér a zacskós tejről a Lacika bétéjének, no meg hogy meghízott aranyoskám, meg a hideg tél, aztán meg ott fog hisztériás rohamot kapni a sorban a postán, mikor kiderül, hogy négy forinttal felment a bélyeg. a hétszázezret, egy élet munkája, persze könnyű szívvel bízta a baumagra, de erről is a kormány tehet, hát nem igaz, aranyoskám, én csak gyógyszert feliratni jöttem, ezért leszek bent háromnegyed óráig, de nem segítene-e beszállni a metróba, csak előbb mondja meg, hogy a Nyugati felé megy-e, mert olvasni nem tudok, és írni se, csak a bété adatait, a Lacikáéét, és hetente egyszer ingyen leutazom Istvánpusztára, mert ott két forinttal olcsóbb a karalábé, de szigorúan reggel hétkor, mert öt órakor már nem tudok aludni, ezért idegesít este, ha valaki használja a liftet, de fel is locsoltam hipermangánnal, hogy lássam melyik elfajult fiatal jár éjjel tizenegykor haza, persze ezok, akik zajongnak folyton, a múltkor is a lépcsőházban nevetgélnek, istenem, ha boldogult Gáspárom ezt megélte volna, az majd adott volna nekik. meg a postás is, úgy rohan, csak becsönget, odaadja a nyugdíjat, és le sem ül, mert még négszáztizenhárom címe van, pedig az a pár perc mit számít, ugye? a tévében meg megy a sorozat, a Balázs-só, kedves gyerek ez a Balázs, majdnem olyan, mint Luiz Felípe, a Lacika is ezekre hasonlít, amikor feljön havonta a számlákért, de az se marad semeddig, mert mindig elmennek ezek.   
Kulcsszavak: életkép magyarisztán