H260310172431
K270411182501
Sz280512192602
Cs290613202703
P300714212804
Sz010815222905
V020916233006

Összes blogok

2012/04/19

nincs "Miért?"!!!

Hát ez a nap felfedezése!

Egészen felborultam rajta.

 

Filozófiát tanulok, amihez egy csomó göcsörtös agytekervényen át kell magam rágni.

Most Kantnál tartok.

 

Kant arról, ír, hogy mi emberek hogyan jutunk biztos ismeretekhez. 

 

Asszem Descartes-ot olvastam, amikor kiírtam a falamra a következőt:

HOGYAN? – tényszerű tárgyi leírások.

MIÉRT? – ok-okozati összefüggések. 

 

Ezek után megállapítottam, hogy vannak Hogyan? és Miért? emberek, és, hogy a tudósok Descartes korában, illetve a mai napig Miért? emberek. Ez aztán nagyon hamar kijavításra került egy informatikus ismerősöm jóvoltából, aki felhívta rá a figyelmem, hogy a tudomány a végére ért a Miért?-eknek, és mostmár kizárólag a Hogyan? kérdésekkel foglalkozik, és, hogy talán a pszichológia vagy az orvostudomány az, aki még mindig a Miért? kérdést fejtegeti.

 

Ez aztán pihent bennem pár napot, amíg bevégeztem Rousseau Társadalmi szerződésről írott fejtegetését, és elértem Kantot.

A Kantnak ismertséget hozó mű vagy 900 oldal terjedelmű, úgyhogy nekünk csak a zanzásítást adták fel tanulmányozásra, de három különböző filozófia-összefoglaló könyvből olvastam párhuzamosan, hogy fel bírjam fogni.

Nem hiába.

 

Kant nyomán beláttam (eddigi tapasztalataimra támaszkodva), hogy az ember újat csak meglevőből tud alkotni. (Nem Isten, hogy a semmiből hozzon létre valamit.)

Descartes nyomán elfogadtam érvényes célnak, hogy az ember felmérje képességeit, és ezekhez igazítsa céljait, hogy ne essen abba a hibába, hogy olyanra vágyik, amit sose érhet el, mert nem képes rá.

Kant itt kapcsolódik Descartes-hoz, ugyanis Kant azt tárja fel, hogy  mire képes és mire nem képes az emberi értelem. Pontosabban, hogy miről képes "biztos ismeretet" szerezni (vagy adni), és miről nem képes.

 

Nyilvánvaló, hogy Descartes értelmében, csak arra érdemes rászánni az embernek az életét, amivel eredményt is elérhet, vagyis arra, amire képes az értelme, vagyis arra, amiről biztos tudás szerezhető/adható.

 

 

Nos, MI EZ?

Ez kérem MINDEN, ami a Hogyan? kérdésre válaszol.

 

 

Megfordítom:

Tegyük fel, hogy valaki felteszi a kérdést: Miért?

Egy darabig lehet rá válaszolgatni, de a végén BIZTOSAN eljutunk egy olyan pontra, ahol nem tudunk tovább bizonyossággal válaszolni, hanem csak feltevésekkel tudunk válaszolni, spekulációkkal és találgatással.

Ráadásul ha az utolsó biztos választól (októl) elindulunk az okozatok/következmények irányába, nem igazán egy miért-sorhoz, hanem sokkal inkább egy hogyan-sorhoz fogunk jutni, mert minden miért-okozat megfogalmazható "hogyan" formában.

pl:

miért? --> miért tette géza ezt és ezt?
azért mert [bla-bla: emberi spekulációk]...

hogyan? --> ez és ez azért történt így, mert:
géza úgy döntött/ géza olyan viselkedési sémák alapján működik/ stb, hogy nagy valószínűséggel ezt és ezt fogja tenni.

 

 

Hogy ne szaporítsam tovább a szót:

Azok az emberek, akik egész életükben egy MIÉRT?-re keresik a választ, olyan dologra áldozzák életüket, amiről sose nyerhetnek bizonyosságot. 

 

Ha az ember bizonyosságra vágyik, akkor az ember számára NINCS "MIÉRT?"

Ha az ember a dolgok működésére kíváncsi, a HOGYAN? kérdést kell követnie.

Azok, akik a MIÉRT? kérdést követik, és ez alapján kívánnak bármiről is bizonyosságot nyerni, TÉVÚTON járnak.

 

Na, ezt kaptam ma Kanttól, és még a végére se értem. 

2011/06/05

Nem, nem, soha!

Ma szeretnék egy pár mondat erejéig megemlékezni Trianonról. A történetet vagy legalább azt, amit elmondanak belőle nyílván mindenki ismeri, aki ebben az országban tanult történelmet. Aki pedig nem, az nézzen utána a neten, de jobban teszi, ha könyvtárakban kutat némileg. Én most ezen a fórumon nem vagyok hivatott enciklopédiát játszani és egyelőre a múltba sem szeretnék kalandozni, bár előszeretettel művelem ezt.

Tekerjük inkább a filmet kicsit előrébb! Oké, megállíthatjuk! Nee, ne ott! Senki sem kíváncsi rá hogyan lettem szobatiszta. Rendben tekerjük tovább! Mit csináltál? Visszapörgetted? Hát mit ne mondjak, Kádár elvtárs is jól nézett ki pelenkában :D Na most már tényleg! Ez lesz az, megállhatunk.

 

2011.06.04.

Elég barátságos képkocka. Emberek kezet fognak és nézd csak, ott egy szoboravatás. Emitt meg pántlikás kislányok táncolnak. A szélben vígan lobog a hajuk és táncot jár a piros masnikkal. Mit is mondana erre Goethe? "Idő, állj meg egy pillanatra"! És mit mondana Madách - csak, hogy egy másik klasszikust említsek? "Közcél felé társ már most minden ember." Ez valóban szép így madártávlatból, de mi a helyzet premier plánban? Közelítsünk csak rá kicsit arra az emberre ott! Nem, nem arra. A kalaposra ott a bokor mögött. Furcsa, rezzenéstelen arckifejezés, semmibe néző tekintet. Aztán kicsit távolabb a fák alá! Úgy. Két fiú, zenét hallgatnak és szemlátomást nagyon nézegetik a távolabb álló fehér ruhás lányt. Hmm tényleg szép, de mi van a kezében? Fagyi... De, mi van a szemében? Fagy? Jó, most forduljunk meg! Az idős néniket akarom. Tökéletes, most állj! Susmus, terefere, kis ez, kis az. Most már tudjuk ki, kivel, mit, mikor hogyan, de igazából hol itt a közcél? Menjünk távolabb!

Tudja valaki, hogy hol a közcél? Igen, ott a kislány kapálózva jelentkezik. Mondd csak kiscsillag! Mi? Hogy a közcélt elvitte a kiscica? No, ne butáskodj. És ön mit gondol? A fekete ruhás úr az esernyővel! A parlamentben lenne? Asszonyom nem kell rögtön letorkollni a másikat! Kérem, várjon a sorára. Most mondhatja! Jó, köszönöm nem kérek a szitkozódásból. Hogy a hová menjenek? Azt hiszem, most ön jön hölgyem a zöld felsővel! A környezetvédelemben? Mit akar a kukákkal? A szemétben lenne a közcél? A fekete ruhás alak ott hátul? Igen, ön. Nincseen? Most hogy érti ezt? Igen, már mondta, hogy nincsen, de miért nincsen? Hogy nincsen köz? De célok azért csak vannak? Nincsenek azok sem? Hát akkor mi van? Értem, szóval ön szerint egyének vannak, de egyéniségek nincsenek, de mégsincsen köz, célok meg pláne nem. Akkor hogy is van ez?

 

 

Köszönöm, már kikapcsolhatjuk a kamerát. Elgondolkodtató volt ez a kis trécselés, de vajon, hogy látják ezt határainkon túl?

 

 

 Erdély, szakadó eső, de a haj még mindig tart.

 

 

Jó napot kívánok kedves magyarok, ex magyarok és jövendőbeli magyarok! Nocsak, semmi reakció? Hát ezek nagyon elfoglaltak. Sürgölődés, forgolódás és ugyancsak pántlikás kislányok. Na, végre észrevettek. Igen, magyar vagyok. Nem, köszönöm nem iszok bort. Jó, nem bánom, a kalácsot elfogadom. A közcélt keresem, önök nem látták valamerre? Itt járt? Nem mondják!? Fantasztikus! És hol van most? A szívekben? Elnézést biztosan félreértettük egymást nem vagyok szívsebész és nekem azt mondták, hogy a közcél nem az egyes emberekben van. Valóban? Úgy gondolják, hogy mégis? Hogyan lehet összeegyeztetni az egyéni vágyakat a közcéllal? Azt mondanák, hogy az egyén a köz alkotóeleme és a köz is alakítja az egyént? No, de hol a cél? Köszönöm, isten áldja magukat! Viszont látásra!

 

 

A célt még mindig nem találjuk, de már úton vagyunk.

 

 

 New York, ragyogó napsütés, a haj még mindig jól tart.

 Hey everybody! What's up? Hello mindenki! Közcél merre vagy? Sehoool? Akkor miért néz ki mindenki ennyire egyformán? Jó napot hölgyem látom ön magyar, le ne tagadja! Jólvan tévedni emberi dolog. Ámbátor ön uram, bizonyára magyar. Na, végre talált, süllyedt. Nem, nem süllyedt el semmi, ez csak egy afféle kifejezés. Öööö persze szoktam enni gulyást, de engem az érdekelne, hogy ... Nem, nem hinném, hogy ismerem. Úr isten mi nem ismerünk mindenkit Magyarországon. Inkább arra lennék kíváncsi mit tud Trianonról és látott -e errefelé bármilyen célt? Nem, nem a sportág! Az a triatlon. Ahhá, szokott lövészkedni? És másmilyen céllal találkozott errefelé? Nem. Köszönöm akkor menjünk tovább!

 

 

Ismét Magyarország, borult, párás idő, ám a haj még mindig tökéletes.

Egy könyvtárban járunk. Az asztalokról csak úgy folynak le a tanulók, diákok, miegymások, annyira szorgosan tanulnak. Itt mindenbizonnyal több célra találunk és némileg a köz is fellelhető. Szia! Ne haragudj, érdeklődnék, hogy mi a célod a jövőben? Miért tanulsz ilyen szorgalmasan? Tanár szeretnél lenni? Miért? Értem, szóval erre vettek fel, de amúgy csak eltöltöd kényelmesen ezt az évet. És te? Te mivel foglalkozol? Mérnök leszel? Húúú az tök érdekes. Szerinted nem az? Akkor miért választottad? Ááá a pénz. Ez mindent megmagyaráz. A sarokban ül valaki és szembetűnően írogat egy lapra. Khm..khm... szabad megkérdeznem láttad -e errefelé a célt? Nem a fémtárgyakra gondolok, csak a CÉLra, nem az acélra. Nem lehet látni? Benned? És a köz? A köz is benned van? Igen? És akkor hol az egyéniség? Kívül? Eszerint a köz van belül és az egyén kívül. De fordítva is igaz? Azt hiszem, kezdem kapiskálni....

 

 

A mai részben a közcélt, majd csak külön a közt és külön a célt kerestük. Megismerkedtünk számos személlyel határainkon innen és túl, ám hajunk tartósan dús maradt. Köszönetet mondunk a Virtuális Utazás Szépségei divatháznak és a Szűklátókör szalon ügyes fodrászainak.

 

 

Mai tanulságunk, hogy a köz és a cél két elválaszthatatlan mégis külön-külön életképes fogalom. Az ellentétek vonzásában megismerhettük, hogy az egyén alkotja a közt, bár a köz építi fel az egyént. A célokat továbbra is keressük, forrónyomon vagyunk. Keresőkutyáink már átfésülték az Internetes berkeket és az Óperenciás szoftveren is túl eljutottak az ön készülékébe. Vigyázzon! Munkatársaink önnek is bármikor feltehetik a kérdést: Látta a célt valahol? Lehet, hogy ön lesz a szerencsés, aki fülön csípi. Ne késlekedjen tehát, tárcsázza az éjjel-nappal ingyen hívható égi segélyhívót vagy a felármentes pokolbéli zöldszámot. Bármelyiket is választja, garantáltan nem fog csalódni. Keresse ön is a CÉLT velünk!

 

A legközelebbi viszontlátásra!

 

U.i.: Most érkezett el hozzánk a hír, hogy a SOHA hiteliroda csődbement. Jobban járnak, ha nem kérnek tőle kölcsön, mert a kamatot maga az ÖRÖKKÉVALÓSÁG lesz törleszteni. További szép napot! J