H260310172431
K270411182501
Sz280512192602
Cs290613202703
P300714212804
Sz010815222905
V020916233006

Összes blogok

2012/12/01

Átszellemültem, és vagyok.

 Pont egy éve nem írtam semmit ide. Nagyon sok minden történt. A feje tetejére állt az életem.

Most már elmondhatom magamról. A magam ura, a magam szolgája.

 Januárban összeköltöztünk Gergővel, ergó kikerültem a családi fészekből, kirepültem. Jó is, rossz is.

Telt múlt az év, a gondok jöttek, aztán mentek. Az örömteli dolgok jöttek, aztán mentek. Történt egy s más dolog, mint például Március 10-én Csipi eltávozott.

"Lekopogom", az idei év szűk családi köri változása ő. 

 Aztán egy olyan dolog történt velem, hogy...

október végén az én egyetlen, édes, drága barátnőm, Viki, közölte velem, hogy terhes.

Ma "léptünk" a 10. hétbe. :) Nagyon szorítunk neki.

 És talán pont ezért, velem is picit változott a világ. Amióta ezt tudom, teljesen máshogy figyelem a világot. Nem tudom leírni, megfogalmazni, hogy mire gondolok, mit érzek, és azt sem tudom, hogy meddig tart ez az állapot... De most jó.

Gondolkodom, hogy mi vajon mikor kerülünk G-vel ugyanebbe a cipőbe, és milyen lesz. Hát... a válasz még várat magára. De addig is, Vikire figyelek. 

 Az utóbbi időben nagyon sokat sütünk-főzünk, és hogy ráadásul pont most léptünk az bronz hétvégébe, az ember talán még egy kicsit át is szellemül.

Igaz, már egy jó ideje teszünk-veszünk karácsonyi témában. Ötletelünk, hogy és miként lehetne még szebb majd az ünnep, de valahogy most jött el, december 1-jével, hogy célegyenes. Egyre közelebb vagyunk.

Tudom. Nem csak most kéne, erről kéne hogy szóljon az egész év. De lássuk be. Minden hónap, minden évszak, minden állapot mást és mást vált ki az emberből. A tavasz a szerelemé és a felfrissülésé, a nyár a pihenésé, az ősz a lekvárcsurgatásé, és a tél leginkább a karácsonyé. 

Szóval most olyan állapotban vagyok, hogy karácsony.

És ma hókiflit fogok csinálni :)

 

2011/08/16

Amikor az ember kap egy jó hírt, s annak mérhetetlen örömében lubickolva álmodozik tovább és tovább... Egyszer csak kap egy rosszat is, hogy ne lehessen olyan felhőtlen az öröme. Bármennyire rossz is a rossz, a jónak már sokkal halványabban érzi azt a sziporkázó erejét. Sőt vannak pillanatok, amikor fel tudna robbanni, amiért a rossz egyáltalán jött és felfordított mindent! 
Na így érzek most én is... Legszívesebbe üvöltenék egy k*rva nagyot, vagy futnék és futnék, ameddig a lábam bírja... De legalább a világ végéig!

2011/08/02

Néha lehetne annyival könnyebb...
Csak az élet nem erről szól, ugye? 

2011/07/27

Most nagyon szeretnék nem itthon lakni. 
Egyre terhesebb számomra ez a közeg és ez a társaság...

2011/07/02

Egy ideje minden megváltozott... Nem szeretem a változásokat, azt kell mondjam! Szeretem a megszokottságot, a 'tudom, hogy mi hogy megy' dolgokat. Egyszerű vagyok! Ilyen egyszerű. Szükségem van az állandóságra és a megszokott dolgokra. És ez nem rossz. 
Kulcsszavak: élet Dolgok megszokás

2011/07/01

Miért olyan nehéz sok embernek megérteni azt, hogy vannak alapvetően magányos emberek. Akiknek nincs szükségük tömegekre maguk körül. Akiknek nem kellenek limonádés ál-barátok. Akiknek elég 2-3 - komolyan ennyi! - ember maguk körül, akikkel elvannak és nincs is szükségük új kapcsolatra, másra, csak rájuk.
Miért kell mindig erőltetni a fene nagy szociáltságot? Miért nem lehet megérteni, hogy az egyik ember kék - aki a tömegesedést hatja -, a másik ember meg zöld - aki magányában él és elvan így. 
Vagy csak az én környezetem erőlteti ezt ennyire???

2011/03/30

A sors iróniája avagy a Kaporszakállú humora

Az milyen, mikor kiderül, az az ember kerül el tégednagyívben,

Akit te szívedből, igazán el akarsz kerülni.

És pont azért mert mindketten kerülőúton mentek,értelemszerűen találkoztok.

Hát ez történt ma reggel velem. Megtréfált az élet :) hehe

 

Kulcsszavak: élet gondola-tok poén

2010/11/16

Just be

Az élet néha elhiteti velünk, hogy egy rossz vicc. De nemaz! Ha megtalálod magad, megtalálod a párod, megtalálod amitől boldog vagy. Ezután nemtudja veled elhitetni senki hogy nem érdemes élni! Ha másért nem legalább azokért akiknek hiányoznál. Akiket érdekel, hogy mivan veled. Akik megbecsülnek és tudják, hogy sokkal több van benned mint egy emberben. Ezért megéri élni, higgyétek el.
Kulcsszavak: élet

2010/11/09

road salt

Programajánló

 

 plakát a megnyitóhoz (tök jó, ezt én csináltam :o) ) 

   

(Most megint előre ugorva az időben, jó pár esemény és elmaradt beszámoló után, csak úgy hirtelen.)

    

Szeretném figyelmetekbe ajánlani egy holnap nyíló fotókiállítást, melyre már hónapok óta lelkesen készülünk fotós kispajtásaimmal. Nem egy fotózással töltött délután/éjszaka után, a több száz képből végül kiválogatásra került kiállítónként 6-7 kép, melyeknek utómunkálatai, előhívása és keretezése is szép feladat volt. De a végeredmény! Holnaptól megtekinthető a Csokonai Művelődési Házban (1153 Budapest, Eötvös utca 64-66.) 2010. november 10 – 28 között, hétköznaponként 9-21 óra között. Kisebb ünnepséggel és egyéb érdekességekkel egybekötött megnyitó ünnepség holnap este 6 órától a már említett helyszínen. A belépés díjtalan. Aki tehát érez magában kellő bátorságot, az nosza rajta, jöjjön el holnap!

 

 

Ja, már csak a kiállítás címét és tematikáját nem említettem! A kiállítás címe tehát „Absztrakció” , így ennek megfelelően igyekeztünk kellőképpen elvont, mégis izgalmas képeket készíteni hétköznapi életünkből. Nem kell megijedni, tényleg jók lettek. :o)

 

 

Akkor holnap!

Kulcsszavak: élet fotó kiállítás

2010/10/15

szerek

Valójában a csokoládé, a cigaretta és az alkohol azért találtatott fel, hogy az ember ha éppen valami nagy dolgot, nagy jó érzést élne át, helyette legyen mivel eltompítania magát, hogy az istenért se tudja átélni azt az örömérzést.

Szeretkezés után ott lebegne az ember ebben a nagy boldog érzetben, ami annyira labilis, annyira sok energiát ad, hogy nem is tudja hová tenni az ember, ezért automatikusan elfojtja csokival, cigivel. "Erre inni kell!" Miért nem lehet egyszerűen átélni az örömöt, miért kell rá inni? Miért nem lehet egyszerűen átélni a szomorúságot, a dühöt, vagy a félelmet? És az örömöt? Miért "kell inni rá"? Nehogy továbblépjünk az elengedés, a megoldás, a megelőzés és a feltöltődés felé.

Kulcsszavak: élet