Az érinthetetlenek kaszton kivüli, számkivetett léte a hindu kasztrendszerben ismert. Az érinthetetlenek a mi világunkban is jelen vannak, csak a szabályrendszer, ami fogva tartja őket, amely szerint be lehet kerülni az érinthetetlenek rendjébe, bonyolultabb, rejtettebb, kuszább. A mi világunkat ráadásul még az érintésképtelenek kasztja is meghatározza, arról nem is szólva, hogy sokan közülünk egyszerre tagjai mindkét csoportnak: érintésképtelenek és érinthetetlenek egyszerre. Vagyis magányosak, zártak, elhagyatottak.
Nem vagyok elég okos ahhoz, hogy ennek okait biztonságosan kielemezzem. A keresztény kultúra test-lélek antagonisztikus ellentétpárja, a feudalizmusban mélyen gyökerező kötelező távolságtartás, bálványszerű méltóság, a kommunizmus furcsa, torzszülött testetlen materializmusa mind szültek olyan gesztusokat, amelyek ma is részei az életünknek, az érintkezésünknek.
Érintkezés: igen. Nem érintés és érintettség, hanem érintkezés.
De igazából marhaság ez az egész. Igyekeztem szépen és kulturáltan megfogalmazni valamit, ami túl mélyen foglalkoztat ahhoz, hogy ilyen tudományoskodó stílusban irjak róla. Ahogy az atyai áldást érintéssel adták át, ahogy a lovaggá ütés a kard érintése által történt meg, ahogy az anya teszi a kezét a gyermekére, úgy az érintés mindig átadás, és átvétel, információcsere és lelki megérintés is egyben. Vagyis mozgás, áramlás. A folyó nem különálló H2O molekulák mozgó összessége, hanem egymással kontaktusban álló vízcseppek közös tánca..
A masszázs nem pusztán az izmok gyúrása, nyújtása, nem energia átadása, hanem a kéz költészete, a kéz imádsága. Megérinteni valakit annyit jelent, mint nyitottnak lenni, sebezhetőnek és stabilnak egyszerre. Ezer oldalakat tudnék irni arról, mi történik ha megérintek valakit, mi történik, ha más módon érintem, mi történik benne, bennem, és általunk a vilárgban. Mit tudok meg én egy érintésből, és mit tud meg ő. Hogyan lehet meditativ állapotba hozni, és a meditáció élményében részeltetni valakit az érintések szakszerü sorozatával. Talán az történik, hogy masszázs közben megoszlik a figyelem, az érintő és érintett egyaránt figyelnek önmagukra és a másikra, a figyelem addig mozog a két pont között, míg végül megállapodik egy dinamikus nyugalomban lévő külső ponton: a két félnek közös középpontja lesz, igy mindketten kitágult tudattal rendelkeznek: egyikük a lét dinamikus oldalát képviseli, másikuk a statikusat, a nyugalomban lévőt. De mindkettőjükben ott a másik iránti érzékenység és figyelem is, igy jön létre a tökéletes mozgást ábrázoló jinjang jel által leirt mozgó nyugalom, csendes éberség, a folyó végtelen nyugalma, a teremtő békesség.
Amikor megköszönik nekem a masszázst, legszivesebben azt válaszolnám: köszönöm, hogy engedted megtörténni.