A monitoron senki sem hallja a sikolyod

Dögöljek meg, nem rajtam múlt. Én már összecsomagoltam. Kivettem az egy hét bevonulási szabadságot (sejthető, hogy ez a hét nap a négykézláb hazamenésről szólt), mielőtt 2002. március 12-én vonatra kellett volna ülnöm a laktanya felé. Anyám már rítt, hogy "utoljára Szabadszállásra mentem, a hadak vége volt..." Tényleg oda mentem volna alapkiképzésre.

Miről is jutott ez eszembe? Az index cikkéről, részlet alant:

Istvánfy Csaba a Magyar Testnevelő Tanárok Országos Egyesületének elnöke szerint a tornasor nem a megkülönböztetést szolgálja, és nem is a poroszos katonásdin alapul, hanem egy alaki forma.

Érzi valaki rajtam kívül a mondaton belüli ellentétet? Az alaki forma, mint olyan, egy katonás dolog. A tornatanárok jelentős része a katonaságot hozta fel példának, ha valaki magasról szart az amúgy tényleg gyalázatos magyar mozgáskultúra-oktatásba. Azért a tornatanár is ember, amint ezt olvashatjuk a cikk folytatásában:

Páran magunkra ismerhetünk a felsorolásból, nem? Inkább sör, mint Pilates, ugye? Mielőtt bárki megjegyezné, nem én voltam az utolsó a tornasorban, bár ha így lett volna, az sem számítana.

Visszatérve az egyenruhához, bár már eltörölték a sorkatonaságot, még mindig egy csomó (érdekes, többségében bajuszos) ember visszasírja azt, sőt, fiaink (a lányok csak Izraelben számítanak?) testi-lelki egészségét szem előtt tartva alternatív seregeket toboroz, gondolván, hogy a Haza veszélyben van. Ismerjük az alábbi szólamokat: "A Sereg farag belőled Férfit/Embert!" "Ott tanulsz Rendet" (Érdekes, az ember vagy a szüleitől tanulja meg azt, vagy senkitől, legfőképp nem egy frusztrált, apakomplexusos, a kis farkát fegyverrel helyettesítő, csillaggyűjtő, az érettségizetteket gyűlölő kreténtől...) Különben is, ki mondja meg, mi a rend? Lásd Polcz Alaine könyvét erről. Tapasztalataim szerint a "rendetlen" emberek sokkal szerethetőbbek.

Továbbhaladva, a mostanában ismét felmerülő Nemzetvédő Militarizmus útján, katonának lenni egy hivatás. Az illető vállalja, hogy kockáztatja testi-lelki épségét, sőt akár életét is egy általa magasabbrendűnek vélt cél érdekében. Parancsoknak rendeli alá magát, gondolkodás nélkül, ugye a parancsot nem baszogatjuk, mert akkor szaporodik. Ezt nyilván nem ingyen csinálja. (Ha így tenne, hülye lenne, ahogy hülyének, sőt bűnözőnek bélyegezték azt, aki az elmúlt évtizedekben nem volt hajlandó önként bevonulni.) Tisztelet érte. Ahogy tisztelet a jó tanárnak, orvosnak, papnak, vagy hogy önző legyek ápolónak is. Ezek is hivatások. Miért nem kötelező 18 éves korban fehér ruhát rántani és pár hónapig ingyen ágytálazni? Rengeteg dolgot tanulhat, tapasztalhat az ember közben, ami akár jó hatással is lehet további életére. Empátiát, emberismeretet tanulhat például. Ezek is vannak olyan fontos dolgok, mint a fókázás.

Szerencsére ma már a honvédelem is önkéntes, de azért ne feledjük azt a betiltott, és bezúzott (valahol a polcon van egy megmentett példány) Gyorsuló Idő sorozatban megjelent tanulmányt a nyolcvanas évek elejéről, mely leírja, hogy a népbeteg magyar alkoholisták hány százaléka kezdte etilkarrierjét a Seregben. Nyomasztóan magas számban vannak... Ja, ettől leszel Férfi, és tanulsz Rendet, mi???

Csapongó vagyok? Nos, az index cikkét (igen, ez egy link, klikk reája) olvasva a tornasor esetleges személyiséget sértő voltáról jutott eszembe a ma már tisztelt, akkor gyűlölt tornatanárom, aki rendszeresen a Sereggel példálózott. Na innen az asszociáció, kezicsókolom.

Hogy miért és hogyan nem lettem besorozva, majd elmesélem legközelebb, ha érdekel valakit. Kommentvadász vagyok, na.