A monitoron senki sem hallja a sikolyod

Aszondja a romagyerek:

-Átcimkézés, hagyjál már... 1986-ban, Mátészalkán, amikor mentünk a Beton ABC-be...

Senki nem tudja, miről van szó.  Folytatja.

-Ott mindig volt kaja, a Beton ABC-ben...

Direkt hangsúlyozza ezt a Beton ABC-t, de mi csak nézünk, mint borjú az új kapura. 

-Jaja, nyolcvanhatban Szalkán... Mindig volt hús a Beton ABC-ben, csak tudni kellett, mikor menjünk.

Jelentőségteljesen körülnéz, tudja, hogy már mindenkit felcsigázott. Mi a rosseb az a Beton ABC, micsoda???

-Hát a Beton ABC. Tudod.

 Nem, baszki, nem tudom, mesélj máááár!!!

-Kötél a derekamra, mer' én voltam a legkönnyebb, és leeresztettek... a Beton ABC-be.

Na. Tényleg tudni akartuk? 

Két éjszakázás között reggel zötyögni a buszon haza le-lecsukló fejjel az egyik leggyászabb dolog, ami Winterrel történhet.

Pláne, ha éjszakázás előtt a Castroban bezabált (szia Nyúl, csoki!), és teli gyomorral tök kómásan ment már be. 

Kivéve, ha a fenti szám dübörög a fülébe, mert akkor vigyorgás van, míg a többi munkába igyekvő a száját rágja, mert bedugult a Sibrik Miklós. Télleg ő ki volt?

De most alvás.