Glória

Köszönöm a gyorssegélyt.

Köszönöm, Panka, hogy azonnal számíthatok rád, köszönöm, Xabi, hogy rohantál hozzám és a sütit és a teát és a vacsit és filmet.

Köszönöm anyám, hogy közölted, ne menjek haza a ballagásra és anyáknapjára, a hosszú hétvégére, de azért felhívtál 2 percekre, kétszer is. Menj a fenébe, nem erre van szükségem.

Sajnálom, hogy megint itt tartok, hogy a földről kaparom össze magam, meg ti is engem, de megérdemlem, csak ti nem érdemlitek meg.

Szarul csinálom a dolgaimat, változtatni kell.

Először is: nem kezdek patológiás esetekkel, skizofrénekkel, döntésképtelenekkel, kétszínűekkel, mániákusokkal, alkoholistákkal, egyéb függőkkel, beleértve mindenféle szer- és társ- és viselkedésfüggőket egyaránt, ámokfutókkal, gyökértelenekkel, szélsőséges esetekkel, rasszistákkal, gyerekekkel, nőkkel, feminin férfiakkal...nálam gyengébbekkel, sem túl nagyokkal.

Azt hiszem, ez fog a legtöbbet segíteni.

Aztán: megpróbálok tanulni, nagyon, jó lenne az a diploma. Jó lenne megtanulni franciául és japánul, valakivel táncolni valamit, sportolni sokat. Elolvasni a Suutari Leveleket, amit most küldött apa. Színes ruhákat beszerezni, varrni valamit, rebarbarát készíteni és mángoldot. Beszerezni valahol egy újabb adag önbizalmat

Aztán: vannak tervek, hiszen újra beláthatatlanul szélesek az utak. Kaptam ígéretet Andrástól, bárhova is akarok menni külföldre, maximálisan támogat, segít, szerez helyet, kapcsolatot, akitől tanulhatok. Orchidákról és dísznövényekről.

Meg kell kutya. Meg gyerek és család (10 hónap múlva. Ok? Röhej.). Új emberek körém, új helyek.

El kell innen menni, azt hiszem, ha nem lesz diplomám, lesz egy szabad évem.

Ez esetben még idén levizsgázok mindenből - ne feledjétek, ez már csak 3 tantárgy: rovartan, specgép, integrált. Befejezem a dimplomámat, megbeszélem a teendőket a tanszéken. Aztán júniusban meg el a picsába.

De ez a rosszabbik forgatókönyv.

Jó esetben már végképp senkié sem vagyok, az Intézményé sem, csak a macskámért tartozom felelőséggel.

Akik eddig eljutottak, azoknak szeretném elújságolni azt a jó hírt, ami az orkán előtti szellőket hozta nekem: mamának nincs daganat a hangszalagján. Kamu volt, csak anyám elfelejtette mondani. A koponyaCT is negatív lett. Nincs áttét, csak az alapbetegség van, ami nagyon rossz, de talán lehet valamennyit segíteni a tüneteken.