My Karma just ran over your Dogma.

Rég óta terveztem váltani, változtatni, másképpen csinálni dolgokat. Kicsit elfáradtam, és a nick olyan mint a béklyó. Kísérti, predesztinálja, meghatározza, megköti a viselőjét. Nem úgy alakultak mostanában a dolgaim, ahogy azt vártam, akartam, vagy éppen szerettem volna néhol, emiatt ingerült, és türelmetlen voltam, helyenként belemásztam on és offine emberek lelkébe, olyan képet festve magamról, amilyen nem és nem is akarok lenni. Marhaságokat csináltam, másokra öntöttem a saját agressziómat, türelmetlenségemet. Utólagosan töredelmesen elnézést és bocsánatot kérek mindenkitől, igyekszem megváltozni.

Szeretném újrakezdeni az egészet, és azt is fogom tenni. Nem érdekel, soha nem is érdekelt az olvasottság, a visszajáró emberek, a kommentszám, a barátszám. akinek fontos vagyok, az megtalál, és én is megtalálom azokat.

" Bis vincit qui se vincit in victoria. Tabula rasa.

Majdnem egy éve nem láttam a saját államat, úgyhogy reggel muszáj volt megnéznem megvan-e még. Jelentem meg, de most erősen kölyökképem lett a felfedezéstől....

Sok mindent láttam már bicikliúton, az odaszórt sittől kezdve a roncsautón át a tízmillás bömbiig. Kátyúk, félbehagyott csővezeték- szerelő gödrök, lehetetlen helyre pakolt oszlopok jellemzik a muszájból kialakított bringasávokat. Az pedíg a másik szomorú dolog, hogy a Budapestieknek abszolut nincs közlekedési kultúrájuk. A margitszigeti kocogósávon épp úgy képesek lassan, hárman egymásba karolva korzózni, mint ahogy a bicikliutat is magukénak tekintik, és fel vannak háborodva, ha a szerencsétlen kétkerekű megáll és mutogatja nekik a sárga, kerékpár alakú felfestést. Ma pedíg valami egész érdekes dolgot láttam : *PC mode ON* Italozó életmódot folytató, magát kissebbségnek nevező, ezért segélyért folyamodó, személyi higiéniailag kihívásokkal kűzdő asszony *PC mode OFF* a bringaút közepén legelteti mind az öt tíz éven aluli gyerekét. Ő ül a szélén, és kannásbort fogyaszt. Nem tudtam megállni hogy oda ne szóljak :
"Mi van, nem kár értük?" Rák ágye ki já szívemet, satöbbi.
Szép dolog és jó buli a Critical Mass, de azon kívül hogy pár paraszt ilyenkor nekiáll hőzöngeni a rádióban, sok minden mást még nem ért el, már ami a szemléletváltozást illeti.

Ma nem mozultam ki. Egyrészt ritkán van potya szabadnapom, másrészt kedvelem annyira a családtagjaimat és ismerőseimet, hogy ne öntsem le őket valami átható szagú vacakkal. Úgyhogy főztem egy tepsi lasagna-t, valamint alapítottam három világvallást, felépítettem tizennyolc világcsodának számító épületet, és kiírtottam a Görögöket, és a Japánokat.

...soha nem merészkedik le a betonról, mert esetleg megharapják a harangvirágok.

Narancs ízesítésű disznózsír says:
meg kell baszódni.
Zenit, a "ne igyál meg tizenöt Bechert, ha még breakbeatet akarsz játszani este" borz. says:
ahogy mondod
Narancs ízesítésű disznózsír says:
Kelifornyadrímin onszácsövindörzdé

To meeeee... ma két éves a naplóm :)

Tegna találkoztam Livivel a "ne keverd a töményt, mert csehül jársz" hallal, valamint Zenittel, a "ne igyál meg tizenöt Bechert, ha még breakbeatet akarsz játszani az este" borzzal.

Macskafogó
Székely Gabriella

Nepp József és Ternovszky Béla bizonyára sokat járnak moziba. Szerencsés emberek, a Macskafogó tanúsága szerint a világsikeres Csillagok háborúja, a klasszikus maffia- meg gengszter-mesék mellett olyan filmekre is jegyet válthattak, melyeket a halandó hazai néző legfeljebb csak újságok beszámolóiból ismerhet: mint például Bakshi rajzfilmjét, a Fritz, a macskát, a 07-es ügynök különböző mulatságos kalandjait, vagy a Superman attrakcióit. Ezekkel az ínycsiklandozó, szemkápráztató, színes, szagos, sok millió dolláros látványosságokkal mi, persze, nem vehetjük fel a versenyt, még akkor sem, ha az egyre korlátozottabb hazai produkciós költségekbe, mint ez esetben is, különféle LTD és GBMH részvények dollárjai és márkái csordogálnak is. Ésszerűnek tetszik: vessük latba (amúgy „odaát” vagyonokat érő) kézügyességünket, rajzoljuk le a méregdrága, különleges effektusokkal pazarul előállított, világsztárokkal eljátszatott történeteket. Fessünk gengsztereket, maffiavezéreket, szindikátus-palotákat, felhőkarcolókat, félelmetesen vad dzsungelt krokodilokkal, terroristákat, bérgyilkosokat, tengeri csatát, véres nagyvárosi pisztolypárbajokat, tankokat, száguldásos autósmanővereket, fényes nagyvilági partykat; vigyük ismeretlen, egzotikus tájakra a kalandozni vágyó néző szemét. Harcoljanak egymás ellen a klasszikus filmes figurák macska- meg egérbőrbe bújtatva, szurkoljunk az utóbbiaknak, lévén azok kisebb és védtelenebb állatok.

Mindez rendjén is volna, ha

1. a feszülten figyelő néző meg tudná különböztetni a macskákat az egerektől,

2. ha az alkotók felhasználnák a rajzfilm művészete nyújtotta fantasztikus lehetőségeket, és a világsikeres filmekből kölcsönvett idézetekkel parodizálnák, nem pedig lemásolnák a fantasztikus, maffia-, valamint gengszterfilmek stílusát, fordulatait, figuráit. (Mert azt, ugye, senki sem gondolhatja komolyan, hogy a Fritz, a macska, a Superman vagy egy újabb Csillagok háborúja helyett nézzük a Macskafogót a moziban.)

Az amerikai metropoliszban játszódó történet, egyébként, a műfaj szabályai szerint happy enddel (szerencsésen) befejeződik. Sőt. A gaz macskákkal nem a szokásos módon számolnak le ellenfeleik, a győzedelmes egerek. A címbéli macskafogó nem kiirtásukra, hanem átnevelésükre terveztetett. A véres haramiák békés szobacicusokként szagolgatják az erdők-mezők virágait. Végül is, ne feledjük, itt Magyarországon, a Pannónia Filmstúdióban készült ez az egész-estés, korhatár nélkül megtekinthető rajz-játékfilm.

(c) Filmvilág