Maradjanak velem, a reklám után folytatódik!

Na, figyelj András! Ha felértünk úgy kell csinálni, mint egy lány, nem gondolkozol egy pillanatra sem csak kidőlsz. Élvezd, hogy egyszer úgy kell viselkednek, mint egy lánynak! Ők mindig ezt csinálják és jó nekik - Mondta az ugrómester. Aztán felértünk. Megcsodálom röviden a kilátást, de hát nem ezért jöttünk. Rövid habozás, összeszedtem minden erőm, nagy levegő. Aztán beledöltem az alattam lévő feketén csillogó tóba. Hirtelen minden megállt egy pillanatra, majd a szél hidege szaladt el mellettem, aztán elkezdtem lassulni egyre jobban, egy pillanatra megálltam, majd vissza oda, ahonna elindultam, ekkor ért utol a hajam, a hajgumi ekkor már kitudja hol volt, ő inkább a tavat választotta.
Ekkortájt jutott eszembe, hogy a teremtő hangot is adott így elkezdtem síkitani, mert attól majd jobb lesz. Ekkor már megint fent, majd újra lent egyre gyakrabban váltok irányt. Majd lassan megnyugszik az imbolygás, ekkor tünt fel, hogy pörög a világ, EFOTT-kemping-sziget-nádas aztán minden újra. Ekkor már ereszkedünk, a tó is kiforog alólam, elkapnak, háttal a földön. Gratulálnak a profik, a bátortalanok érdeklődnek, hogy milyen volt. Kibontanak mindenből. Köszönök, megkérdem meddig lesz adrenalin a fejemben, mosolyognak és azt mondják attólfügg. Megfogom a földet átfut az agyamon, hogy jó újra a földön állni.
Aztán eszembe jut, hogy szétfeszít az energia meg, az adrenalin. Nincs más az ereimben csak adrenalin és alkohol, meg koffein talán egy kis nikotin is. Ekkor eltűnik utolsó józan gondolatom és kezdődik a rohanás. Menni, ugrálni, táncolni, inni, csinálni bármit, és élni és élni. Azt hiszem négy órán át pörögtem, mint egy bespeedezet Duracell nyuszi.
Ezúton szeretném megköszönni szőke örangyalomnak, hogy ezután vigyázott rám és próbált lépést tartani velem!