trifles

De, kérem, mi a zárójel? A zárójel az, hogy ezek az emberek őrjöngésük hevében egymásról (mivel egymás valódi lényegéről sejtelmük sincs) mindenféle őrültséget összevissza gondolnak, és főként, kérem szépen, feltételeznek. Érti? Ezt a szót jegyezze meg jól. Ezek az emberek egymást nem ismerik, mert egymással nem találkoztak. Tudjuk, miért. Azért, mert saját személyes üdvükért való küzdelemben erre nem értek rá. A dolog nem maradhat annyiban, mivel egymásról semmit sem tudnak, tehát kénytelenek egymásról mindenfélét feltételezni. Mit? Nagyobbára tücsköt és bogarat.

Az igazi veszély abban van, amit feltételeznek. Ez ellen nem lehet védekezni. Aki a másak gondolatát kitalálta, nyert. Ez a hátsólépcső-dráma. Ezt hívják pszichológiának. Ez az aljasság. Hátsó gondolatokban élni. Arra építeni, amit a másik nem mond ki. Persze nem tehetünk róla, hogy így van. Ez a dolgok immanens (transzcendens) irrealitása, hogy így van, és ugyanakkor nincs így, sőt még ígyebben van, és még sokkal ígyebben nincs –

van, akit jobban kiképez a gyerekkora arra, hogy hátsó gondolatokban éljen, van, akit kevésbé.

a zárójeleket felbontani.

Dupla tudat és dupla komédia. Kívül is, belül is. Ez a zárójel értelme. A moralisták tisztességesen és nyílt kártyákkal játszanak. A komédia a színpadon játszódik le, és a dolgok lefolyása nyilvános. A komédiát mindenki úgy érti félre, ahogy akarja. Önnél a komédia párhuzamosan folyik a színpadon, a színfalak mögött és a nézőtéren. Ezt nevezem aljasságnak. Ez a pszichológia tisztátalansága. Szüntelenül azt a gyanút kelti, hogy valódi életünk zárójelekbe van elrejtve.

Úgy tűnik, mintha az egész csürhében dupla tudattal csak Misike rendelkezett volna, pedig tudjuk, hogy mindegyik azzal élt, mindegyik tele volt a másik számára beugratásokkal, csapdákkal, tisztátalan csalétkekkel, s az egész néha csakis arra ment ki, hogy egymást leleplezzék és hátba támadják. Csinos kis társadalom. Amit gondol, az ellen nem tudok védekezni. Magamat a másik hátsó gondolataitól állandóan támadva érzem. Ez az aljasság.

Misike, mikor már sehogy se talál kiutat, ilyen hátsó gondolatában az egész dolgot önmagára fordítja vissza, és így szól (természetesen nem Angelához, akihez címezve van, hanem Marianne-hoz, mert ez így veszélytelenebb és főképp hazugabb, s ez így semmi egyéb, mint konfesszionális szólam, vagyis szemenszedett irodalom), mondom, így szól: én őt (Angelát) azzal, hogy nem szeretem, megrontom. A megállapítás magában véve kolosszális. Itt, kérem, nem lehet aludni többé. Akit az ember nem szeret, azt megrontja. Tisztában van ön ennek a ténynek jelentőségével? E pillanatban nem óhajtok erre kitérni, később azonban ennek a legszélesebb alapokon való magyarázatáról nem vagyok hajlandó lemondani.

Mikor a dolog az esztelen hazudozásban (zárójelezésben) már nem megy tovább, Misike ezt igen szépen megfogalmazott konfesszióban, persze zárójelben, megteszi. Mit tesz? Mondja. Persze ő tudja, hogy mondani nem elég. Valami mást kellene.

Gitta, ne felejtse el, hogy ön nő, szól. Hallja a hangját? Én hallom. Ez a szó az, amivel a játszmát meg lehet nyerni. Lala arc kifejezése ünnepélyes, szigorú, éles, fejét hátraszegi, ajkát összeszorítja, s az állandó feszült szorítástól szája körül sok-sok apró ránc keletkezett, amely ráncokat Fanny és Gitta különösképpen figyelte, és a ráncok lazább vagy feszesebb helyzetéból Lala kedélyállapotára bizonyos következtetéseket vont le, sőt e ráncokból, mint a dodonai nők a szent tölgyek suttogásából, még jósoltak is, persze nem sok jót, se maguk, se más számára –

udomásul kell venni, az egész emberi létezésben egyáltalán el sem képzelhető olyan helyzet, amelyben a zárójeleknek áttörhetetlensége nyilvánvalóbb lenne, mint éppen az ágyban éjszaka. Igen, kérem. A taktika diadala. Az ágyban éjszaka a nő egész lénye zárójelbe kerül, és a férfi egész lénye reménytelenül kívül marad. Ez, kérem, nem potencia kérdése. Itt hiába potens valaki, mint például Kanavász ezredes, aki egyetlen éjszaka ötször kísérelte meg a zárójelet áttörni, láttuk, milyen eredménnyel. Ez, kérem, egészen más. Ez a szerelmi aktus komédiája.

mert a férfi ugye feladja a saját zárójelét.
mert misike ugye feladta.

Teljes kimondhatóság? A taktika felszámolása? Minden gondolatomat kimondom, és ővele közvetlenül eggyé válok. Az ágyban éjszaka suttog, és érzéki részegségben ölel. Közben az egyre irtózatosabb tapasztalat, hogy a csőd itt teljes. Éppen itt, ahol azt hitte, az összes zárójelek felbomlanak. A testi egyesülés tragikomédiája. Szép kis csávába csalt itt engem valaki (ez a valaki, az a gyanúm, én magam vagyok, a fene egye meg).

A valódi házasság csakis a teljes leplezetlenség színvonalán lehetséges. A zárójeleket nem tűröm. Ugye, milyen hetyke fiú? Kimondani. Nincs irtózatosabb, mint folyton hátba támadni és hátbatámadások ellen előzetes intézkedéseket tenni. Árulás. Éspedig a legmagasabb fokú, mert én őt állandóan önmagamnak árulom el. Még csak vissza sem vonhatom. Bukáshoz vezet. A házasság minden egyéb emberi viszonylattól abban különbözik, hogy ez a teljes kimondhatóság helye. Végre van valakim (mondja a férj és talán a feleség is, de nem biztos), akinek minden gondolatomat kimondhatom. Nem kell folyton a számra vigyázni. Ő mindig tudja, hogy mit miért mondok. Nincs szégyen, nincs félreértés, főként nincs takarózás, elrejtőzés, nincs becsapás, nem kell folyton számolni, ez, kérem szépen, nem a taktika területe. Ez a teljes értékű életmegnyilatkozás területe. Kérem szépen, folytatja az arkangyal, az éjszakák az ágyban, a zárójelek tökéletes megsemmisülése idején a közvetlenség diadala lenne, és éppen ezért az egyesülés, sőt az üdv ideje, ha. Igen. Ha.

de igen. elképzelhető.

A lelkiismeret az a valami, amit mi a másik ember elől oly gondosan elrejtünk. Lelkiismeretünk, hogy engedelmével mondjam, csak a zárójelben jut szóhoz. Miért? Mert ott nem lehet hazudni. Viszont a dolgokra lényeges befolyása nincs, hiszen nem hallható. Még csak le se kell tagadni. Ugyanakkor a lelkiismeret az a valamicske, ahol az ember mindig és kivétel nélkül valóságosan él. Muszáj. Ezért valódi életünk a zárójelben, a titkos szavakban, az elhallgatásban játszódik le.

A lelkiismeretet arra találták ki, hogy gyötörje azokat, akiket nem kéne. Akiket még kéne, azokat úgysem gyötri.

ez a paranoid verzió. :)

ha van valamennyi lelkiismerethang, akkor legalább te magadban--
és onnan már csak egy lépés az (bár elismerem, nem kicsi) hogy talán esetleg kívül is felbomoljon egy-két zárójel

blablabla.
kéred a lelkismeretemet?
a tiéd. még egy sört sem kérek érte cserébe. :-)

VIDD!

Nekem kellene... Összeengedem a sajátommal, aztán meglátjuk mit művelnek... :)

remélem, jól seggbekúrják egymást. :-)
nekem nem kell. vigye, aki akarja.

akár.., csak utána nehogy megírja neked az élményeit :)))

van nekem sajátom, kedves.
de ez az összeeresztéses dolog érdekesen hangzik.

köszi, de egyszerre 1 elég. :)
Bár ha bejön a business Adibacsi utan johet a tied is..:D

nem is nezne ki rosszul a nevjegyemen: lelkiismeret-kereskedő :DDD

hány cédulááát irtál - á -á -á

:)

cédulát?

30 éves vagyok c musical

Törzskönyvezett, pedigrés kis lelkiismeretek eladók. Kiválóan taníthatók, idomíthatók. Ugyanitt vitaminos lelkiismerettáp, valamint lelkiismeret-pórázok is kaphatók.

látod cygne, mégiscsak üzlettel kellene foglalkoznod... :) a chi-bolt is milyen jól menne neked. :)

Sajna, éppen, hogy nem. Mindig elképedekl, hogy mi mindennel tudnak üzletelni az emberek: a legjobban az a pasi tetszett, aki a 90-es évek elején bárkit imáiba foglalt 3200 ft készpénz ellenében, és még ÁFÁ-t is fizetett az "isteni közbenjárás urán": évi 750 ezer forintot. Képzeled, mit kereshetett.

Az élet forrása a másik ember. De –

Átok alatt vagyunk. Ezt az átkot úgy hívják, hogy maszk. A másik embert nem tudom elérni. Betegsége és bűne és őrülete megsűrűsödik, és forma lesz belőle. Álforma. Ez a sűrű álforma a maszk. A legtöbb esetben az élőlényt helyéből kinyomja, és maga próbál élni. Ez a maszk. Ez a lárva. Ez az őrület. A maszk az ördög. Az ördög nem arc, hanem álarc. Lárva. Ezért az ördög mindig hazudik. Nem is tud valódi lenni. Nem tud élni. Az ördög saját maga nem is él, csak annyiban, amennyiben másokból életerőt szív el. Nincs valósága. Csak annyi, amennyi valóságot más elől el tud venni. Érti?

A maszkot levenni. Lenyúzni. Bármi áron a meztelen, élő, valódi lényhez tapadni és megérinteni őt, közvetlenül együtt élni vele – De –

A maszk szent. Nem szabad levenni. Tilos. A játékot maszkban kell végigjátszani. Az őrületből nem szabad kijózanodni. Az őrület a mi természetes állapotunk. A maszk annak jele, hogy mi szakrális tébolyban élünk. Valóság? Valóságban akkor élnénk, ha arcunk lenne. De álarcban vagyunk, és ez az álarc a nagy misztérium. Ez a nagy misztérium a forma. Vagyis a test. Vagyis a nő. A szent káprázat –

hamol amohal

Mi alapján válogatod, hogy mit teszel fel? És mik ezek a szövegek egyáltalán? Meg a gondolatjeleket sem értem -- olyan váratlanul tűnnek fel...

Az alapján ami megfog. Ami valamit jelent nekem, most, ott ahol vagyok. Épp olvasom, és ahogy haladok, leírom azt, amit meg szeretnék jegyezni. Mintha aláhúznám a könyvben.

Hamvas Béla: Karnevál. Részletek.

Ha teheted, olvasd el a könyvet. :) így kiragadva, valószínűleg kevéssé érthető... de talán egy kicsit mégis.

a gondolatjeleket is megérted.

számomra a levegővételt jelentik, a végig nem mondott gondolatokat, mert minek végigmondani szavakkal, ha már úgyis -

;-)

ketrin... miért is?

sikerült elbűvölnöd :)

arc, köszi. most már értem. :)