hétköznapi week&ek

Végre sikerült martini-tonic koktél mellé a "fehér oroszokat" lehajtani, ennél nagyobb örömöt pedig csak életem legnagyobb iskolai plátói szerelmének bejelenetkezése tetőzte a hét folyamán.

Lassan telik és nyugodtan. Nem rohanunk. Rengeteget vagyok konyhában, anyuval, mindig van vmi. Most éppen sült gesztenyét eszem. Előtte áfonyalekvárt tettünk el almával, gyorsverziósat. Ennek is örülök, de hol van ez a szeptember végén mamától elhozott 5 éves szilvalekvártól, amit felbontva a tökély tárult elém? Hétfőn elhoztuk a maradék almapaprikát a zöldségestől, azt is eltettük, mert annyira kedvelték a rokonok csütörtökön. Majd kapnak belőle egy-egy üveget.  Maradék cékla is itt van már nálam, beosztom ahogy tudom. Aztán szép lassan elkezdek főzni, ahogy láttam Tőle..

4 kilót fogytam, közelebb kerültem szüleimhez, főleg édesanyámhoz, mint eddig csak gyerekkoromban, lassanként a mindennapok is folytatódnak. Egy hétig álltunk, sírtunk, emlékeztünk, két és fél napig főztünk és vendégül láttunk.

Kibeszéltünk sokat és sokszor, ha minden jól megy visszatérünk a valóságba a gyászból.

Az első halált átélni felnőtt fejjel, a tragédia arcbakapása, az élet oly nagyszerű és mégis könnyen elveszthető értéke, mind mind itt maradt felszínen bennem. Talán tudatosabb és az értékeket jobban megértő emberré váltam. Talán a Félelem is átalakul az első reakciókból, mert így volt nehéz elfogadnom. Féltem. Hogy mi lesz velem ezután ha az a kevés család sem marad, hova, miért kellenék én ezen a Földön, mitévő legyek ilyenkor. Nem félhetek, el kell fogadnom, ha jön a "kaszás", akkor nincs mese. Semmi sem történik véletlenül és ha súlyos tragédiák is vesznek körül, fel kell dolgozni és túlélni.

Eltelt egy hét, holnap hétfő. Újra munka, és ha lassan is de tovább vesszük a levegőt. Nagymama sem szeretné ha felfordulnánk, és megkérdőjeleznénk az ő éppen mostani elmenetelét. Hiszem és tudom, hogy ő is így szerette volna, és most, békésen, nyugalommal, csendben, abban a lakásban amit két kezével építettek a papával. Nem csövek, és áporodott szagos kórházban, fájdalmakkal teli végnapokkal, hoszabb kínok között és kemény lelkitusákkal. Megadatott neki az, amit mindannyian szeretnénk ebben a pillanatban, amit magunknak is kívánnánk ha végleg elfáradtunk.

Egy széken ülve 3 órakor, élete végéig szellemileg tökéletes állapotban, megfőzve a ma esti, holnapi ebédemet, koszorúkat előkészítve holnapra. Kaptunk két évet anno, ennyi volt benne. Leállt a motor. 83 éves volt.

Egyelőre nem tudom felfogni. Kereken 20 éve vesztettem el utoljára közeli családtagot, egyetlen nagypapát. Felnőttfejjel először találkozom a családi elmúlással.

Menetrendszerinti találkozások, a programok véget érnek. Hatalmas űr maradt utána.

Legyen vmi kreatív is holnapra:

most mondjam , hogy - így érzem magam, vagy - azt szeretném ha vki felvágná a friss paradicsomot?: ))

oh deja vu 

Bekorgott hasam kegyetlenül, így elmegyek végre polcokat venni.

Mondanám, hogy kösz, jól vagyok, törésem nincs, tudok járni, de ez nem teljesen fedi az aktuális állapotot. Kedvem a nullával egyenértékű, szomorkás a hangulatommáma, kellemesen meleg időjárásból teljesen kimaradok, se muffinozás pesten kedvencemmel,-üdvözletem majorkára!:)), se strand akárhol. Pedig mehetnék, de jobban féltem lábam, mint akármikor, hiába az ugyanott érzett probléma ahol elszakadt a bokaszalag több éve, az ember a korral járva ha elmúlt 30, figyelmesebb lesz és aggódóbb. Most két napig  ismét esz a fene, míg hétfőn a baleseti sebész is megvizsgálja a leletet, ami egyébként a jobb belboka csúcsa mellett külön álló éles conturu csontdarabka ábrázolása, ami régi trauma következménye lehet (doki szerint felszívódik). Fogalmaz a röntgen osztály. Jelenlegi helyzetem nagyjából ugyanolyan, mint anno bokaszalagszakadás utáni gipszlevételt követő 3. hét utáni gyógytornászos állapot. Megyeget a dolog, csak lassan és nehezen.  Bízom benne hétfőn már bent lesz rokonom, aki szalagomat anno rendbetette és a teljeskörű bizalom és szakszerű ellátás után ismét jókedvem lesz. Mert sebezhetőnek érzem magam, hiába csak kicsi a probléma, ettől az ÉN problémám, és ettől ráz ki a víz. Mennyire tudjuk értékelni az idő előrehaladtával a teljeskörű egészséget, az csak hasonló helyzetekben lehetséges.

Mondanám, köszi most nem vagyok jól, de sikerült munkában előrehaladni, dupla annyi lehetőséget lekötni erre az évre és a következőre mint eddig, így aztán a jövőkép az nagyon pozitív. Bár több munkát is feltételez, mégis örülök ennek, mert működik és eredményes, csak az évben utólagos egyszeri kifizetések teszik folyamatában ördögi körré az aktuális időszakot. Ennek ellenére munkát csak ésszel -és megfelelő időt hagyva a tanulásnak, szellemi kapacitásaim rendbehozatalával -fogok végezni. Tanultam tavalyi nem kellőképpen felmért és véghezvitt tanulmányi hozzáállásomból, idén szeretnék komolyabbat kanyarítani az iskolapadban is, hamár millióért vállaltam az újbóli tanulást, és papír megszerzését.

Csak egészség legyen, mert akkor minden lesz!

Ezt éreztem pár napja bokámban egy hirtelen hátrafordulásnál felállva székemből. Egyből villan múlt, érzés hasonló mint akkor, pontosan ugyanott, jobb boka, szalag. Megijedtem. Pillanatok alatt fal fehér lettem, jókor nem is jöhetne...Lefekvéshez készülődve vártam párat, de tudtam mozgatni és reggelre majdnem rendben is volt... Pihentettem két napot, aztán már utcán is gyalogoltam. Biztos ami biztos hétfőn röntgen, addig sajna feladatok, amit nem adhatok fel a legrosszabb gipszes sines forgatókönyvért sem.. Bár menni tudok és bokámat forgatni is erre-arra?, vmi nem stimmel..

mondjuk lehetnék máshol is.. meg mehetnék máshova is..

Érezni lehetett már az év elején, nem lesz ez olyan egyszerű, de az eddigi évek során mindig volt vmi kiút a szervezőknek befoltozni a büdzsét. Hol egy vállalkozó, egy plusz mecénás, hol a csúsztatott és később fizetett állami támogatás. Odáig jutottak 2008-ban, hogy tényleg nincs menekvés, az eredeti programsor töredéke kerül megrendezésre, és az is csak azért , mert a fellépő művészek nem kérnek zsetont csak ellátást, zsíroskenyér formájában. Magyarul az egész völgyet mint olyant lefejezték arra a 10 napra amiért létrehozták, és nem lesz se Öcsi Kőfejtős koncert vagy apátis focipályás zúzda. Lesz viszont kísérő programnak nagyvázsonyi humor, a showder leköltözik egy hétre és itt lesz a rádiókabaré felvétele is.

Egy kapolcsi zsíroskenyér- kancsó bor duó után az egyetlen program amire el fogok látogatni a következő egy hét vmely napján..

A hivatalos név Bűvészetek Völgye. Tavalyi 19. Művészetek Völgye után a 20.ra várni kell..

1. Nem értem, hogy miért nem érzem. Nem működik a gyakorlat, így megvalósítani sem tudom feladatom.

2. Érintések nélküli hétköznapok, majd beülni egy talpraesett dekoratív fodrász lányhoz, akik úgy gyúr le nyaktól felfelé, hogy csak a vágást kéri fizetni.

3. Megtanulni végre, és beláttatni az érintettel, hogy nem csak egyik vagy másik oldala van az igazságnak, hanem felfogni azt is, amit mondanak...

hétfőig ilegénybúcsú.

Beugrottam mamihoz a kórházba. Ez akár rossz hír is lehetne ha ennyit írnék, hisz jókedvből és önszántából az ember nem jár ilyen intézményekbe. Lesz egy infúzió kúra amivel erősítjük a szervezetet, muszáj, két éve már volt egy hasonló egy hetes program, és az eredményekben is használt. Alapvetően tehát jó és hasznos látogatásra szegődtem, csak a kemény valóságot ne láttam volna ismét.

Tömött szobák az egész emeleten, elférni az ágyak között lehetetlen, vegyes kórtünetekkel rendelkező öregemberek egy légtérben. Ablakot kinyitni nem lehet, mert tábla figyelmeztet kitörik, folyosón ugyanaz az áporodott szag ami nekem is bántja az orrom, képzelem egy idősnek akinek még gyengébb a szervezete mit érezhet. Nagyjából sokat, és erre még jön egy nem idén nyáron lebarnult beteg nagymama, akinél pont jött a népes család látogatóba.. Természetesen vannak szellősebb részei is az emeleti fekvőnek, "borítékolható" zsebrejátékokkal. De ez mindenhol így van. Mert ma ugyanígy fizet mindenki zsebbe az ingyenes egészségügyben mint egy magánkorházban. Csak ott ez természetes, itt meg elfogadott..

Őszintén szólva nem csodálkozom. És vhogy bennem van az is, hogy jobb ha idén nem lesz. Talán pihen egyet mindenki az éterben, a környék, a vállalkozók, a programszervező. Mert az utóbbi 5 évben az egész már nem szólt másról, mint a kemény pénzen vett mulatságról, a borsos hülyeségekről. Hiányozni fog a településeknek a kimaradó összeg, a plusz bevételből lehetett utat, faluházat felújtani, de ez így nem mehet tovább. Minden évben kevesebb pénz, ezáltal kevesebb finanszírozott program, viszont egyre bedugultabb környék.A "vásár" ideje alatt átjutni a falun fél óra-2 óra közötti idő, ami mondanom sem kell a Veszpém-Tapolca vonalon élőknek nagyfokú türelmet igénylő feladvány. Két hét buli, aztán visszazökken mindenki a szokásos kerékvágásba. Nem sajnálom-a vendéglátó vállalkozók hiénázó árképzését pláne , de nem is örülök. hát így.

Azzal a tudatos művelettel jár, hogy minden egyes pakolásnál, újabb szatyor szemetet válogatok ki a szobából. Amit 3 hónapja még félretettem azokat most szemétbe űzöm. ( Kell a hely új könyveknek, jegyzeteknek és újdonságoknak)

Üveges szekrényből előkerült egy fémdobozos női parfüm..99-ben ajándékoztam volna akkori szőkeségnek, de aztán nem került rá sor.. 8 éve itt porosodik. ezt azért megtartom.

Egész nap gépelek mint állat, szerződések új feladatként, az összeset netre is feltenni. Van még pár ami kész sincs, ezeket nem tudom, hogy fogom elrendezni, lévén péntektől már nem vagyok, és jóapámra pedig nem bíznék netes feladatokat. Közben előszedtem soproni anyagaimat, onnan azon tantárgyak tantervét amit elfogadtatnék Győrben(-5,7 viszga ezen félévben egyből 2), de nincs meg minden ilyen tantárgyé. Szóval ha minden egészségesen zajlik , holnap telefonálva volt szakfelelősömnek akinek szerdán van fogadóórája reggel, fogad, és segít rajtam! Muszáj mert péntekig le kell adnom.. Onnan át Győrbe, leadni ottani szakfelelősnek ezen aláírt és pecsételt anyagaimat. Ha belefér ebéd vagy nem, de irány vissza Veszprémbevouchert beszerezni és eurot váltani. És akkor talán marad kis időm csütörtökön készülni a pénteki repülésre.

Ma csak fél órát voltam padlón. Kavargok..

Sopron. Tovább is. Boney M koncert, Gyógygödrös pacal, Micimackó Kedvence, Fertőrákos. Esik, fúj vagy harangoznak. Jegyüzlet egy emlékezetessel..Múlt , jelen. Jövő az nem. Határozott önfeledtség.

elkél. nem szeretnénk ha kis utcácskánkon menne keresztül a város keleti felén felépülő új városrészbe az útvonal. csináljanak nekik lehajtót a főútról a tescóval szemben levő részről. aztán ha nem, majd keményítünk, fél soros útlezárás, transzparensek, kövek, pár idióta jobboldali szimpatizáns bérlése, akiknek ebben már nagy rutinjuk van az év során. mindent lehet. nekem csak az eddigi nyugalom végeredménye a lényeges.

A hétvégén mindenképp szombati napra esett. Első hétvége amit "itthon" töltöttem, így Zé&Mali invitálására Zúzdás barátunkkal ellátogattam a fűzfői halas Józsihoz. A névadó sajna már nincs közöttünk így csak a szellemével és sült hekk & uborka + nagyfröccs trióval találkozhattam. A hal nagyon jó volt, uborka is, a nagyfröccs pedig szintén jó minősítést érdemelt. Hazafale indulásom előtt még kiugrottunk Jutaspusztára sárkányt eregetni.. gyerekkoromban voltam így utoljára foglalkoztatva az ndks mesesárkányokkal.. Első nekifutásra két honvédségi őrzőbe botlottunk akik mit szeretnének itt csinálni, van e engedély felszólítással arrébtessékeltek minket a puszta közepéről. Hiába, a nagy honvédségi földön, a sárkányeregetés, a tőlünk 100 méterre legelő bírkák veszélyeztetik a nemzeti tulajdont. Jó volt játszani az emlékmű szomszédságában, akkora szél volt, hogy csak na!

holnap. szülinap. utána Lelle. ma seggen maradunk és marad Badacsony.

elfogadni, hogy ha vki bedurcul hajnalban és egyszer csak menni akar, akkor menni akar. Felmegy a fiú lakására mert otthagyta kulcsát. Odaér, villanyszekrényből kulcs ki, de bejutni nem tud, mert a zár és a klucs mechanikailag csak a tökéletes működést igényli, ő pedig ezt sehogysem találja. Erre lefekszik a lábtörlőre, mindezt 32 évesen. Majd társaság hazaérkezése után perel a fiúval mégis, hogy van ez, értem semmit sem teszel, megyek haza, de mégsem mert fáradt, kéreti magát és tovább perel.. Nos, ha én lennék a fiú, akkor elmondtam volna hogy cicám helyén fekszel, és ha már ennyire lealáztad magad, talán többet nem is kellene ide járnod..

Tökéletesen látom, hogy nyár van. Jövő hétvége még izgibb lesz...: ))

Hekket most sem ettem. De púposra ittam magam málnasörrel: ))

Földvártkedvelő térdi harcosokat péntekre várnám. ha lehet: ))

ennyire még nem vártam. pillanatokat,lány(oka)t, lángost, esti homokban labdakergetést lábbal vagy kézzel az mindegy, lényeg, hogy jól csússzon a fröccs az árnyékban.

mindez két hete késő délutántól, opcionálisan hétvégén egész nap, és ha szerencsém van, így lesz, míg bele nem döglünk a dőzsölésbe.

időben befejezni a mai gdp termelést és lekúszni a partra, fák és bikinik, sör és lángos társaságában

kemény hét ez. nem csak termelni, de élni is..