beteges
Írok a wordbe egy könyvből, ami persze folyton becsukódik, befejezem a tagmondatot, és nyomok egy Alt+Tab-ot, hogy váltson...a könyvre.
Tiszta hülye vagyok.
beteges
Írok a wordbe egy könyvből, ami persze folyton becsukódik, befejezem a tagmondatot, és nyomok egy Alt+Tab-ot, hogy váltson...a könyvre.
Tiszta hülye vagyok.
Ahogy az autósok között is vannak olyanok, akik fittyet hánynak a biciklistákra (és gyalogosokra), úgy a biciklisták között is vannak olyanok, akik szarnak a gyalogosokra és a lámpákra.
Mert az lehet, hogy ő vígan ellavírozik az autók között a dugóban a körúton, csak én meg jövök a zebrán, szintén az autók között, és egy centin múlt, hogy nem ütött el. Biciklisfutár volt, gondolom, sietett a dolgára, de én is szeretnék a célállomásomra elérni. És nem egyszer tapasztaltam már, hogy áttekernek a piroson, mert hogy keresztbe még pont nem jön az autó, igen ám, de mire odaér a másik zebrához, addig ott pont zöld, és lazán kilépek elé.
A lámpa rájuk is vonatkozik! Jó lenne ezt megtanulnia annak a
jónéhánynak...
A Blikktől - úgy érzem - senki sem tudja elhódítani a "legsuttyóváribb bulvárújság" címet, pedig van rá jelentkező, nem is egy. Hiába, el kell adni a lapot naponta masszívan 1 millió olvasónak (egy újságot átlag 4-en olvasnak el, körbeüli a kis család).
Amit viszont a magyarul "történet" nevű hetilap megengedett ezen a héten magának, tényleg gyomorfogató. (Bár nem olyan módon, ahogy pl a Blikk tette ezt pl Fenyő János meg Zámbó Jimmy szétlőtt fejével a címlapon.)
Olimpia van, ugye, ha nincs még arany (már van!!!), akkor is
kell valami a címlapra. Mi sem egyszerűbb, mint fogni egy
olimpikont, aki amúgy még versenyben van (most jutott döntőbe btw),
és beszámolni viselt dolgairól. Ha nem elég nehéz az élete, tegyük
még nehezebbé. Tudom-tudom, egy igazi sportoló ki tudja zárni a
külvilágot, de baszki, azért hadd ne kísérletezgessünk már vele,
hogy mennyire tudja ezt megtenni...
Szeretném egyszer, csak egyszer látni Ómolnár "sokmindenvoltaménmár" Miklós magánéletét ízekre szedve látni valamelyik konkurens lapnál. Csak az a baj, hogy vele aztán egy darab újságot se lehetne eladni, mert lehetne anyagyilkos, az se érdekelne senkit.
Nem teszem fel a költői kérdést, hogy hát nincs ezeknek lelkiismeretük, mert nyilvánvaló, hogy nincs.
Nem tudom, valahogyan bulvárt is lehet kulturáltan művelni, nem?
Leléptek a lakótársak, itt egy hatalmas pecó, és tulajdonképpen még bulit is lehetne csinálni, ha...nem kéne dolgoznom holnap reggel.
Igen.
Meg megyek angolra is.
Éppen egy levelet kell fogalmaznom egy angol barátomnak, hogy a szomszédasszonynak megszületett a negyedik gyereke, főállású anya lesz, és én mit szólok ehhez. Össze lehet-e egyeztetni az anyaságot és a karriert? Mi a nő elsődleges feladata? Adottak-e a mai társadalomban a nők számára azok a feltételek, amelyek mellett otthon maradhatnak gyermekeiket gondozni?
200-220 szó.
Testhezálló feladat, ugye.
Jobb, mint a falusi turizmus virágzásáról írni...