macskaszemmel

Ez tetszetős, és igaz írás! :)

Husvét táján divatos ajándék az élő nyúl. Ha megunta a család, akkor az állatkert fogadja őket, hogy a lelketlen emberek mégse a kukába dobják szegényeket.
Én élő nyuszit még sohasem láttam, de képet már igen, aranyos volt. Sohasem kapok alkalomra szóló ajándékot, teljesen kimaradok a fogyasztói társadalom őrületeiből, mert nicka konzervatív.
Most azért vágyam támadt egy nyúlra, mondtam, vegyen nekem. Csak az enyém lenne, játszhatnék vele, össze is bújhatnánk, ha nicka nincs lábnál, nem tekinteném konkurrenciának, mert ő az enyém lenne, és nicka is az enyém, és a terület is az enyém.
Egy másik macskával más lenne a helyzet, az szóba sem jöhet! Féltékeny vagyok, kellemetlen tény, de tény!

Szóval nyulat szeretnék, de nicka hallani sem akart róla. Nem gondolkozik előre, mert amíg kicsi, addig játszótárs lehetne, és ha megnő, akkor sem kellene állatkertbe vinni, mert megehetnénk.
Ekkor kaptam egy pofont. Pedig a nyúl ehető! Nem értem, nem értem.
Vagy egy kiskacsát is vehetett volna, mondjuk ilyet De azt már nem mertem mondani, pedig az is finom lehet. Régen ettem már.



kellemes Husvétot, remélem mások azért kaptak ajándékot.

Nem így működik a macska, mondja nicka, a hentesek nevetnek, aztán mondják, hogy ha előbb jött volna, volt szárított egér, sőt még füstölt is, de tényleg.
Marad a szokásos kínálat.

"- Mondja, miniszter úr, itt lesz megtartva a mai kormányülés? Jaj, Milyen miniszter is ön?
- Igen, itt ebben a hangárban lesz a kormányülés, én pedig a Budapestügyi miniszter vagyok. És ön?
- Én a Dunaújvárosügyi miniszter vagyok, és a Pécsügyi miniszter barátom értesített, hogy kormányülés lesz, csak nem nagyon férünk el kisebb teremben. De látom megérkeztek a Szegedügyi és a Szerencsügyi kollégák is... ááá, üdvözlöm, kedves Miskolcügyi miniszterasszony, kezeit csókolom! És a Komáromügyi, meg az Esztergomügyi miniszter urak is most szállnak ki az autóikból, hát, javaslom, fáradjunk beljebb, mert később nagy lehet a zsúfoltság. Lám, itt vannak már benn a Nyíregyházaügyi, a Kaposvárügyi és a Mosonmagyaróvárügyi miniszterek. Nem tudja mi lesz a napirend?
- Azt hiszem az Al- és Felcsútügyi Minisztérium létrehozása..."

Ezt egy kedves Zebra blogján (http://zebra.blogter.hu/?post_id=37553) olvastam, és megtetszett.Habár azt hiszem, nem is igazán zebra ő, ebben a blogvilágban a jóisten sem tudja, ki micsodának adja ki magát. ÉN MACSKA VAGYOK!
Kértem szépen, lophassam el egy kicsit, és most idetettem. Rendes, okos zebra, na!

rettenetesen éhezem, segítség!

Újabban sokszor elkap megint a vágy, hogy jól megcsócsáljam nicka csuklóját.De a múltkor is lefogott, és csucsogatott, - azt mondja, hogy cscscscscs - attól néhány perc alatt megnyugodtam.
De ma aztán nem! Mondta, hogy nem szabad, de félrenézett, és jó nagy lendülettel felugrottam a combjára, és rendesen belevágtam a karmomat, meg a fogaimat. Mint egy valódi tigris!
Ő, visított.

Azt hiszem, hogy most akkor több gyogyit fog adni! :(( Pedig már olyan jó élénk voltam.Csak néha ideges vagyok.

A vacsim! A zöldséget meghagyom nickának!

Jó ez a tavasz-közeli időszak, elégedetten napozgatok a játszóhelyemen.
Persze az időjárás csúfos tréfát űz velünk, de testemben őrzöm az évszakok emlékét akkor is, ha kint télapó rázza a szakállát hétvégeken. És a testem tavaszt jelez, de ebben bizony rossz is van.
Ugrok egy jót, és ezer szőrszál repül szanaszét, mondjuk ez inkább csak nickát zavarja. Nincs kedvem mosakodni, mert teli lesz a pofim szőrrel. Rémségesen kínos, de közkeletű szóval mondva: vedlek!

Útálom ezt a kifejezést, olyan megalázóan hangzik, szívesebben használnám, hogy korszerűsítem a bundámat, tavasziasítok, vetkőzöm.
Nem, mégse jó így a vetkőzéshez hasonlítani.! Nem ruha ez, mint a nemzet testén a köztársaság, a bundácskám az enyém akkor is, ha kicsit megtépázottan is fest így tél végén.
Semmiképpen nem válnék meg tőle.

Nicka kefélget, morgolódik, hogy teli lesz a szája a szőrömmel...

És a megújult bundácskámban egyre soványabbnak látszom.

---

A múltkor találkoztam egy kutyával az esti lépcsőházi futkározás közben, oda akartam menni hozzá játszani, de nicka lefogott. Pedig a kutyát is érdekeltem, nagyon. Ugatott rám, de én nem féltem kicsit sem.
Némi szőrőm is kitépődött, annyira akartam, de nicka keményen tartott.
Félt, mintha nem is lennék felnőtt okos macska! Aztán tegnap este ismét összefutottunk. Szaladtam fel az elsőre, amikor épp kilépett az ajtón, és szemben álltunk néhány pillanatig. Hatalmasat vakkantott, én meg még egy emeletet repültem ijedtem felfelé.
Nehéz ügy ez a barátkozás! Még gyakorolni kell.

És nicka azt mondta, hogy nem is árt, ha megijedtem, mert hülye macska vagyok, minden bundást barátnak nézek. Ez a kutyus persze lehetne barát is, mert macskával nőtt fel de nehezen indul a dolog.

---

Jól vagyok, és az étvágyam is rendben van. Szép nagy darab pulykamellfiléket kaptam. De holnapra azért már más kellene, de nincs más, csak csirkemáj, és azt nem szeretem. Nicka azt mondja, hogy sokba kerülök. Napi 150-200 ft sok? 200 talán csak csak akkor kell, ha nem eszem meg, amit kaptam, és ki kell dobni. De az lehet, hogy még ennél is többe jön ki. Tudom, tudom, emberek is néha kevesebből élnek. Nem elégedetlenkedem, csak rosszul esik, hallanom.
Napok óta nem játszottunk.