Ha már nem érzel semmit !

Hogyha már minden reménytelen,

Boldogtalan vagy s esélytelen,

Álmod pedig iszonyatosan kegyetlen,

Akkor gondolj a szép időkre,

A felhőtlen égre,

Egy elhulajtott könnyre,

A nap sugarára,

Egy gyönyörű virágszállra,

Az elhervadt liliomra,

S egy ártatlan csókra! 

                           (Vilo)
 

Pillanatok sokasága

Egy arc,mely emlékeztet,

Egy szív,mely dobog,

Egy lélek,mely lüktet,

Egy kéz,mely megérint,

Egy mosoly,mely józanít,

Egy érzés,mely hozzádhúz,

Egy szó,mely Te vagy,

Egy fény,mely vílágit még itt vagy,

S egy pillanat,mely örökké megmarad,hisz Te vagy ! 

                                                         (Vilo)