Papi naplója

Új pesten ahogy jöttünk be a városba több édi dolgot is láttam mind hóból készült. Az egyik a egy hatalmas ember nagyságú hócica volt, a kutas fiuk is felhúztak egy olyan 2m hóembert ezek után figyeltem hátha bele bukok még egybe és sikerült. Az Árpád áruháznál a busz megállóba egy csuda vicces emberek kb. 25cm magas homanót csináltak mellétett egy sörös dobozt szájába egy cig pár szál rőzse szolgált haja ként édi volt. Ezek után mikor kiszálltam a metróból a Deákon meglepetten néztem körül hol a HÓ? Ennyi az eddigi mai hó élményem + amit otthon indulás előtt takarítottam.

Tegnap Sopronba játszottunk és mivel nem volt meg a csapat ezért meg kértem a Beját hogy jöjjön játszani. Hisz Ő már látott életébe kb. 6 meccset és kettőt játszott is. Szerencsénkre „örömmel” vállalta és lejött velünk. Nagyon ügyi volt, de a soproni fogólánynak volt egy cseppet sem sportszerű megmozdulása látta hogy a Beja bizonytalan és kezdő ezzel visszaélve gerinctelenül out-ra tetette a bíróval, hogy nem lépett rá a base-re, pedig direkt ketten is figyelték a csapattársaim közül, és tényleg rálépet. Ekkor olyan mérges lettem, hogy eldobtam az ütőt és a sisakot. A meccsen a legjobb az volt hogy amikor mi védekeztünk az történt amit én akartam. Mert a dobom olyan jó formába volt hogy ahova kértem a labdát oda dobta és persze nem tudtak ütni ellene. Három olyan ininng volt hogy csak dobott három K-t és lejöttünk ez szuper érzés volt. Ami még elég kellemetlen volt a játékba az a bíró, mert meccs előtt megivott 2 sört amitöl annyira alkesz lett a lehelete hogy majdnem összeestem mikor a hátam mögött kiáltott egyet.

Most hívtak a rendőrségről, hogy holnap mennyek be kihallgatásra a baleset miatt . Nagyon kíváncsi vagyok rá hogy mi lesz. És egyben izgulok is hogy mindent rendesen eltudjak mondani.

Szombaton este 19-körül utaztunk Budapestről Nagykanizsára játszani. Naivan mentünk a 7-es úton mikor egy kocsi meg akart minket előzni de nem sikerült rendesen visszajönnie a sávba és felborult a kocsival hármat pördült a levegőbe és közbe, olyan 100 métert repült. 4 utas kirepült az 5-diket mi húztuk ki a hátsó ülésről. Közbe hívtuk a mentőket is, az egyik fiú, akihez közel álltunk meg azzal egy kicsit beszéltem nem volt túl kommunikatív, ami teljesen érthető hisz a comb csontja derékszögbe ált, és igen nagy fájdalma volt. De leginkábba barátnőjéért aggódott a ki a kocsi túloldalán landolt. Gyorsan betakartam a pulcsimmal, míg nem jött oda hozzá a mentős, kapott egy nagy adag fájdalomcsillapítót, amitől egyből bealudt. Az egyik lányon Kb. 30-40 percig dolgoztak az orvosok mire szállítható állapotba került. És persze nem kell mondanom, hogy a sofőr csak a lábát karcolta meg, és akkora is szerencséje volt hogy mikor kirepült a fűre eset és nem törte össze magát. Mikor kihúztuk a lányt a hátsülésről, halottuk hogy kiabálnak, hogy egy lány nincs meg megkérdeztem a lányt hányan voltak a kocsiba, azt mondta, hogy 4-en. Mivel két embert láttam repülni, egy meg a lábtörött és egyet kihúzunk elkönyveltem, hogy mindenki megvan. Meg kérdeztem a nevét és kiáltottam, hogy Éva megvan. Addigra a sofőr is oda ért és mondta hogy 5-en voltak. Benéztem a kocsi alá, hátha ott van de nem volt ott senki, irány az erdő hátha berepült, mire beértünk már halottam hogy olyan 20 méterre előrébb megtalálták. Ekkor érkezett egy arra járó orvos, aki gyorsan elkezdte tartani a fontot, míg nem jöttek a mentők. Jött egy tűzoltó autó is, aki egyből áramtalanította a kocsit. Mikor elvitték a sérülteket akkor már a, nézelődök is elmentek csak mi maradtunk ott és oda jött két tűzoltó és a sofőr és dumcsiztunk pár szót a tűzoltó fiuk, meghívtak minket szarvas pörköltet enni. De ezt az ajánlatott vissza utasítottuk hisz onnan még mesze van Kanizsa. Végig azon izgultak a tűzoltók hogy végezzenek 9-ig mert akkor kezdődik a Sólyom végveszélyben és azt meg akarták nézni.
Olyan jó másfél órát vártunk mire felvették a jegyzőkönyvet és tovább indulhatunk.

Vasárnap meccset játszottunk és egyik baleset jött a másik után. Először egy vissza csuszáskor felhorzsoltam a jobb kezem, majd a kispad mellett felejtett gereblyére sikerült úgy rálépni, hogy a bal vállamnak csapódott a nyele. Ezek után az egyik Horvát játékos a popsimnak dobta az ütőt véletlenül, ez csak egy kicsit fájt. De jött a nagy halál blokkoltam egy labdát, a térdemmel, ami egyből bedagadt és majd meghaltam. Cserét kértem, kaptam jeget, fájdalomcsillapító krémet és egy gyógyszert. Az utóbbitól bekomáltam, a második meccsen úgy bolyongtam a pályán, mint akinek nincs agya. Ha felém jött a labda vagy elengedtem vagy, ha megfogtam, akkor eldobtam a fenébe. És ezután mikor vége lett a meccsnek vittem a mezemet leadni és lendületből akkorát fejeltem a kispadtetejébe hogy egy hatalmas pukli nőt a fejemre. És mind ez a születésnapomon, az biztos, hogy sokáig emlékezni fogok erre a meccsre legalább is addig, míg látom magamon az a 4 lila foltot.

Volna egy fontos kérdésem, segítsetek.
Hogy hívták az Öreg halászt az Öreg halász és a tengerből?

Tegnap úgy, mint mindig edzettünk a Dózsa György úti pályánkon. Egyszer csak leszállt 5 vadkacsa, és elkezdtek körülöttünk totyogni, mintha mint ha ez lenne a világ legtermészetesebb dolga. Azután az egyik jóképű hím elkapta szegény lány tást és ott kufircoltak. Majd jött egy bunkó kisfiú és elzavart kettőt. A maradék annyira jól érezte magát, hogy ottmaradt.

A Krisztina krt.-ón egy hülye mercis beállt a villamos sínekre és a villamos nem tudott elmenni mellette. Addig csörgött, míg oda nem jött egy motoros rendőr. Majd mikor már az egész Krisztina beállt a hülye mercis megérkezett. Akkor már 3 villamos toporgott. Végre elindult a forgalom, mikor a következő kereszteződésnél megállították a villamost, mert elment az izraeli küldöttség.

Tegnap olyan metrón utaztunk a Bejával, aminek a sofőrajtaján, az ablakon ki volt kaparva a festék, és belátunk az alagútba. Nagyon érdekes volt. Láttuk az alagút végét is. :) El is döntöttem, hogy ha kirúgnak a meló helyről, akkor metró sofőr leszek.

Ma nagyon jó ébresztőm volt Apám bejött és felcsapta a lámpát, hogy elkésel már hat óra. Majd miután már rá tudtam nézni az órára megállapítottam, hogy csak három. Nagyon boldog voltam, persze nem tudtam vissza aludni.