Nem tudom eldönteni, hogy hirtelen láthatatlanná váltam, vagy az emberek vannak ennyire befordulva magukba. Ma kétszer is nekem jöttek, mintha észre sem vettek volna. Az egyik olyan erővel, hogy majdnem eltaknyoltam. Csodálkozom, hogy nem lilult be a járomcsontom (asszem úgy hívják..).

Eddig is ki voltam akadva, hogy mennyire nem figyelünk egymásra. Hogy ülünk a metrón, buszon, körülöttünk emberek, mégsem tekintjük őket embernek. És asszimilálódunk (tisztelet a kivételnek). Idegenek közt ne legyenek érzéseid! Ne örülj, legalábbis ne mutatsd, nem helyénvaló! Ne vedd észre a többi embert!
Ez a csaj meg mit mosolyog? Hülye? Biztos szívott..

Hál' istennek azért akad kivétel. Láttam már embereket, akik mosolyogva sétáltak az utcán, vagy ültek a buszon. És nekem is mosolyognom kellett, ha rájuk néztem.
Hirdetem az igét: mosolyogjunk! :))

Voltam ma vizsgázni java programozásból. 4-est kaptam! :)
Én! Java programozásból! Nem gondoltam volna, hogy elkezd majd érdekelni az infonak ez a része is. Eddig akárhányszor belefogtam, mindig gyorsan felkúrtam magam, hogy nem azt csinálja a progi, amit akarok. Tegnap meg elkezdtem progikat írni este 7 körül, és azon kaptam magam, hogy hajnali 3 van, és még mindig nyomom, és műkszik, és csillivilli. Nem momdom, hogy végig nyugodt maradtam (a gépemet is csak az mentette meg attól, hogy az aszfalton végezze, hogy lusta voltam kiszenvedni az ablakon).
De megérte. És most örül. :)

akarok menni planetáriumba, lézerszínházba. csak nem tudom, melyik előadást nézzem meg. valaki, aki már volt? melyik a legütősebb?

na, most kicsit elfáradt.. még mindig vizsgaidőszak. pedig elvileg január elején végezhettem volna. de sikerült annyira elkúrnom, hogy még mindig van kettő. cserébe nem lesz időm kipihenni, mert ha minden jól megy, keddtől dolgozom. annyira mérges vagyok magamra. már rég túllehetnék rajta, és nem furdalna a lelkiismeret, hogy már megint mindent csinálok, csak nem tanulok. áááá.