hhh
Értékesítési ismereteken most először jegyzeteltünk és rajzolgattunk ételeket, terítéseket, menüket. Az ételek készítésébe is belekóstolhattunk elég nyomasztó, borzasztó és érdekes volt. Még nem tudom pontosan a dolgot, de lehet hogy megszívattam magam. Méghozzá úgy, hogy tanár úr épp a csiga készítését mesélte, hogy a beleit a száján át kell kihúzni. Erre a mondatra én spontán felhördültem vagy felszisszentem nem is tudom, a lényeg, hogy mindenki hallhatta hogy nem tetszik a dolog. Köztük a tanár is, aki csak mosolygott a következő szavak közepette: "Akkor a jövőben ezt a feladatot Mórocz kisasszonyra fogom bízni." Hát Eszti megjegyezte, (EZEK UTÁN), hogy itt kussolni kell, különben megszívod. Igen. Így van. Talán elfelejti.. micsoda önhitegetés :)
Nem baj, még úgysem beleztem csigát.. jaj :S
Amik a kedvenceim voltak, hogy kínában úgy tisztelnek meg egy vendéget legjobban, ha hoznak egy elő kígyót, kivágják a szívét és beledobják a MÉG DOBOGÓ SZÍVET egy pohár borba s a vendégnek ezt meg kell innia. Mondjuk Esztivel ezt kipróbáltuk volna szívesen. mármint nem a műveletet, hanem a fogyasztást. Nekem különleges vonzalmam van amúgy is a kígyókhoz, meg a vérhez meg a borhoz. Mi baj lehet?
A másik vicces dolog, mikor egy majom fejét beszorítják a rácsok közé, felvágják a koponyáját és a még élő majom agyából csipegethet a vendég.
Nem, ezeket nem én kreálom, ezek a tanár mondta nekünk. Össze is néztünk a már sokszor említett barátnőmmel, hogy ezeket a srác biztos csak kitalálja, hogy menőnek higgye magát, hát ilyen nincsen.
No meg Észak-Koreában akkora az éhínség, hogy a felőttek a saját gyerekeiket eszik meg, sőt árulják a gyerek karokat a piacon? Hát nekem itt telt be a pohár. Nem ilyen nincs. Ma. Nem lehet. És lehet hogy van, de ... na mind1 őrület.
Jövő félévben végre lesz szakács ruhánk is: szakácskabát, -nadrág, -sapek! :) Mondjuk még a formaruhánk minig nincs kész, de elvileg szünet után már meglesz és onnantól kezdve mindig abban kell lenni értékesítésen. Majd a gyakorlatra leszek kíváncsi a Famulusban, mert még üresen is alig bírok el egy svájci tányért, és az még meleg is lesz, meg lesz rajta étel. És ha még mind ezek mennének is, akkor még mosolyogni is kell, hogy ez nekem milyen jó :)
Nem baj. Szeretem a kihívásokat. Épp azért vagyok főiskolás :D Meg SKB tag. Meg színkörre járó.
Szerdán gólyabál lesz, aminek a szervezői közt is vagyok persze szóval díszítenem is kell, meg ruhatáros is leszek, meg bármi van én is ugrok mint a többi SKB-s. Megéri a dolog például nem kellett jegyet vennem, és egy nagyszerű csapat tagja lehetek. Jófejek, csak ők már egy csapat, nekem még be kell szivárognom lassan. Mind másod meg harmad évesek. De már törik a jég. Örülök nekik. :)
Mit írjak még ... mondjuk hogy nem szeretem a művtöri tanáromat és a legjobb mind között a marketing tanár! Komolyan, ha bemegyek az előadásaira (és mért ne mennék?), az olyan minta egy stand-up comedyre állítanék be. Kezébe veszi a mikrofont és elkezdődik a show. Ő ugrál, mutat, beszél, és nevettet. Viccesen, izgalmasan elmagyarázza a száraz ábrákat és táblázatokat, feldobja őket pár magánéleti sztorival, de van a srácnak tartása azért és épp ezért tanári tiszteletet is sugároz. Beadtam egy marketing házidolgozatot és oly lazára vettem a figurát, ahogy ő szokta és elég jól osztályozta ezt. Ennek nagyon örülök, hogy van egy olyan tanár, aki tényleg a lényeget nézi, tudja hogy mi is emberek vagyunk, akik jófejek és ő is jófej és nem nehezíti meg az életünket, hanem segít. Nagyon értékelem a munkáját.
Jófej
