illemszabályzatról
Munkába menet lépcsőkön megyek fel a metróból a felszínre. Az egyiknek az alsó fokán két ember ebédelt ma és az egyik oldalvást elfeküdt amikor melléjük értem, és tekintetét térd alá érő szoknyám alá próbálta cselezni. Kért is: "Hadd nézzem már meg a pinád!"
A társa már előtte rászólt, hogy egyen - gondolom, ismeri már és tudta, mit fog előadni a másik. Meg sem fordultam csak mindig utólag jut eszembe, hogy mit is válaszoltam volna szivesen hogy ne legyen ez is egy mindennapos elhatárolódós eset.
"Jól értem, hogy az illatos kertemet kívánja látni? Oh. Nem mutatom meg." Kábé.
Értem én, hogy a jó ízlés meg a megérzés nem hagyhatja, hogy
ilyen kérésekre igent mondjon az ember, meg esetleg fél is, hogy ha
visszaszól, akkor megjegyzik az arcát és mindig kifogják pécézni.
Hogyan tudna mégis változtatni ezen a kiközösítésen?


_Bathing_Woman.jpg)
