medu blog-ja

Kedves Naplóm! (vagy hogy is kell ezt???)

Ma is érdekes napra virradtam. Úgy indult, hogy reggel 7-kor mintha rugó lökött volna ki az ágyból, reggeli, zuhany, után negyed 9-kor már úton voltam melóba. Hülyének is nézett mindenki, nem ezt szokták meg tőlem. Aztán ma egész nap volt kedvem ahhoz, amit csinálni kellett, ezt meg én nem szoktam meg magamtól. Aztán délután irány P...cs..., és hát okoztam egy kellemes meglepetést a tegnap már emlegetett kisasszonynak... Egy tanulság mondjuk volt, mégpedig hogy félig hóban állva, egy kocsi kalaptartóján kissé igénytelen csomagolóba (ez van, kényszerhelyzet volt) ajándékot gyömöszölni nem túl vidám, ámde külső személőnek rendkívül szórakoztató dolog. :)
Aztán az ismerd-meg-hazádat-mozgalom keretén belül kis teketgés a budai hegyek abszolút áttekinthető utcáin, és már itthon is voltam.
Mondjuk az vicces volt, hogy enni teljesen elfelejtettem egész nap. Ez csak azért volt furcsa, mert ez egész nap nem zavart, viszont mire haza értem konkrétan az éhhalál szélén álltam... De a Netpincér megmentett! :)
A nap egyetlen nem pozitív élménye: a lakótelepen a lépcsőházban egy kb 15. éves lány olyan lazán csókolommal köszönt, hogy szegényt elég csúnyán kinevettem. Aztán mire felértem a lakásba, már szarul éreztem magam, merthogy ezek szerint tényleg vénülök...

Holnap reggel egy gyors Szentendre-Bp-Gyöngyös-Karácsond-Gyöngyös-Szentendre kör, temetői kertrendezés, de aztán 2 nap nyugi. Már várom!

Tatának: az új mottó: "Megin egy jó nap, mi?" :)

m

Na, megin' itt. A jókívánságokat köszönöm, aki meg ki van bukva, hogy ide már engem is beengedtek, az a rendszer üzemeltetőinél reklamáljon! :)
Kedd szerdán elég beteges voltam, de a két nap szünet azt hiszem eléggé rendbe tett! Már csak utól kéne érnem magam a munkáimmal...
Ehelyett a mai napot ajándékkereséssel töltöttem. Nem akarom hosszan ragozni a dolgot, de minden esetre tettem egy fogadalmat: Jövőre december 1.-re minden ajándék a szekrényben lesz. Ez egyszerűen nagyon durva, ami a városban ma volt. Dugó, ideges emberek egész nap, mindenhol. Ha nem lett volna jó a társaságom, akkor lehet, hogy nem jutottam volna a lista végére estére. Majd holnap meghálálom a társaságomnak... :)
Aztán még volt ma egy izgalmas élményem. Jövök haza este 10 körül a nyugatiból, a budaörsi út meg végig be volt dugulva. Gondoltam, hogy valami baleset lesz, ezért meg sem lepődtem, amikor kék fények villogtak elől a távolban. Akkor már jobban, amikor kiderült, hogy baleset sehol, a kék fények meg két, az úton keresztbe álló rendőrautóból jönnek, amik a 4-ből 3 sávot elálltak, a maradék egyben elhaladó autókat meg 6 géppisztolyos rendőr sasolta. Valami nagy balhé lehetett a városban, ilyet talán az aranykéz utcai robbantás után lehetett utóljára látni...

Na, asszem mára elég ennyi, pizsama van, holnap meg még meló... Aztán 3 napig házi koszt, telefon kikapcs, döglés egész nap. :)

De netem lesz, úgyhogy majd írok...

m

Hát emberek, ünnepélyes pillanat ez, megkezdem a rendszeres naplóírás megpróbálása című projectet. Tulajdonképpen az fog jobban meglepni, ha tényleg rendszeresen fogok írni, de mint tudjuk, a remény hal meg utóljára...
A motivációm nagyjából az, hogy annyi állatságot látok napról napra a világban, meglepő, szánalmas, örömteli, csüggesztő, stb. élmény ér, hogy pazarlás, ha nem marad vhol nyoma.
Ja, előre is jelzem, hogy kissé döcögős a stílusom néha...
Hogy valami napló is legyen: Ma betegen döglődtem itthon. Ezen kívül felhúzott egy ember azzal, hogy mennyire képtelen egyszerű dolgokat elintézni, és ezzel mennyire megszívat kb. 15 kollégát. És ezért még fizetjük is...
A pozitívum pedig az volt, hogy megkeresett egy olyan ember, akiről meg voltam győződve, hogy hülyének néz, vagy utál, vagy mind a kettő.
No, ennyi. Majd holnap...

m