Néha itt vagy,egészen közel,máskor pedig baromi távol…Néha feltűnsz,életem része vagy,néha eltűnsz….Ha ujra ittvagy,felkavarod az állóvizet….Nem csak az állóvizet…az érzéseket is…Nem tudom mit akarsz,nem tudom mit akarok…Most is felkavartál…Jo érzés,csak furcsa…most másmilyen,mint eddig…Nem tudom….Látod már én sem tudom….De most jo hogy vagy,még ha messze is…és nem is teljesen,de egy picit az enyém vagy…picit birtokollak…ugyis olyan ritkán adatik meg ez nekem…Nemtudom…

Többé soha.Sohatöbbé.Te nem érsz ennyit,én sem érek ennyit.Minek kínozzam magam,ha semmi értelme?! Fölösleges már minden könnycsepp.Jobb ez így.Én sem kínozlak,te sem kínzol.Többé soha.Sohatöbbé.Nem ismersz,én sem ismerlek.Mindenkinek jobb így.Örülök és örülsz.Boldog vagy és boldog vagyok.Többé soha együtt soha többé.