Tegnap este ettem két fekete-erdei sonkás piritóst, ittam egy pohár bort, megmostam a hajamat, megborotválkoztam, aludtam hét órát, ma öltöny van rajtam és magázok mindenkit.

Megebédeltünk, a kandallóban ropog a tűz, a kutya alszik a lábunk mellett nincs más hátra mint, hogy a szerkesztőség kérdőre vonja Mátét, milyen is volt a 2009-es év értékeljen, törjön pálcát, összegezzen és vonjon le konzekvenciákat.

 

Szerk.: - Hogyan kezdődött, hisz a kezdet mindig fontos?

Máté: - Január első heteiben rögtön visszalőni magad a rajtvonalra nem túl jó omen, ezt azért teljes biztonsággal állíthatom, de aztán a síeléssel és az Uma Thurman imitátor lánnyal szépítettem. Mármint ne értsenek félre az olvasók, én vallom az Closer c. filmben elhangzott tételt, hogy nem baszok bosszúból, inkább csak így alakult.

Szerk.: - De aztán jött a fordulat ha jól emlékszem.

Máté:- Igen, a reunion édes ízével telt meg a szívem és jött a tavasz. Nagyon örültem és reményteljes voltam.

Szerk.: - Jól átgondoltad, vagy hagytad magad, hogy az érzelmeid vezessenek?

Máté:- Inkább az emocionális oldal győzött a racionalitás felett.

Szerk.: - Majd jött ugye a nyár, teli élményekkel, ha ki kellene emelned egy momentumot, hisz nem vehetjük itt végig az egészet mi az amire azt mondod, hogy igen ez az volt?

Máté:- Talán amikor Montenegróban az első este feküdtünk a sátorban, kilógott a fejünk és néztük a csillagokat, ott azért leállítottam volna az idő kerekét, hogy akkor itt tökéletes és ne tovább.

Szerk.: - De hogy egy ócska frázissal éljek a jó dolgok arról híresek, hogy véget érnek. Utána jött a lejtmenet, nem tudom erről beszélhetünk-e?

Máté: - Ne haragudjatok, de erről nem szeretek beszélni. Inkább megtartanám magamnak.

Szerk.: - Megértelek, az ember inkább a jó dolgokat emlegesse mintsem... Na de akkor inkább mesélj ennek a nem túl fényes évnek a befejezéséről?!

Máté:- Elég rákendrollos minden tekintetben, és talán ez most így is marad.

Szerk.: - Persze azt hiszem a kedves olvasók akik követik a blgot tudják jól. Azt vettük észre, hogy mostanában ritkábban írsz, nem is annyira részletesek a beszámolók, jó nyilván te mint főszerk. megteheted, de ezt mivel magyarázod?

Máté:- Kicsit olyan bénának érzem már leírogatni, hogy ú ez mekkora volt, ú az mekkora volt. Mert persze kibaszott izgalmas az életem mint én magam (összeráncolt homlokkal cinikusan nevet). Meg a tumblr is rabolja az időmet elég komolyan. Na mindegy gyertek inkább velem, csináljuk együtt, legyetek ott.

Szerk.: - Most kérdeznék tőled legeket ebben az évben, amolyan gyors kérdések gyors válaszok.

Máté:- Jó rajta...

Szerk.: - Legjobb étterem élmény?

Máté: - Bécs, Prater csülköző, életembe annyi disznóhúst egyben nem ettem még.

Szerk.: - Legjobb bor?

Máté: - Horváthúréknál egy 88-as Oremus aszú.

Szerk.: - Legjobb album?

Máté: - Húú ebből több is van, talán legtöbbet a Muse The Resistance-t, de a The xx-et meg a Bat for Lashes-t is sokat hallgattam.

Szerk.: - Legjobb élmény az úton?

Máté:- Amikor apu ezres Monsterével csapattunk a Laurával és kiabálta, hogy előzzél, előzzél.

Szerk.: - Legjobb buli?

Máté:- A The Pills bármelyik koncertje, na jó a viccet félre téve a házi buli kategória aranyérmese a Ievával töltött péntek este, a koncert kategória ultimate winner-e pedig kérdés nélkül a Scooter koncert volt. (nevet de komolyan gondolja)

Szerk.: - Legjobb blog?

Máté: - Malackaraj egyértelműen.

Szerk.: - Legjobb netes izé?

Máté:- Tumblr.

Szerk.: - Legjobb alkalmazás?

Máté:- Dropbox. (illetve továbbra is rajongok a google produktumaiért)

Szerk.:- Legjobb film?

Máté:- Tudom, hogy 2005-ös de én csak most év elején láttam, az Ádám almái.

Szerk.: - Leghasznosabban elköltött forintok?

Máté:- Az Ariete kávéfőzőm.

Szerk.: - Kérdezhetnék még ilyen legnagyobb szopás, legnagyobb csalódás, legnagyobb baklövés..stb dolgokat. De nem szeretnék sebeket szaggatni így azt hiszem ezt most kihagyom.

Máté:- Köszönöm.

Szerk.: - És akkor ha így magadba nézel az év távlatában?

Máté:- Valami homokvihaszerű, konfúz dolgot alkot, mert ugye volt rengeteg jó, meg rengeteg szopás. Szopással végződött, így nem tudom őszintén azt mondani, hogy egál lenne, inkább a szarság dominál.

Szerk.: - Nem érzed elcsépeltnek ezt a 2009 szar mémet?

Máté:- Persze hogy az. De baszki a tényekkel nehéz vitatkozni.

Szerk.: - Hogyan zártad le?

Máté:- The best is yet to come. Megpróbálok kiegyensúlyozott teljes és tartalmas életet élni. A gyermekeim anyját megtalálni faszságot végleg elfelejtem.

Szerk.: Tudom ez ilyen oszkárgálás cucc, de vannak olyan emberek az életedben akiknek - ugye még ha szar is volt - de megköszönnéd ezt az évet?

Máté: - Persze, a családnak, részben a Laurának is, Heninek, Börninek, Petinek, Gaspóknak, Horváthúrnak, Tociéknak na meg bárkinek aki beszélgetett velem, meghallgatott, írt, olvasott.

Szerk.:- Nos köszi az őszinteséget, ismét közelebb kerülhettek a kedves olvasók hozzád egy fél lépéssel. A legjobbakat 2010-re persze rajtad múlik nem azon, hogy most milyen számot írsz a szerződéseid keltéhez.

Máté:- Örültem, na jó gyere idd meg a maradék kávédat és induljunk vissza Budapestre.

 

 

 

 

 

Ma a Péter Anna iránti rajongásom tüzére maga a rajongás tárgya dobott öles fahasábot.

 

Ma hajnalban az üllőin vártuk a taxit Börnivel. Odajött hozzánk két kurva és feltették az ominózus kérdést, hogy fiúk szeretnétek valamit. Simán rávágtuk, hogy igen egy sávos 6%-os szja-t.

Tegnap este Börni mozija az Engedj be c. filmet vetítette. Egész jó.

Nos a sors kegyeltjének semmiképpen nem nevezném magamat. Inkább amolyan kitaszított újkori helótája vagyok én ennek az évnek. Ma reggel a légitársaság telefonja ébresztett, töröltük a 31-dikei járatot Vilniusba, fel tudunk ajánlani egy január 2-odikai jegyet. Nos a 3-adikai visszautazásomat illetve a szilveszteri meghívásomat tekintve Ön is érzi, hogy ez az opció nem nyűgöz le. Így most akkor pénz vissza, én pedig maradok itt és nincsen rákenroll utazás, helyette csak a csalódás marad.

A szerkesztőség nagyon boldog karácsonyt kíván mindenkinek, aki erre járt, jár vagy járni fog. Lesz majd évértékelés a két ünnep között, és akkor lerántom a leplet titkos életemről, meg mint lentebb említettem pörög majd a permanens kétvégén égetés. Addig is ha bárki rosszul vásárolt volna  a kedvesének, ne feledjétek:

 

 

 

A broiler egy tipikusan olyan szó, ami sosem fog beférni a fejembe.

Ma reggel kaptam 300 g jázminos zöld teát a Nárcisztól. Kérdeztem hogy ez karácsonyi ajándék mondja, hogy nem csak látta, hogy elfogyott az előző zacskóval.

 

Istenem, ha kicsit lenne szebb és fiatalabb...

...hogy túlessünk ezen a karácsonyi roadshown, megint vezethetek végtelen kilómétereket. De várom nagyon, hogy huszonhatodikán szétvághassam magam az indie karácsonyos balhén, azt is várom, hogy hirtelen utána megint megcsússzak a '99-es bulin, valamint azt is, hogy mindezeket követően ismételten tönkretegyem magam harmincadikán a Népipapán. De a legeslegjobban azt várom, hogy harmincegyedikén reggel elrepüljek Litvániába a nagyszerű Ievát meglátogatni.* Miközben folyik a permanens burn outolás addig pedig dolgozom lelkesen, szorgosan.

 

Jajj és hát a lényeg, amit mindennél jobban várok, hogy vége legyen ennek a tetves évnek.

 

* a szerk. eddig nem forszírozta ezt a témát de a lényeg, hogy vett egy jegyet Vilniusba, 31. érkezik oda és 3. este jön vissza, mert a szerk.-t meghívta a fent említett svájci litván lány.

Tegnap este megnéztük az Avatart 3D-ben. Elhatároztam akármilyen is lesz azt mondom, hogy szar, mert mégse simulhatok be a közízlésbe. Meg tényleg milyen lenne már valamire azt mondani, hogy szenzációs, amire már csillióan mondták, hogy szenzációs. Na de nem is ez a lényeg hanem, hogy a szerkesztőségben lakó Fenék Tibi, olyan szinten cibálná meg a benga kék főszereplő csajt, hogy farka se érné a földet. Ennyire szekszis humanoid izét talán Angelina Jolie Beowulfos vonaglása óta nem láttunk.

 

 

A Snow Patrol, Up to now c. albumát hallgatom a jó meleg irodában. 

 

Megy a hóeséshez.

 

Ma munka után voltam a Sarki fűszeresnél, viszonylag közel is van a lakásomhoz, meg Orosz Péter is ajánlgatta. Vettem sonkát, fel is szelték gyönyörű vékonyra.

 

 

 Beszélgettem kicsit az egyik tulaj sráccal, nagyon kedves volt, mesélt az új libamáj receptjéről, meg lesz friss osztrigájuk az ünnepek alatt. Iszonyatosan tetszik a hely. Jajj és amikor indultam el láthattam Ábel Anitát teljes testi valójában, jött ő is vásárolni.

Gyermekkori becsípődés. Úgy hét, nyolc éves koromban az egyik kedvenc számom a Paint it black volt a Stones-tól. A számhoz való vonzódásomat megőriztem az évek során. Olyannyira, hogy múlt hétvégén a fuckyeah mozgalom keretében csináltam egy blogot neki a tumblr-en. Valójában sok hozzáadott érték nincs benne, csak gyűjtögettem a youtube-on. Talán a legzseniálisabb feldolgozás az a jó Karel Gott-é.

 

Mondtam a Nárcisznak, hogy húzza ki magát. Erre ő, na igen akkor a vállaim nem árnyékolják le a maradék mellemet.

A complexes programok frissítésénél talán csak magának a windowsnak az újratelepítése lassabb folyamat.

 

Reggel munka kezdés gyanánt letöltöttem a Where the wild things are c. filmet. Nem értem, hogy egyáltalán nem volt itthoni bemutató, vagy csak én késtem le róla?

Ma este vettem egy kabátot, utána pedig voltam az öcsém koncertjén a Gödörben. Ezen a héten nagyon sokat kell dolgoznom, így az eheti (értsd péntekig) szórakozást ki is pipáltam.

Péntek: a gumipopon összebarátkoztam két lánnyal akik megitattak sör-pálinkával többször is, pedig mondtam nekik, hogy kínos ez a nemi szerepek felcserélése, de nem hatotta meg őket. Ugye magam ellensége csak nem vagyok, ha fájása édes hadd fájjon, hagyom.

Szombat: a trafóban az operation blade széteffektelt változatával megvették az estémet. Mondjuk inkább beszélgettem, mint táncoltam.

Vasárnap: este voltam korizni.

Megcsináltam a Péter Anna féle csilisbabot. Jézusom. Nagyon durva lett. Alig kapok levegőt, a vérnyomásom sehol.

Szolnokon a repülőtértől nem messze volt a házunk.

 

Gyulán egy jósnő lakott a szomszédunkban.

 

Szegeden pedig sokszor berezonált a terasz ablak amikor Újvidéket bombázták.

Az egyik partner pénzintézettől egy nő hívogat. De tényleg az az igazi follower típus akinek azt is meg kell mondani, hogy mikor menjen ebédelni. Evidens dolgokat kérdez meg azon a címen, hogy te jogász vagy ti ezt jobban tudjátok.

 

Ma mondtam neki, hogy ha folyton telefonálunk, nem tudok dolgozni, így este is bent kell maradnom és ugye ő sem akarja, hogy a gyerekeim apa nélkül nőjenek fel.

Hívom az egyik saját ügyfelemet. Megjött a cégbíróságról a végzés amit már várt nagyon. Nem veszi fel. Na szuper, próbálom többször, semmi. Erre most jön az sms: "A Karib-tengeren hajózok Mexikóból Beliz felé, majd hétfőn hívlak." Először mosolyogtam, utána viszont...

Eseménytelenség emészti fel mindennapjaimat. Csak munka. Viszont ma este filmklub nálam. A Berlin Calling c. filmet vetíti a Visegrádi utcai saját bejáratú filmszínházam.

 

 

Aki olvassa ezt és szeretne jönni, az szóljon! Csattanómaszlag, szárított angyaltrombita és pszilocibingoma lesz. Ha valaki mást is akar az hozzon!

Végül az unokatestvérem jött el velem mozizni. Előtte ettünk a Hathiban. Ez a Kiságyúk, nos annyira nem volt egy hú meg há, de jókat nevettem.

Valaki/ik ma este velem Kiságyúk c. film a Tabánban 20:00-tól?

Szombaton este borozás, azután mulatozás. Ez a szote klub olyan, mint a coca-cola nem változik ugyanaz az íz évek óta!

 

Vasárnap az öcsém születésnapját ünnepeltük. A kutyánknak is ilyenkor van a születésnapja, 13 éve hozta őt a Mikulás.

Röhejes, de úgy néz ki elkezdtem csinálni az egyház alapításos munkát. Még nem látom pontosan lesz-e belől valami, de big fun, az biztos.

Nos ez a hét is eltelt. Főleg csak dolgoztam. Nem voltam sehol, csak munka. Minden este sör, füstölt tarjával lefekvés előtt, olyan volt ez nekem, mint gyereknek a meleg tej csokis keksszel.

 

Most haza megyek Szegedre, és eszek egy halászlevet.

 

Ha nem mennék haza akkor ma este tuti az A38-ra mennék a taszos buliba, na nem mintha a Ludditákat egy percig is szeretném. Illetve roppant mókás, egy csajszi elhívott ma este a Fine Living Forum névre keresztelt ultrafenszi rendezvényre ahova nem megyek, pedig tuti jól mutatnék a "Catwalk" coctail partyn. Baszodalássan.

Tegnap este féltizenkettőkor léptem le innen. Ma reggel a főnököm ébresztett, hogy ahogy lejön az OTP mai nyitó árfolyama azonnal hívjam. Persze csipás szemmel pizsiben, majd biztosan belövöm a laptopot, mi?!

 

Este még sütöttem magamnak Saté ayamot, amit tizenkétévesen kínosan szóviccelve rendszeresen saté anyámnak hívtam. Sajnos mogyoró szószt nem tudtam csinálni, mert nem volt otthon Pindakaas(na nem mintha bármilyen más mogyorószósz ne lenne jó hozzá). A Pindakaassal kapcsolatos sztorim, hogy a jó hollandok a mogyorószószt, pindapoup-nak azaz gyerekkakinak is hívják. Ami a kind, mint gyerek szóból lecsalva a k betűt p-re, és a poup-ból mint kaka jön össze. Persze lehet, hogy valamit helytelenül írtam de nézzétek el nekem a holland tudásom elég hiányos.

"Just because we use cheats doesn't mean we're not smart."

 

/The Moldy Peaches: Anyone else but you/

Tegnap este egy ügyfél aspiráns:

 

Ü.: - Jogi segítségre lenne szükségem.

/rögtön felcsillan a szemem, hogy itt év vége előtt kis plusz pénz, meg minden/

M.: - Mondja csak miről van szó?

Ü.: - Egyházat szeretnék alapítani.