Erről a hétről eddig annyit, hogy pár éves hiánypótlásként megnéztem a Zöld henteseket. Imádom a kolbászt. Amit az öreg tol az elején a kolbász filozófiájáról, hát leestem a székről, annyira nevettem,"El tudsz képzelni nagyobb megaláztatást annál mint, hogy visszatöltsenek a saját seggedbe?!". Másnap jártam a Sirályban. Azt követően pedig sörös csülköt sütöttem. A csülökkel az a baj, hogy ezeket a disznókat kopasztják nem perzselik, így a bőre nem keményedett meg és lett ropogós, ilyen szar gumiszerű maradt. Pedig sütés előtt gáz felett megperzseltem kicsit, de ez is kevés volt. Finom volt az íze de a hús-zsír-bőr konzisztenciával legkevésbé sem voltam megelégedve. Vettem a piacon hozzá savanyú erős paprikát, meg káposztát. Ittunk hozzá sört, amikor az elfogyott akkor egy konyári küvét. Elkezdtem, a szakvizsgára összeszedni a cuccokat. Még nem tudom elképzelni, mi lesz velem három hétig alkohol és emberek nélkül?!