valóban hatással vagyunk-e a Másikra? hatunk rá, megváltoztatjuk (az életét, életútját, gondolkodását) valóban?

vagy ez eleve benne foglalt az életében, az enyémben? (nem változás, elrendelés)

milyen fontosak vagyunk mások életében? gondolnak ránk, akik nem közeli barátaink? (nemcsak nem érzés-közeli; és akik kontinens-messze laknak)

ezek lennének az ágak, amik fenntartanak a szakadék felett?

vagy ezek az érzés-magok bennünk, amik nőnek, nyessük őket, elhalnak, újranőnek?

mik nekünk a találkozások, a beszélgetések, az érzelmek?

lehet-e egy történet befejezett? találkozhatunk-e valakivel úgy, h valaha is elváljanak útjaink?

le lehet-e zárni egy kapcsolatot? egy találkozást múlttá tenni? elvágni valamit, ami elkezdődött?

(még a halál sem vágja el az élethez fűző kötelékeket, cérnákat, láncokat...)

hogyhogy visszatér a múltból az elfelejtett? (még ha jó is volt, de el/kimúlt)

miért olyan bársonyosan jó érzés ez? (olyan melengető, álmos nyári délutánban szálló porszemektől homályosodott vidéki tájas, az a meleg pasztell-színes)