üzenőfüzet

21:30 És tényleg van ilyen, aki kertvárosban, kedd este fél tízkor nekiáll fúrni meg kompresszorozni (nem tudjuk pontosan kianalizálni, légkalapács is lehet).

21:35 Odaégett a piritós, a vizuális effektek is megvannak mostanra.

21:40 És még mindig.

21:50 Észreveszem hogy vizsgaidőszak második napján 2 kredit kell már csak az érvényes félévhez. Kis nyugi legalább.

22:00 Nem hagyja abba.Sőt, áttért a sarokcsiszolóra.

22:05 Az égettszag belengi a lakást, de én csakazértis visszavonulok statozni, ebben már senki nem akadályozhat meg.

315 apáczais ismerős a 626ból.

azt hiszem így visszagondolva szerettem:)

"A belső cenzor figyelmeztet rá, hogy túl sok forog kockán: jó hírünk, családunk, karrierünk, munkahelyünk, a cégünk ellen indított per. Mosolyogva tesz lakatot a szánkra, remegni kezdünk, és kétszer is meggondoljuk. Megerősíti az uralkodó véleményt, és bátorítja a >>gramofon elmét<< (Orwell).

Keze megérinti még a gyermekeinket és barátainkat is, s annak a művészetére oktatja őket, hogyan ne mondják ki azt, amit gondolnak. A cenzúra ott lakik testünk gesztusainak lomhaságában, óvatos és tisztelete méltó öltözködésünkben és mindenekfelett a gyávaságban, a szellemtelen humorban, a gyenge képzelőerőben és a lapos szavakba öltöztetett színlelt véleményekben."

John Keane

Muszáj volt ide beírnom. Egyrészt elgondolkodtatott, másrészt tökéletesen leírta amit a legjobban utálok az emberekben és így magamban is.

Ma felcsillant sok kis reménysugár, hogy talán mégse olyan lehetetlen a helyzetem, úgyhogy ezen a héten nincs több rinya, csak jó dolgok, meg néha egy bölcsesség, mint ami a blog címe is pl.

Igen, belelapoztam egy kéttégla méretű könyvbe, és bár a kis indiai kislányokról és a nagy tiszteletnek örvendő majmok 20 oldalon tartó verekedéséről készült képek nagyon nem vágtak földhöz, elgondolkodtató és igaz dolgok vannak benne, és egy szuszra végigolvastam mindet, pedig nem rajongok az ilyenekért túlzottan.

Egyébként miért tűntek el az új sarokról az idézetek? Szerintem nem csak én hiányolom..

Ma rámmosolygott a dísztárcsás bácsika. Jobban megfigyelhettem most mert kb 3 méterre állt tőlem a füvön a sok műanyag között büszkén, tartással, olyan mávos egyenruhába öltözve ami szerintem már akkor kifutott amikor anyuék születtek, de mégis annyira rendezett volt az egész mintha skatulyából húzták volna ki.

Egy folt se a zakón, nadrág élére vasalva, a kalap is makulátlan.

Nem is a megható szó a legjobb kifejezés, hanem amikor meglátom, úgy érzem tényleg léteznek tündérek és őrangyalok, még ha nem is olyan külsővel, mint azt sokan gondolják.

Furcsa érzés, de megnyugtató is.

Negyed 10 van, az elmúlt hónapban alig volt rá alkalom, hogy ilyenkor fennvoltam, most meg ennek ellenére ma ez idáig annyi csudajó dolog történt velem, hogy csak na:)

(attól tekintsünk el hogy megint nem tudtam aludni semmit)

Szóval fél 5kor kibotorkáltam reggelizni, nutellás kenyeret jó vastagon, és közben pont az Ember a holdont játszották valamelyik tévén, amit nagyon szeretek. Aztán épségben beértem, és Újpalotánál megint találkoztam azzal az öreg bácsival, aki szerintem amióta dísztárcsa van a földön ott álldogál az út szélén egy csomó elgurult dísztárcsával, és ha valakinek pont olyan hiányzik, ami benne van a gyűjteményében, odaadja neki pár száz forintért.

Ezt a bácsit még sosem láttam rosszkedvűnek, most is mosolygott mindenkire, akik morcosan kucorogtak a kocsijukban. Megható az egész.

Aztán a külkeren 10 perc késéssel ugyan, de megnyitották a neptunt és én egyike voltam a pár szerencsésnek, akiknek működött is:) úgyhogy most hátradőlhetek, mert sikerült egy olyan órarendet összehoznom, hogy péntektől hétfőig nem kell bemennem:)

Fél óra múlva viszont vizsgázom, de már annyira nem tud izgatni, lesz ami lesz, ez a nap már így is túl jó:)

luxusvacsora

Ami azért vicces, mert ha kettőnél több dolgot rendelsz (márpedig elég valószínű hogy igen), akkor bizony meg kell szenvedned, hogy biztonságban eljuss az asztalig a minden irányba hajló papírtányérokkal anélkül, hogy a kocsidat se csórják el. Közben persze ott vannak a szelektív gyűjtők, tálcatartóval mindennel..

Kezdem nagyon jól érezni magam egyedül, főleg akkor,amikor 30 óra nem-alvás után gázolnak el a gyerekek a játékosztályon, mert a szemközti sávban megpillantották a világ legjobb ActionMan-ét. Elismerésem azoknak a szülőknek, akik ilyen faktorú veszélyzónába el merik vinni a gyereküket:)

Más: ma már csak egyszer tévedtem el a háromból, szóljanak a fanfárok.

Az utóbbi években sikerült az Indira Gandhi-hasonmástól elkezdve az elszabott félvér Jacko-Mariah Carey zabigyereken át a roma kisebbségi önkormányzat elnökéig felvonultatnom az igazolványkép elcseszésének teljes palettáját, de ma végre megtörtént a csoda.. még az okmányirodás néni is mondta, hogy egész jó lett, főleg a személyimhez képest. legalább őszinte.

Vezetni meg még mindig nem fogok tudni egy héten belül, de anyuék legalább kifogyasztották a benzint a kocsiból:)

Egyébként jó volt a hét, megvolt a szülinap, ezt kb öten tudták is, (jól van, tudom, fene a panaszos számat) buli, mozizás, gólyabál, egy nagyon vicces elsősegélyvizsga (60 éves HumorHerold mentős második kérdése: mit kell adni a hasmenéses orrszarvúnak: utat, hahaha)

Lányok, vigyázzatok a tömött buszokon. És nem a zsebtolvajok miatt.

Erre a hétre legyen elég csak ennyi, mert most épp próbálok magamhoz térni.