bűntudat
most esett le kb 10 perce, hogy azért nézett rám ő nemrég csúnyán, mert korábban figyelmetlenül elkotyogtam valamit, amit nem kellett volna. késő bánat eb gondolat, ha ezt olvasod, ezúton is bocsánatot kérek, remélem mielőbb megtehetem személyesen is, nem akartam rosszat, csak valamit nagyon benéztem..
ilyenkor elgondolkozom, hogy mások milyen gyakran bántanak meg valakit, és ha megbántanak, hogy érzik magukat utána? én a legkisebb dolgokon is napokig tudok agyalni, és nagyon rossz lesz a hangulatom amíg vagy meg nem bocsát az illető, vagy el nem felejtem a dolgot (általában az előbbi szokott megtörténni). Ilyenkor olyan jó lenne gonosznak lenni, aki leszarja az egészet mert nem érdekli mit gondolnak mások róla és nem számít neki ha esetleg pár vagy sok emberrel rosszban van, ő akkor is nyugodtan alszik. én meg nem tudok. pedig még sose bántottam meg úgy senkit hogy rosszat akartam volna, inkább csak a nagy számra nem tudok cipzárt tenni. és mindig megfogadom hogy innentől kussba leszek és mindig jön valaki aki mesél, és mindig kiderül a végén hogy már megint többet tudok a kelleténél. sajnálom srácok, de még nem sikerült felfogni hogy amit én tudok lehet hogy más nem, igyekszem, ígérem!
talán most jobb lett kicsit.
