One Step Closer
A 21. fejezet margójára-ha valakitől minden áldott nap kicsit távolabb ültetsz le egy kis herceget
-ha valakihez minden áldott nap kicsit közelebb ültetsz le egy rókát
az a valaki elvadul
A 21. fejezet margójáraaz a valaki elvadul
Lényeg 1: olyan nincs, hogy csak az egyik fél szelídül! A másik fél szükségszerűen vadabb lesz.
Lényeg 2: ha valaki megszelídít, aztán meghátrál, az még az eredetinél is vadabbá tehet.
nomár...
édes vagy, yafa. köszönöm. 2 éve óta sem tört el, csak simább lett.
érzelmi zsarolás? nem teljesen értem.
a rózsa mindig is csak egy rózsa marad. szép, de rózsa.
lehet szeretni, de virágként fog viselkedni mindig is. lehet, hogy
szebb lesz és új hajtásokat hoz, lehet hogy elhervad.
miért kellene, hogy egy rózsa vagy egy róka szelidüljön?
vagy akar valakivel együtt lenni rókaként és rózsaként, vagy nem
akar. az a kishercegtől független, a rózsa vagy róka döntése.
a kishercegnek kell vonzónak lennie a róka számára.
izi: de ezt csak mi érezzük! mi érzünk felelősséget iránta.
én úgy vélem, több éves macskamegfigyelés után, hogy ha szakítanék
vele :) és kitenném az utcára, igen hamar adaptálódna az új
helyzethez. elfogadná ami történt vele, és élné tovább az életét
ahogy éppen adott.
viszont nem lenne szívem kitenni az utcára.
megsirattam azt a cicát is, aki csak úgy betévedt hozzánk a
pizzériába és odaszokott, aztán egyszer elcsapta egy teherautó.
megszerettük, mert olyan volt amilyen.
barátságos, ÉRTELMES, figyelmes, bújós, játszós
megszerettük mert olyan, amilyen.
jött, jelen volt, elment.
tőlünk teljesen függetlenül. viszont nekünk hiányzik.
hogy energetikailag vagy biológiailag mi a magyarázat, abban nem
bocsátkoznék, viszont ténylegesen olyan érzés, mintha kivágtak
volna belőlünk egy darabot.
mintha akit megszerettél volna azzal össze is kötődtél volna, és
elvesztése által kevesebbnek érzed magad.
az istenszeretet egyik felülmúlhatatlan tulajdonsága, hogy sosem
veszíted el, akit szeretsz :)
lévén, hogy mindig lesz két dolog:
1. te
2. rajtad kívül valami
s mivel Isten egyben minden is, így mindig mindenhol mellettünk,
velünk van.
már ha érezzük.
Mert ha már nincs rajtad kívül semmi, akkor te sem igazán létezel,
mert nincs kapcsolat, nincs információáramlás.
jó, megállom, hogy ne mondjam ki, hogy a proton léte csak
annyira bizonyított, mint Istené :)
ismered a nevét, tudsz róla egyet s mást, némely tulajdonságát, de
soha sem láttad az igazi formáját :)
kezdhetjük megint, hogy mi tény és mi nem, de asszem inkább ne kezdjük. :)
ecs, fentiek nekem (nekünk) nem tények. csak neked.
ez még Descartesnek is tény volt, yafa :)
ja... télleg... ő gondolkodott... bocs :)
Descartes hívő volt. a 18.században. akkor még nem tudtak a protonok létéréről
csak kihúzod belőlem: TÉNY:a hit a gondolkodás hiánya.
drága, én egy nagyon racionális, ateista, materialista és természettudományos családban nőttem fel. nem érdemes vitába szállnunk egymással, mindig párhuzamosan elbeszélünk egymás mellett
akkor nagyon felvilágosultnak számított a gondolat, (mert a világ keletkezését nem tudták/tudjuk magyarázni) hogy Isten létezett, megteremtette a világot, aztán azóta meg az ember alakítja, és a természet törvényei (talán deisták, asszem)
ok. neked tűnhet evidensnek. csak akkor visszatérhetünk a kiindulási ponthot: abban a percben, amikor ezt másoknak is kötelezendően evidens tényként tálalod, azt a mások TÉRÍTÉSKÉNT ÉRZÉKELIK ÉS BOSSZANKODNAK :)
lezárhatjuk?
amit te mondasz, az nekem pont olyan mint a deizmus, a katolikus hit, a muzulmán vallás.
ti. egy a sokféle vallási filozófia közül.
ha ezt elfogadod, mindketten boldogabbak leszünk.
és amennyiben továbbra sem veszel tudomást az én hitemről, azzal megbántasz engem érzéseimben.
faszom kivan, hogy a valamilyen Istent hívők szabadon akarhatnak enegm meggyőzni olyanról, ami nekem nem hihető, viszont halálosan megsértődnek, amikor én is kifejtem a véleményem az A-teizmusról, melyben pedig rendületlenül HISZEK. pont
nem lehetnek igazi ismereteink emmilyen Istennek nevezett fogalomról. mert nincs. nem létezik. ez tény ;)
az ember találta ki, hogy ne érezze magát olyan kurva egyedül a Földön. aki bátor, annak nincs szüksége istenhívésre. és kész. ők az okosok. a hívők meg félnek gondolkodni, és még buták és befolyásolhatóak is. ez is tény.
bocs, ecs, csak átvettem a stílusodat...
"sokkal nagyobb bátorságra, kitartásra és alázatra van szükség"
Meséld be nyugodtan.
Te észre sem veszed, hogy folyamatosan szidod az ateistákat? De az bezzeg nem tetszik, ha ők szidnak téged vagy a hitedet.
atira san, láthatod, hogy nem érdemes.
TAKEITÍZI!!!menj a sarokba és szórd a hamut a fejedre!!!
Ok, eddig is látszott, hogy fanatikus vagy, most mégegyszer szépen le is írtad.
És "jó" hívő módjára tovább szidod az ateistákat.
A vallásotok tele van logikai hibákkal. Nade persze ezt már megszokhattuk, a hit nem logikára épül, sőt annak tkp. tagadása.
És ha már sértegetsz minket:

ecs: vannak nálad sokkal okosabb emberek, ők miért nem jutottak erre?
én túl ostoba vagyok ahhoz, hogy megfejtsek dolgokat.
és nem kaptam kinyilatkoztatást, talán pont azért, mert gondolkodni
szeretnék, és csak így hiszem el a dolgokat és nem úgy, ha kész
tényekként tálalják nekem.
Senki nem beszélt itt arról, hogy tényekként tálalnak dolgokat. Pusztán azt mondtam, hogy nálad sokkal okosabb emberek érdekes módon ugyanezekkel a módszerekkel sem jutottak arra, amire te. Engedd meg, hogy ezek után azt a következtetést vonjam le magamnak, hogy valami hibádzik a te megközelítéseddel.
Egyébként én is gondolkodtam hasonló módon, próbáltam logikusan tekinteni az egészre. Nekem nem érdekem egyik oldalon sem állni, így mindegy, milyen eredményre jutok. Viszont a vallásokban, az efajta hitekben annyi ellentmondás van, hogy nem tudom elfogadni őket.
kudarc, igaz:)
de a magyarban ez a kifejezés, és nem tudom más szóval mondani.