"Uram! A késemért jöttem!"
2008/11/26
2008/11/25
2008/11/24
2008/11/15
2008/11/10
Mamma har en elsker, en gammel gris.
Pappa spiller tennis, mamma spiller golf, og de bruker kokain.
Fordításban így nézne ki:
Anyának szeretője van, egy öreg disznó.
Apa teniszezik, anya golfozik, és együtt kokainoznak.
Félreértés ne essék, ez egy norvég szám. Olyan cowboy stílusban. (Az egyik norvég ismerősünk mondta egyszer a country-ra, hogy cowboy musikk. Azóta így hívjuk.) De amin a legjobban meglepődtem, hogy értettem belőle részleteket. Mint például a fenti sorokat.
Filmhét 1. fejezet
Azt is elfelejtettem leírni, hogy ma moziban voltam. Filmhét van a suliban, és ez volt az első ezzel kapcsolatos program. Egy norvég hip-hop bandáról szóló dokumentum film volt, aminek a tagjai egykori menekültek, most már a norvég társadalom teljes jogú tagjai, dolgozó emberek. Jó kis film volt, megérte megnézni. Itt a bemutatója, megtaláltam. (Ez pedig a banda honlapja, ha minden igaz, bár norvégul.)
Amúgy érdekes volt látni, hogy csak azokat nem
érdekli a film, akiknek szól(t).
2008/10/30

2008/10/26
A sajtvágó

Nem tudom, ki ismeri ezt a ki találmányt, mindenesetre egy norvég
fejéből pattant ki, és hívhatjuk sajtvágónak is, legalábbis otthon
mi ezzel a névvel illetjük. Íme egy kép róla használat közben:

Apropó, a gémkapocs is norvég találmány, és ami ebben a két tárgyban a közös, az az, hogy annyira büszkék rá, hogy postai bélyegeken szerepelnek.
2008/10/24
Ez megy most a Tv-ben, ugyebár az NRK (enerkó) csatornán. Egy zenés műsor, szeretem. Két csapat van, mindkettőben hárman vannak, és köztük egy-egy állandó. A zongorista. Ezenkívűl van mindkettő csapatban egy énekesnő és egy énekes.
Különböző feladatok vannak, melyeknek lényege, hogy kitalálják, melyik számról van szó. A szabályokat nem ismertetem, hosszú lenne.
Egyébként itt Norvégiában rengeteg zenés műsor van, és abból az öt millió emberből, amennyien vannak, rengeteg tehetséges énekes, zenész van. Szeretnek is muzsikálni. :)
Minden alkalomra van egy-két dal, amit aztán
közösen elénekelnek. Nagyon zenei nép.
2008/10/20
Abba a búbánatos életbe, hogy folyton esik az eső, és hogy az egész világ ködfelhőben úszik. Nem vagyok pipa...
Következtetés, nem tudtam a városban sétálgatni, mert eláztam volna, ezért hazajöttem anyával.
Holnap meg norvég nyelvtesztet írok. Pröve 1. Rohadjanak meg, a többi osztálytársam nem ír, csak én, egyedül a csoportból. És miért csak én? Mert európai betűkkel tudok írni, és olvasni is tudom őket. Micsoda földöntúli teljesítmény, büszke vagyok magamra.
Jeg liker ikke norsk og jeg snakker ikke, bare ungarsk! Takk.
És elvileg kapnék ösztöndíjat, megígérték, de nem nagyon van kedvük elintézni. Pedig nekünk is jól jönne az a havi 8000 korona. Ha a flyktingerek megkapják, akkor én is kérem szépen. A franc kivan ezekkel az arabokkal meg négerekkel. A norvég kormány pénzén élősködnek: kapnak szállást, ételt, meg plusz havi fizetést azért, mert iskolába járnak. Valamit nagyon elcsesztek ezek a norvégok. Addig fizetik a pénzt, amíg azok le nem teszik a Pröve 3-at, de hát azt ugye ki lehet tolni (évekig is akár), addig meg ugye nem kell dolgozni, elég átaludni a napokat, az iskolából meg elkésni (tapasztalat). Mi meg fehérek és egyben európaiak, nagy nehézségek árán kapunk munkavállalási engedélyt, meg papírokat az itteni élethez, ezeknek meg csak ide kell jönni és mindent megkapnak. Anyátokat, leszarom, hogy honnan jöttök, ha már mindannyian új országban kezdünk új életet, induljon mindenki egyenlő esélyekkel. Haragszom rájuk, na. És a norvégokra is (na nem mindegyikre).
2008/10/12
Norge / tredje lekse
Lofoten
A mágikus norvég szigetcsoport
1. Lofotenről általában:
Lofoten fjordokkal csipkézett, csodálatos tája Norvégiában található az északi-sarkkörtől északra. Felszíne változatos: magas hegyek (melyek csúcsai az eget súrolják), kristálytiszta tavak és sziklás tengerpart, amerre a szem ellát. E tulajdonságokat figyelembe véve nem túlzás, ha Lofoten világát mágikusnak nevezzük. Még a téli hidegben és fagyban is bámulatosnak hat.
A szigeten kb. 25000 ember él. Mindnyájan a halászattól függenek. A többség kisvárosban lakik, de manapság a távol fekvő területek is kezdenek benépesülni.
3. Lofoteni városok:
Leknes: a Vestvågøy-sziget központja. Nemcsak Vestvågøy, hanem az ország egyik legnagyobb halászati központja, de Észak-Norvégia legnagyobb mezőgazdasági vidékei közé is tartozik.
Svolvær: a legnagyobb lofoteni városok közé tartozik. Kommunikációs, kereskedelmi és művészeti központ, akárcsak Leknes.
Henningsvær: a legnagyobb halászattal foglalkozó falu a szigeteken.
Røst: a legextrémebb pont a Lofoten-szigeteken. A szigetcsomók híresek a gazdag halászatról és a madárkolóniákról. A város saját repülőtérrel rendelkezik.
4. Halászat:
Norvégia egyike azoknak az országoknak, ahol még engedélyezett a bálnákra való vadászat. Persze ebben is vannak korlátozások.
Bálnákon és ceteken kívül a tenget még rengeteg halfajtával, szolgál, mint pl.: a hering és a lazac. A kifogott hal nagy részéből szárított halat készítenek, ami norvég nemzeti étel. A télen kifogott halakat fából készült állványokra aggatják, minden fűszerezés nélkül. A halak tavaszra megszáradnak, és kellőképpen sósak lesznek a tenger felől fújó széltől.
5. Sport:
2008/10/11
Norge / 2.lekse
Oslo, a főváros
Fekvése Oslo az Oslo-fjord északi végénél fekszik. A fjord, amelyet a várossal átellenben fekvő Nesodden-félsziget csaknem kettévág, a várostól délre fekszik; a többi irányból zöld dombok és hegyek veszik körül. A város közigazgatási területén belül 40 sziget (a legnagyobb Malmøya) és 343 tó (a legnagyobb a Maridalsvannet) található - ez utóbbiak egyébként fontos forrásai a város ivóvizének. A legmagasabb pont a 629 m magas Kirkeberget. Bár Oslo népessége más fővárosokkal összehasonlítva nem nagy, szokatlanul nagy a területe, melynek kétharmadát védett erdők, dombok és tavak teszik ki. Számos parkja és nyílt területe szellős és zöld képet ad neki. Nem ritka esemény (különösen télen) vad jávorszarvasok megjelenése Oslo városiasabb részein sem.
Története Skandináv agák szerint Oslót III. (Könyörtelen) Harald alapította 1049-ben, nemrég azonban 1000 előtti keresztény temetkezési helyet tártak fel a régészek. Ez adott jogalapot annak, hogy a város millenniumát 2000-ben ünnepeljék.V. Haakon uralkodása (1299-1319) óta tekintik fővárosnak, mivel ő volt az első király, aki tartósan itt rendezte be udvarát. Ő kezdte el az Akershus nevű erőd építését is. Egy évszázadra rá Norvégia perszonáluniót alkotott Dániával, ami Oslo jelentőségét csökkentette, hiszen a király Koppenhágában székelt.A város többször is áldozatul esett a tűzvészeknek. 1624-ben, a tizennegyedik ilyen eset után IV. Keresztély király az öböl túloldalán, az Akershus mellett építtette újjá a várost, és a Christiania (később, 1878-1924 között Kristiania) nevet adta neki. A város elkezdte visszanyerni vezető szerepét a kereskedelem és a kultúra terén, de egyeteme csak 1811 óta van. 1814 óta ismét főváros. A 19. században számos meghatározó épülettel gazdagodott: ekkor épült például a királyi palota (1825-1848), a Stortinget (parlament, 1861-1866), az egyetem, a Nemzeti Színház és a tőzsde épülete. Olyan világhírű művészek éltek itt ebben az időszakban, mint Henrik Ibsen, Edvard Munch, Knut Hamsun és Sigrid Undset.
Nevezetességei
Oslo főbb nevezetességei:
- Hajómúzeumok a Bogdøy félszigeten: viking
hajók,
- Fram-múzeum,
- Kon-Tiki
- Városháza: itt adják át minden évben a béke Nobel-díjat
- Munch Múzeum Edvard Munch festő emlékére
- Holmenkollen
síugrósánc
- Akershus kastély és vár (Akershus slott og festning)
- Királyi kastély (Slottet)
- Karl Johans gate, Oslo bevásárlóutcája
Híres oslóiak
- Rebekka Bakken, énekesnő
- Edvard Munch, festő és grafikus
2008/10/10
Norge /förste lekse
Nem tudom, hogy említettem-e már, de mikor még kislány voltam, nyarakat töltöttünk Norvégiában nevelőapá munkája miatt. Ha jól emlékszem, 2000-ben voltunk itt utoljára (leszámtva a tavalyi újévet). Szóval még mielőtt idejöttünk, nagyon varázslatos országnak tartottam Norvégiát (most is az, csak meg kéne szokni, és elfogadni teljesen), és infó dogámat is róla írtam. Gondoltam megosztom veletek részletekben. Az első rész:
FJORDOK
ORSZÁGA:
NORVÉGIA
A Skandináv-félsziget nyugati részén fekvő országban a tengerhajózás évezredes múltra tekint vissza. Ma is hatalmas kereskedelmi flottát tart fenn. Tengerpartja egész évben jelentős halászterület, mert a part mentén haladó meleg tengeráramlás a hideg parti vizekkel keveredve gazdag halzsákmányt biztosít.Az Északi-tenger kőolaj- és földgázlelőhelyeit az1970-es évektől kutatták fel. Ma Norvégia Európa egyik legnagyobb kőolajtermelője.A sok rövid, de nagy esésű folyó olcsó vízenergiához juttatja a norvégokat. Erre épült a külföldről behozott nyersanyagokat feldolgozó alumíniumkohászat, színesfémkohászat és elektrokémiai ipar.Az ország fővárosa a délen, egy fjord mélyén fekvő forgalmas kikötőváros, Oslo, egy legszebb vidéke, pedig a Lofoten-szigetek.
Norvégia Fontosabb adatai
területe |
324220 km2 |
népessége |
4,6 millió fő |
népsűrűsége |
14,1 fő/km2 |
nyelve |
bokmal, újnorvég |
fővárosa |
Oslo (0,8 millió fő) |
GDP |
49090 USD/fő |

