szóval voltunk dokibácsinál, kettesben, mert az uram fodrászhoz ment.
először betereltek az infúziós szobába, de aztán tiltakoztam, hogy mi csak szuriért jöttünk:) így elvitték a drágát, megszúrták, majd visszahozták, hogy a doki azért még látni akarja.. így vártunk egy csomót a dokira.
aztán megnézte, megdícsérte, még vasárnap meg akarja infúziózni, mert szerinte eléggé ki van száradva még mindig (szerintem meg nem, de mindegy, J. néha túl aggódja a dolgot....) a labor tíz körül lesz kész, akkor kell telózni.
beszélgettünk pár szót, majd kapott új kötést, ugyanis a kezemben lerázta magáról a régit. kaptam szidást is, hogy miért nem raktam be a szállítóba, mert ott a kötést nem sikerült volna leszedni.
most üvölt, hogy éhes
le a tetejére
