Üveg

ja, mein führer

Sok mindennel egyetértek. De némelyik elég nehezen betartható.

"2. Semmilyen körülmények között nem ütközünk idegeneknek."

Véletlenül sem?

"3. Nem beszélünk hangosan az utcán."

Általában, ja. Máskor meg de. 

"4. Nem dohányzunk közterületen, és olyan helyeken, ahol másokat ez zavarhat (ugyanis mások lehetnek terhesek, asztmásak stb.)."

Szívemből szóltál, de mivel az utca közterület, ezt elég nehéz lenne betartani, betartatni. 

"10. Köszönünk a buszsofőrnek, ha leszállunk, vagy felszállunk a buszra."

Budapesten??? 

"11. Előre engedjük a hölgyeket, időseket és betegeket.

12. Helyünket átadjuk a hölgyeknek, időseknek és betegeknek."

A második-harmadik ja. Budapesten viszont ha nőnek átadod a helyet, azt hiszi, terhesnek nézted.

"14. Nem bámulunk senkit."

Kivéve, ha olyan feltűnő jelenség, vagy olyannyira fel akarja hívni magára a figyelmet mondjuk a viselkedésével vagy az öltözködésével.

"18. Senkihez nem érünk hozzá a buszon."

Budapesten ez elég nehezen megoldható, pedig örülnék.

"19. Leszálláskor segítünk a hölgyeknek, időseknek, betegeknek leszállni."

Megint a második-harmadik ja. Az első esetben a többség teljesen értetlen lenne. Legalábbis Budapesten.

"20. Utcán nem koldulunk."

Menjünk be tehát inkább a lakásokba. Értem.

"21. Nem illik idegeneket megszólítani, hogy szórólapot fogadjanak el, vagy kérdőívet töltsenek ki. A megszólítás a segítségkérés módja."

?

"24. Kirakatnézegetéskor vagy beszélgetéskor lehúzódunk a járdáról, hogy ne zavarjuk a közlekedést, és csak ezután kezdjük nézegetni a kirakatot vagy beszélgetni."

Szép is lenne.

Én a kolduláshoz szólnék hozzá. Az utcai koldulás annyira nem is zavar: ha nem akarok adni, ,kikerülöm, átnézek rajta.

De:

-ne kolduljanak vendéglátóhelyen (pl. ha kávézó teraszán bambulok/eszem/iszom, akkor azt nem azért teszem, mert örülök egy közvetlen közelembe hajoló szociálisan hátrányos egyén próbálkozásának)

-de a legfőbb-tahóság pihenő/olvasó, padon üldögélő/barátnőt-akárkit váró kiszolgáltatott polgárokat előrenyújtott teyérrel vegzálni. Ha akarok adni, úgyis megteszem.

Milyen igaz!Én még egy hátbataszajtással gyorsítok is az illetőn:-)

13. 14. : engem ezek idegesítenek leginkább. már az is, ha látom, hogy más beleolvas más újságjába

szóval a koldulás mint olyan senkit nem zavar, csak ne zavaró helyzetben történjen? - azért az idealizmusom illik ehhez a bejegyzéshez

utálom azokat, akik a metrón kurvára sietnek, értem, hogy lehet szituáció, amikor indokolt utat törni, de azért szerintem az emberek manapság számtalan olyan szituációban is így viselkednek, amikor semmi okuk nincs rá

a bámuláshoz való jogért tűzzel-vassal küzdök, én szeretek bámulni, általában egyedül tömegközlekedem és nincs jobb dolgom

fitz, olvass!

Fitzgerald: a koldulás, mint műintézmény, kis bögrével, kis táblával még bibliai szempontból is oké számomra.

A Brian Élete tipusú mobil kéregetés viszont nagyon nem az:-)

lacxox: KÖSZÖNÖM :))))

Egyébként én a mozgólépcsőtől tudok falramászni. Azt végre tényleg megtanulhatnák: aki nem siet, jobboldalra! 

A köszönéssel meg nem lőhetünk mellé, szóval csak hajrá. És mosolyogjunk.

tornácon? ez melyik város? :)

Jézusom...

26. Nem köpjük rá testváladékunkat senkire (tüsszentés, köhögés) és nem keltünk hányingert senkiben pöcegödröt idéző testszaggal.

 

amúgy többségével én is egyetértek, de sajnos képtelenség megvalósítani :S 

zizzz: én nem tudok nekiállni úgy olvasni, hogy tudom, hogy két megálló után le kell szállnom _{*születési rendellenesség*}

demosthenes: nekem nem a koldusokkal van a bajom, vagy a koldulással, hanem hogy a mai világban ilyen van, szégyelljék magukat, akik nem tudják összekaparni az életüket és szégyellje magát az a társadalom, amely szó nélkül elviseli a jelenség létezését _{*ezt értettem idealizmus alatt*}

vero: én félre szoktam állni tehát megtettem a magamét, de egész egyszerűen nem értem az állandó sietséget

khmm, a buszvezetős az totális hülyeség. az emberek nagy része nem elöl száll fel, mert ott a legszűkebb a hely.

távolsági busz, birka, távolsági busz.

Nem megvalósíthatóság szempontjából írtam őket össze, hanem abból a szempontból, hogy mit kellene minimum teljesíteni, hogy ne érezzem magam az első pillanattól ennyire nyomorultul.

 

Azért egy hosszabb beszélgetés keretében el tudnám mondani, hogy szerintem annyira azért nem lenne megvalósíthatatlan a dolog, csak nem kellene Budapestre gyűjtögetni a barmokat ilyen intenzitással. Ugyanebben a folyamatban eltávoznak az illemileg igényesebb személyek, úgyhogy a helyzet ezért egyre rosszabb.

 

Mondjuk ezeknek a legtöbbje szó szerinti formában kiadott, és általános iskola elsőben a fejünkbe vert illemtani alapelvek, és én csak idéztem.

mondjuk mifelénk nem hülyeség, a megyeszékhelyen is sorban szállnak fel az emberek, szépen köszönve, sőt.

 

Nem tudom, tudtátok-e, de Komlóra és Komlóról érkező buszokra felszállók kettes sorokban várakoznak a helyükre. Ilyenre máshol nem láttam példát, de ezek az emberek is tömegelnek más városokba induló buszoknál. Viszont alaposan helybenhagynak, ha Pécsen a komló iránmyába induló busz várakozóhelyén tülekedni próbálsz, és paraszt vagy. Nagyon érdekes.

achilles, ne haragudj, de a bejiben a törlésre kattintottam véletlenül, mire kitörlődött a hozid, ami nem is volt a képernyőn!!!

azért más formában, de megőrzésre került.

vero: ? szívesen.

fitz: nekem pl csak a tömegközlekedés alatt van időm olvasni. Szóval akár két megálló alatt is, ja. És ami azt illeti, éppen ez a evés idő az, ami miatt gyakran nekem is rohannom kell; máskor nem, és örülnék, ha soha nem kellene, de kell. 

 karalabe: egy része (lásd fenti kommentem) nem szól illemről vagy annak hiányáról, egyszerűen efféle mini-metropoliszban számos olyan szabály nem betartható, ami vidéken igen.

 

 

Újra elolvastam. Most komolyan, aki ennyire irritábilis, az hogy boldogul az életben?


"1. Az utca jobb oldalán közlekedünk.

2. Semmilyen körülmények között nem ütközünk idegeneknek.

3. Nem beszélünk hangosan az utcán.

7. Az ajtót abban az állapotban hagyjuk magunk mögött, ahogyan előttünk volt. Nyitott ajtót nem csukunk be, és csukott ajtót nem hagyunk nyitva.

[...]"


"mit kellene minimum teljesíteni, hogy ne érezzem magam az első pillanattól ennyire nyomorultul."

Miért nagy kérés az, hogy ne kezdjenek el a hátam mögött tőlem fél méterre teljes torokból ordibálni az utca másik felére?

 

Vagy hogy a hálószóbám falához kívülről hozzáerősített ajtót éjjel ne rúgják be úgy, hogy beleremegjen a csillár? Ha kinyitom este, maradjon nyitva, amíg be nem csukom (vagy a házmester, mondjuk).

 

Nem nagyon értem az értetlenségedet, talán városi embör vagy, nem egy vidéki, idealista kis nő, aki ahhoz szokott hozzá, hogy ha valaki az utcában májusig nem meszeli ki a kerítését, a szomszédok rászólnak:) (nem beszélve arról, hogy idegen nénik beterelik az úttestről a járdára a gyerekeket stb.)

kérni lehet, de te tényleg nyomorultul érzed magad, ha ezeket nem kapod meg?

asszem skizó lettem: idealista felem egyetért karával, jó lenne ha lenne némi normahűség e kis hazában, a realista felem egyetért visoval, hogy ezen minek idegelni magad

:D

nem idegelem, elhúzok

csak nem fér a fejembe, miért ne lehetne egy városi közösség emberi léptékű

egyébként tényleg, az is igaz, hogy túlérzékeny vagyok, viszont az is, hogy nem vagyok vele egyedül

én fiatal agyok, egészséges stb., sokaknak rosszabb, és vannak igazi mentális sérültek vagy nagyigényűek, sokkal olyanok, akik bp-n kívül nem jutnak életfontosságú dolgokhoz, velük mi van?

mert maga a város nem emberi léptékű. Nem állhatok ott a villamos mellett, megvárva, míg minden nő leszáll (és lesegítve mindet), nem figyelhetek a tömött utcán arra minden pillanatban, hogy nehogy nekiütközzek annak a fazonnak, aki ezerrel jön felém és magasról tojik a fejemre, nem tudok eléggé elhúzódni a mindig tömött buszon másoktól stb.

Az "utcán nem koldulunk" kitételt meg tényleg nem értem, akkor hol kolduljanak?

ha nem idegelnéd magad, nem írnál ilyen bejegyzéseket.

az "emberi lépték" meg nem hinném, hogy a falusi/kisvárosi lépték lenne, max. neked az a megszokott, mert ott nőttél fel.

sehol ne kolduljanak, a koldusok a maffia behajtói

 

el tudok képzelni olyan várost, ahol fentiek érvényben tarthatóak, de tény, hogy nem egy poszt-szocialista, ezerszeresen minden nagy szomszédja által kifacsart, no comment kormányzással rendelkező kis ország közepén

Viso, vannak dolgok, amikre az emberi szervezet fel van készülve, és amire nem. Lehet, hogy a zajszennyezéshez az ember hozzászokik, de magas vérnyomást és idő előtti halált okoz stb. Azon ne vitatkozzunk már, hogy kétmillió ember egy rakáson emberi-e lépték-e.

 

Egyébként fentieket nem követelem, félreértés ne essék.

 

Fentiek vágyak, kívánságok, egy hajdani etika fejemben maradt szilánkjai. 

"Azon ne vitatkozzunk már, hogy kétmillió ember egy rakáson emberi-e lépték-e."

Úgy valóban nehéz vitatkozni, hogy "Azon ne vitatkozzunk már"-ral kezded a mondatot. Az emberi léptékbe olyanok is beletartoznak (nem is kicsit), hogy mennyit kell utazni egy jó iskoláig, milyen messze van a legközelebbi orvos, meddig vannak nyitva a közelben a boltok, hány mozi van, munka után mit tudsz csinálni stb.

Úgy értettem, hogy az emberi test egészségéhez szükséges tényezők határértékeit a városi körülmények túllépik.

 

Értékrenden lehet vitatkozni, hogy mennyire fontos az orvos közelsége, az utazás, mozi, és alá is írom, hogy akinek fontos, nyilván jobban érzi magát Budapesten. Sőt, arról meg főleg nem kell győzködni, hogy vannak emberek, akiknek megfelel Budapest. Tudom:) Van benne jónéhány dolog, amit én is szeretek.

 

Sosem kutathattam volna, nem lehetett volna rendes zenekarom, ha nem éltem volna itt.

En szeretek idegeneket megszolitani.

Nem hiszem, hogy a környezet hatása így leírható, nekem pl. mindkét pesti nagyszülőm túlélte mindkét csongrádi nagyszülőmet (akik közül az egyikük 1-2 éves koromban halt meg, a másik később, de rákban). Anyám (aki vidéki származású) jóval gyakrabban beteg, mint én, aki Pesten nőttem fel.

A környezet egy dolog, ezen kívül ott van a génállomány és az, hogy hogyan "bánsz" magaddal - pl. nem egyszer találkoztam azzal, hogy egy vidékinek 15 perc séta már "túl nagy távolság" gyalog.

és általában mit mondanak?

en tök szeretek beleolvasni mas könyvebe/ujsagjaba, ha veletlenül nincs nalam valami. persze nem ugy, hogy eltakarom elöle, csak lopva, a szemem sarkabol. az er?

"el tudok képzelni olyan várost, ahol fentiek érvényben tarthatóak, de tény, hogy nem egy poszt-szocialista, ezerszeresen minden nagy szomszédja által kifacsart, no comment kormányzással rendelkező kis ország közepén"

 

Hanem például egy falanszter...

_{jaj. en is szeretek idegenekkel beszelgetni, persze nem mindig es nem mindenkivel, de sokszor es sokmindenkivel.}

de nyilván nem akkor, ha az illetőt idegesíted, dudorka:)

hat igen, az mondjuk nem szerencses. :))