Ez a film nem egy összeszedett alkotás. Nem lehet eldönteni, mi
a célja, nem tudja, mit akar mondani, a szálak elvarratlanok, a
jellemek tisztázatlanok. Olyan, mintha egy öt órás filmből kivágtak
volna számunkra másfél órányit egy kamu befejezéssel, vagy mintha
egy kő egyszerű filmet rapszódikusan használt eszközökkel fel
akartak volna dobni.
Fentiek miatt három értelmezésben lehet nézni. A három
értelmezés mind különböző minőséget feltételez.
1. Modern romantikus mese, francia kézből
Mellette:
Audrey Toutou kis édes nőci, topmodell alkat, fickója
(továbbiakban Parasztgyerek, PGY) csinos. Vicces háttérfigura a
kimért, kedves, orosz származású barát, néhány takarító barátnő.
Néhány tragikus, de egyben komikus sors, hétköznapi hősök, dolgozó,
betegségében kis otthonra, családra, majd férje lelő kislány,
gyerekmese.
Ellene:
- Audrey Toutou-ról néhány felvétel látszólag szándékosan
csúnya. Ez egyáltalán nem szokványos módszer hasonló filmekben,
akkor sem, ha beteg és kimerült főhősről van szó. A dlog annál
furcsább, mert az operatőrnek olyan megvillanásai vannak, hogy
nehezen hiszem el, hogy bármi is véletlen.
- A filmben AT egy büdös kurva.
- PGY egy alkoholista, agresszív, buta barom.
- A kimért, kedves, orosz származású barát acélcsillogásúan
nemes lelke a legkisebb visszhangot sem kelti azokban, akik a
legtöbb hasznot húzzák belőle, és nem lehet eldönteni, van-e ezen
hangsúly, vagy nincs. 1. verzióban mondjuk nem hangsúlyos, de akkor
nem érthető, miért ő hajtja végre a legnemesebb tettet, és nem a
főszereplők.
TEHÁT
Francia romantikus mesefilmnek átgondolatlan, rosszul
hangsúlyozott, egyensúlyát vesztett, érthetetlen alkotás.
2. Fogyasztásra ösztönző, amerikai helyett francia romantikus
vígjáték
Mellette:
PGY motoros, bőrkabátos, reklámitalt fogyasztó, cigiző, piáló, a
nőket daráló, karrierista aszociális barom ( a fogyasztó férfi
mintaképe), a film szereplői mind "jobbra, többre hajtanak",
nagyobb lakás stb, a régi értékeket képviselő, a film végére
jobblétre szenderülő anyóka esetleg tisztelt, de furcsa jelenség,
igényei inkább zavaróak, mint érthetőek a többiek számára. AT és
PGY a modern szinglik lelksültségével kaffantanak és beszélnek a
szexről, és a motorral rendelkező férfi egyébként is sokkal
vonzóbb, mint az ugyan sokkal kedvezőbb jellemű
motorral nem rendelkező, különc, ravasz filmes eszközökkel
szánalmasnak beállított társa (ugyan a fickó magas, de rövidre és
szűkre szabott ruhákkal, felsőbb kameraállással, túl nagy
kellékekkel - kanál, újság - és díszletekkel - asztal -
nevetségesen kicsinek és aránytalannak látszik, mint egy
porcelánbaba). Így aztán az általa képviselt emberi értékek is
degradálódnak, az önző, hangos, buta főszereplők, a kifogástalan
fogyasztók értékei a kontrasztban még nagyobbá nőnek. A film tele
van reklámokkal és sztereotípiákkal. Egyébként szexi nők, dugás,
játszmák, nagy pillanat: ami csak kell, minden forgatókönyvi
kellék adott.
Ellene:
- Az elvileg tökéletesen fogyasztó férfi főszereplő a
megjelenésének első másodperceiben egy nyers, kopasztott csirkében
turkál könyékig. Nekem egyszerűen nem áll össze a kép. Ez mit
jelent? Azt gondolom, ez negatív (aztán a franc se tudja, ha a
lépcső a szexet jelenti).
Jó, ennyi még lehet véletlen (pont a bemutatkozó képsor?!), de
aztán jön a disznóvágás, a haldoklásában segíségért hörgő és visító
disznó hangjától undorodó AT és az unottan neki is (!), a disznónak
is hátat fordító PGY.
Baszki!
De a mamát, azt tutujgatják, és másik ellentét, hogy a
disznóvágáskor hangsúlyozottan nem ihletett AT a nagymama
halálakor hansúlyozottan rajzol, pedig az sokkal furcsább
emberi reakció.
Ki tett bele a filmbe olyan részt, amelyikben a főfogyasztó
gusztustalan, vagy amelyikben az élet fontosságának
relativitását hangsúlyozó disznó- és nénihalálokat állítja
párhuzamba. Ez micsoda?!
Minden, csak nem romantikus vígjáték.
- A szálak elvarrása enyhén szólva trehány. Nem tudom, lehet-e
ilyet véletlenül csinálni. Ha 2. kategória készítése a cél, miért
nem haszálják ki, hogy az orosz szenved, vagy valami hosszabb,
édesebb romantikus jelenetet az új párjával a disznóvágás helyett?
Miért nincs kihangsúlyozva jobban, hogy AT hatására bátorodik
fel?
Nem koherens, ordít, hogy nem koherens!
TEHÁT
Ugyan a 2. kategóriának elé jól megfelel a film, de továbbra sem
egységes. Kilóg a lóláb, és szándékosan kurtára nyírják a végét. Az
az érzésem, egy kiradírozott mondat helyére mutogatnak, hogy "itt a
lényeg", és a ceruza nyomása után maradt görbületeket vizslathatom
eredménytelenül. Idegesítő. Egyébként is utálom a reklámokat.
3. Elrejtett mondanivalójú, összetett művészfilm
Mellette:
Operatőri munka, disznóvágás-nagymama, pszichopaták és egyéb
szarrá sérült emberek kifogástalan, színtiszta jellemrajza (AT
pszichopata, PGY alkoholista, orosz valamelyik aszociális
személyiségzavar), a szereplők hangsúlyai (háromfős dráma), a
cselekedetek hangsúlyai (mindenki leszarja az orosz hőstetteit, de
egymás faszságait értékelik - pl.: az agresszivitás nem baj)
stb.
Ellene:
Mi a reklám, moci, borosta, kúrás stb?! Hogy fér ez bele!
És ha elismerjük, hogy AT és PGY seggek, akkor miért kell örülni a
szánalmas ál-boldogságuknak? Hol a konzekvencia, hogy a pszichopata
mindenkit tönkretesz maga körül (nem beszélve a tényről, hogy
nem tehet róla)?! Miért zagyválják össze a mondanivalt
azzal a baromsággal, hogy az orosz fickó talál egy nőt?
Mi van?!
Egyszóval teljesen zagyva a film, és ezért szar.
Legszívesebben leülnék, felpofoznám és megrugdosnám a rendezőt,
és amikor félig elájult, akkor kezdenék el vele beszélgetni a
filmről.
Mi a fasz volt ez?! Hülye vagy?!
